Arató András: Otthon meg

Szóval, kirúgták a Pálffyt valamelyik kormánytévéből. A hírek szerint azért kényszerült az érkezéssel egyidejű távozásra, mert a pedofilokkal és tömeggyilkosokkal, mint betegségben szenvedőkkel szembeni toleranciára hívott fel, és távolról sem a tehetsége mértékének megvilágosodás-szerű felismerése vezetett a mindnyájunk számára oly fájdalmas lépéshez. „Bizonyos türelemmel kétségkívül kell lenni olyan betegség felé iránt, mint a pedofília, és ugyanakkor ott vannak a gyermekeink” – mondotta volt az egykori koalíciós (KDNP) képviselő. Mert a gyermekeink bizony ott vannak, éppúgy, mint a megerőszakolt nők, akik szintén elkövetik az ottlevést – hát minek flangálnak ezek a betegségben szenvedő emberek közelében?

És még véletlenül se jusson eszébe senkinek, hogy a helyben száguldó riporter vitaképtelensége Márki-Zay Péterrel bizonyosodott volna be, amikor utóbbi felemlegette a Fidesz Peruból hazamenekített házi pedofiljának szabad kóricálását gyermekeink körében, mert Pálffy bizony karakán módon azonnal rávágta, „az megint egy másik, ez egy konkrét régi ügy.”

*

Ha Lánczi Tamás nem teszi helyre, én sose tudom meg, hogy volt egy bazi nagy kereszt a tűzijáték végén. Ám az egykori vice-államtitkár, mai MTVA akármi, tehát a hon polgárainak nyújtandó, sokszínű, kiegyensúlyozott, hiteles, párt- és ideológia-semleges tájékoztatásért boldog felelősségben munkálkodó hazafi, lerántotta a leplet a cuccról, vagyis – fogalmazzunk így a következetesség látszatának oltárán áldozva: helyre tette, midőn ekként szólott: „a keresztnek már a puszta látványa, közelsége is égeti a gonosz bőrét”. Sőt, a NER építésének útján eljutottunk egy magasabb szintre, ahol a kereszt „többé nem a vezér, a duce által vezényelt fekete mise kelléke, de nem is a politikai okkultizmusé, hanem egy közösség, jelen esetben a magyar nép reményének és hitének dekrétuma”. Mély fájdalommal, de tudomásul vesszük, hogy további magvainak hintésére hely hiányában most nem keríthetünk sort, elsősorban is azzal a céllal takarékoskodunk, hogy felhívhassuk a figyelmet arra a finom distinkcióra, amivel e jeles gondolkodó jellemezte rendszerünket, ami nemzeti és együttműködési. Ugyanis ő a „vezér” szó magyarázataként Olaszországból importált szinonimát, in concreto a ducét, és nem Németországból hozta nekünk a führert. Az itáliai fasizmus a náci verzióhoz képest sokkal finomabb, lágyabb természetű, jobban illik a mi idolunkhoz, a frissen fürdetett (még meg sem száradt) Horthy Miklóshoz. A fekete mise, az okkultizmus és a dekrétum emlegetése kissé megzavarhatja egyszerű lelkünket, ám ha nem érzünk égett szagot magunk körül, miközben van nekünk puszta kereszt-látványunk, akkor bűntelenek vagyunk és a palacsinta sem égett oda.

Azt is pusztán a (még) jobb érthetőség érdekében említjük meg, hogy az olasz nyelvben a duce szót csak nagy kezdőbetűvel írva (Duce) használják, és kizárólag egyetlen személy definiálására használják, ám arra is csak azok, akik érzelmi töltést, például pozitívat vagy ironikusat, akarnak Mussolini megidézéséhez kapcsolni.

*

Közben meg Tucker Carlson járt Magyarországon, ő is az egy négyzetkilométerre jutó ész mennyiségéhez nyújtott hozzáadott értéket, a Korvin Mátyásnál (MCC) vendégelőadott, elvégre ráért, nem nyomja már a vállát a Fox News. Például tudományos alapossággal elemezte a magyarok templomlátogatási szokásait: „Nem hiszem, hogy a magyarok többsége járna templomba.” És levonta a legfőbb tanulságot: „ez egy lágy keresztény ország, a leglágyabb.”

*

Szóval, a nagy meleg ellenére zajlik a szellemi élet a honban, miközben Prigozsinok potyognak az égből. A Vlagyimir Vlagyimirovics biztosan nem bántotta a parittyájával, mert megígérte, hogy nem esik bántódása.

*

Pálffynak pedig lehet még újra fontos szerepe. Amikor a tolvajok felelősségre vonására kerül sor, valakinek toleranciára, önmérsékletre kell inteni a népet a szegény ner-huszárok iránt. Elvégre az is csupán egy a sok betegség közül.