Megkezdődtek a tárgyalások a kormány és a fuvarozói érdekképviseletek között a decemberi kamionos tüntetés után, de a legfontosabb vitás kérdésekben egyelőre nincs megállapodás – mondta a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Orosz Tibor, a Magyar Független Fuvarozók Egyesületének elnöke.

A választások után könnyen előállhat egy olyan helyzet, hogy a választáson győztes, politikai legitimációval rendelkező erő az Alaptörvény szerkezete és intézményei mellett nem tud kormányozni, például nem tud törvényeket elfogadni, akinek viszont de facto, hatalmilag a kezében van az alkotmányos közjogi berendezkedés, annak nincs választói felhatalmazása. Az ilyen patthelyzetet gyakran új választások kiírásával oldják fel és az emberek büntetni szokták azt az erőt, amelyik nem tudott kormányozni, a hatalom épp erre játszhat – mutatott rá Fleck Zoltán a Reggeli gyorsban. A jogszociológus szerint ha a demokratikus erők nem szereznek kétharmadot, akkor sem szabad lemondani a demokratikus rend helyreállításáról, de a megoldás ebben az esetben kívül esik a szokásos parlamenti döntéshozatalon.

Három éve tart az orosz-ukrán háború, de Ukrajnában nemcsak a fronton dőlnek el sorsok: Ungváron, egy lerobbant kollégiumi épületben működő menekültszálláson családok próbálnak túlélni áramkimaradások, veszteségek és állandó bizonytalanság közepette. A Klubrádió riportere, Dési János itt beszélgetett egy helyi önkéntessel, aki eltűnt katonák családjainak segít, miközben maga is személyes veszteséget hordoz.

Mire tippel a Politico? Az amerikai portál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása az esztendőfordulóhoz időzített írásainak egyikében azt mérlegeli, hogy mekkora esélye lehet idén hat különböző, a szerkesztőség által hipotetikusan megfogalmazott fejlemény bekövetkeztének vagy elmaradásának. A hat kiválasztott – vagyis a Politico által nemzetközi szempontból kiemelt jelentőségűnek ítélt - feltételes állítás egyike, hogy Orbán Viktor újra megnyeri a választásokat. 

Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász szerint a kórházi várólistákon tapasztalható hosszú várakozási idők mögött egymást erősítő, strukturális hibák állnak: munkaerőhiány, rossz finanszírozás és torz ösztönzők.

Az Egyesült Államok venezuelai katonai akciója nemcsak Latin-Amerika politikai térképét rajzolhatja át, hanem globális következményekkel is járhat – erről beszélt a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Benda László külpolitikai szerkesztő. Szerinte az amerikai fellépés olyan precedenst teremthet, amely Kínát is felbátoríthatja, különösen Tajvan ügyében.

– hívja fel a figyelmet a nemzetközi média. A Die Pressében megszólaló Daniel Freund ebből következőleg megállapítja: az áprilisi parlamenti választáson lehetőség nyílik a maffiarendszer és Orbán leváltására. 

Az Egyesült Államokból érkező befektetők valószínűleg ki tudják majd termelni a venezuelai kőolajat, ami megrengetheti az amerikai olajpiacot - mondta a Reggeli Gyorsban Holoda Attila. Az energetikai szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy elsősorban nehézolajról van szó, amit ma már kevésbé használnak az üzemanyaggyártásban. Épp az olaj jellege miatt nem valószínű, hogy globálisan domináns kitermelővé és exportőrré válna az ország, az Észak-amerikai kontinens ellátásában viszont jelentőssé válhat a szerepe.

Amerika korábbi nemzetközijog-sértéseihez képest az az aggasztó, hogy a venezuelai beavatkozáshoz azonnal hozzáraktak egy ideológiai-morális vonalat, a Monroe-elv némileg kicsavart képében – véli Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Nem indok a beavatkozásra, de leginkább az Egyesült Államok geostratégiai érdeke magyarázza azt – mondta Gyarmati István. A biztonságpolitikai szakértő szerint a Kínával vagy mondjuk Oroszországgal szövetséges országok számára tanulságos, hogy az Egyesült Államok az egyetlen szuperhatalom, amelyik a világ bármely pontján beavatkozik a saját érdekében. Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató viszont épp az oroszhoz hasonlította az új amerikai külpolitikát, már ami a katonai beavatkozásra vonatkozik. A venezuelai akció amerikai fogadtatásáról Csizmazia Gábort, az EU enyhén konfrontatív nyilatkozatáról Arató Lászlót kérdeztük.

Új elektronikus rendszerben kell vezetnie az egészségügyi szakdolgozóknak mi történik a betegekkel. A kollégáim 10-20 százalékra becsülik a plusz terhelést, de új embereket nem vettek fel – mondta Soós Adrianna a Reggeli gyorsban. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint az is gond, hogy a hálózat sem bírja a terhelést, nagyon lassú az internet és maga a rendszer is.

Az EU külügyi főképviselőjének szóvivője közleményben tudatta 26 tagország közös álláspontját Trump venezuelai akciójáról. Természetesen Magyarország az, amelyik kimaradt az aláírók közül, amelyik nem értett egyet azzal, hogy bármilyen körülmények között is választották meg Nicolás Madurót, minden ország szuverenitását tiszteletben kellene tartani. A bármilyen körülményt ki is fejti a Kaja Kallas irodája által kiadott közlemény, miszerint a venezuelai elnököt nem demokratikus úton választották meg. Ennek ellenére az ENSZ és minden, erre vonatkozó nemzetközi törvény betartása prioritás az EU számára.

A svájci szórakozóhelyen elszabadult tűznek eddig 47 halálos áldozata és 115 sérültje van. Az országban ötnapos nemzeti gyászt és szükségállapotot rendeltek el. Till Ferenc Svájcban élő magyar beszélt élményeiről. Elmondta, a mentésben helikopterek, mentők és önkéntes tűzoltók százai vettek részt.

Az EurActiv szerint az elmúlt hetekben tett uniós lépések fontos precedenst teremtettek, ami javítja az európaiak kezében levő eszközrendszert, ha meg akarnak felelni a geopolitikai kihívásoknak. Kiküszöböli például a kerékkötő államok, a vétóval gyakran élő Magyarország és Szlovákia aknamunkáját.

Értelmetlennek és veszélyes gyakorlatnak tartja Molnár László csillagsz Oroszország fenyegetését, hogy megsemmisítené a Starlink műholdjait.

Míg Szlovákiában az ellenzéki Progresszív Szlovákia és a Magyar Szövetség is tiltakozott, a magyar kormány feltűnően hallgat – véli Balázs Péter.

A magántőkealapok kulcsfontosságú eszközei lettek a közpénzek "eltüntetésének". A Transparency International kutatása szerint 2024 végéig mintegy 1310 milliárd forintnyi állami pénz áramlott ezekbe az alapokba, jelentős részben állami intézmények közreműködésével – Ligeti Miklóssal a közpénzek visszaszerzésének lehetőségeiről beszélgettünk.