Orbán kampányhúzása felboríthatja a piacot: bizalomvesztés és perek jöhetnek

Orbán Viktor azzal indokolta a döntést, hogy Ukrajna nem engedi át az orosz olajat a Barátság vezetéken, ezért Magyarország válaszlépésként leállítaná a gázexportot. A bejelentés azonban messze túlmutat egy kétoldalú vitán: Jandó Zoltán szerint egy olyan rendszerbe nyúlnánk bele, amely eddig éppen attól működött, hogy a szereplők nem éltek vissza a lehetőségeikkel.

"Ukrajna nagyon sokáig önellátó volt földgázból, még a háború kitörése után is" – mondta a G7 újságírója, hozzátéve, hogy a helyzet akkor fordult meg, amikor az orosz hadsereg célzottan támadni kezdte az energetikai infrastruktúrát. "Nagyon szisztematikusan elkezdték lőni a polgári energetikai létesítményeket", ami nemcsak a hálózat működését nehezítette meg, hanem a kitermelést és a tárolást is visszavetette.

Ennek következtében Ukrajna az elmúlt egy évben egyre inkább importra szorult, és ebben Magyarországnak is jelentős szerepe volt. "Ennek tényleg jelentős része Magyarország felől érkezett" – fogalmazott Jandó, hozzátéve, hogy a téli időszakban az import ellenére is  komoly ellátási gondok jelentkeztek Ukrajnában.

 

A gazdasági újságíró szerint azonban alapvető félreértés övezi a kérdést, amikor a kormány államok közötti szállításként beszél a gázról. Nem államok kereskednek, hangsúlyozta, nincs olyan, hogy a "mi gázunk." A kereskedelmet piaci szereplők bonyolítják, gyakran nemzetközi cégek, amelyek az ukrán kereslet miatt kifejezetten jól jártak az exporttal: "később jóval magasabb áron lehetett eladni, mint amilyen áron Magyarországra érkezett".

A kormány mozgástere ugyanakkor korlátozott. A kereskedelem megtiltása jogilag nehézkes, legfeljebb magát a fizikai áramlást blokkolhatják, például a beregdaróci határkeresztezőnél, mondta Jandó. Ez azonban már a természetes monopóliumnak számító infrastruktúrát érint, amely szigorú nemzetközi szabályozás alatt áll.

Éppen ezért a lépés túlmutathat a magyar–ukrán viszonyon. "Onnantól kezdve senki nem lehet biztos abban, hogy nem fog belenyúlni egy másik állam is" – figyelmeztetett Jandó. Ha a precedens megszületik, más országok is hasonló eszközökhöz nyúlhatnak, ami "nagyon messzeható hatásokat" indíthat el az európai gázpiacon.

A döntés pénzügyi következményei is súlyosak lehetnek. Magyarország eleshet a tranzitdíjaktól, miközben a kapacitásokat előre értékesítették. "Nagyjából a 90 százaléka negyedévre előre el van adva" – mondta a szakértő, ami azt jelenti, hogy a leállítás esetén kártérítési igények jelenhetnek meg, a cégek szerződései miatt akár tömeges követelések is indulhatnak az állammal szemben. Ez magyarázhatja, hogy Orbán Viktor is "fokozatos" leállításról beszélt. A piaci várakozások szerint a már lekötött kapacitásokat még kifuttatják, és a tényleges korlátozás csak később, júliustól léphetne életbe – ha egyáltalán megvalósul. Addigra lemennek a választások, Orbán mostani bejelentése egyértelműen az ukránellenes kampány része, ezért nagyon valószínű, hogy a választások után, akár a Fidesz győzelme esetén is, háttérbe szorulhat az ügy.

A Barátság vezeték körüli vita kapcsán Jandó Zoltán felhívta a figyelmet, hogy nagy különbség van a Barátság-vezeték leállása, illetve Orbán bejelentése között. Az előbbi esetében igazolhatóan orosz támadás állt a háttérben, amely után egészen biztosan megsérült a vezeték. Azt nem tudjuk, hogy a magyar kormány állításának megfelelően sikerült-e azóta kijavítani, vagy sem, ez  nagyjából "hit kérdése", kinek a szavát fogadjuk el, miközben a globális olajpiacon egyértelműen volna igény a szállítás újraindítására. Még akkor is, ha a nagyon régen vita tárgyát képező orosz olajról beszélünk. 

A kormány másik érve, a gáztárolás szükségessége részben megállja a helyét. Egész Európában szükség van földgázra, és a tárolói töltöttség valóban alacsonyabb a megszokottnál. Ugyanakkor Jandó szerint félrevezető azt sugallni, hogy erről közvetlenül az állam dönt. "Továbbra is cégek kereskednek, és alapvetően ők tárolnak be."

Ez azért fontos, mert a piaci szereplők bizalma már most is meginoghat, erősen elgondolkodhatnak azon, tényleg nálunk kell-e tárolniuk a készleteiket? Ha a cégek attól tartanak, hogy nem tudják szabadon értékesíteni azt, könnyen más országokba vihetik, akár a szomszédos Ausztriába, ahol a mienknél is nagyobb tárolói kapacitással rendelkeznek- tette hozzá.

A döntés így nemcsak rövid távon okozhat zavarokat, hanem a jövőben is alááshatja Magyarország pozícióját a regionális energiapiacon.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)