Bizalmi repedések Brüsszelben, kampányharc Budapesten

A portál úgy tudja, hogy az EU távol tartja Magyarországot a kényes megbeszélésektől, mert félő, hogy azok tartalma kiszivárog az oroszokhoz. Egy uniós tisztségviselő szerint az európaiak egymás közti diplomáciai egyeztetései most jobbára az államok szűkebb csoportjain belül zajlanak. Erre különböző módszereket találtak ki: a legfontosabb három vagy több ország vezetője külön találkozik. Ezt választotta az úgynevezett weimari háromszög – a francia-német-lengyel trió – úgyszintén az NB8, az északi és a balti tagállamok közös fóruma, illetve a JEF, a nem csak EU-tagállamokat átfogó, brit vezetésű észak-európai országok védelmi koalíciója.

 

Bóka János, az európai ügyek minisztere a Politicónak nyilatkozva álhírnek minősítette a szivárogtatásról szóló állításokat, és azokat a Fidesz választási kampánylendülete ellen irányuló kétségbeesett reagálásnak tudta be. 

A Brüsszelben szerkesztett, amerikai alapítású Springer-portál egy másik cikke szerint többen amiatt aggódnak, hogy az uniós országok vezetői akaratlanul segítették Orbán Viktort a választási kampányában a múlt héten, amikor az EU-csúcson összefogtak ellene. A szerző, Jamie Dettmer szerint Margaret Thatcher hivatali ideje óta nem háborodtak fel annyira valamelyik társuk viselkedésén a tagállami vezetők, mint most Orbán esetében, aki leblokkolta az ukrán háborús erőfeszítések támogatására hivatott, 90 milliárd eurós kölcsön ügyét.

A Politico szerint vannak olyan vélemények, hogy Orbán gondosan felépítette a csapdát a választási kampány hajrájára, és az uniós vezetők ebbe belesétáltak. A portál megszólaltatja Chloé Ridel francia európai parlamenti képviselőt, aki szerint az igen éles hangú bírálattal várni kellett volna addig, amíg el nem dől a magyar parlamenti választás.

A cikk szerzője felidézi, hogy Orbán előző négy választási kampánya mind arra épült, hogy Magyarországot sötét külső veszély fenyegeti, és csak ő képes megmenteni a hazát. Most, annak révén, hogy uralja a hagyományos médiát, egyetlen közös ellenségképet tud alkotni az EU-ból, Magyar Péterből és Ukrajnából.

Jamie Dettmer azonban ismerteti Krekó Péternek, a Political Capital igazgatójának a véleményét is, miszerint a múlt heti összecsapás pürrhoszi győzelemnek bizonyulhat Orbán számára. Ha ugyanis hatalmon marad, akkor az Európai Tanács „kemény focit” fog játszani ellene, és bár ez az egész konfliktus most kellemetlen az EU-nak, középtávon sokkal rosszabb lesz Magyarországnak, amennyiben Orbán marad a kormányfő.

 

Veszíthet-e egyáltalán Orbán Viktor? Ezt a kérdést teszi fel kampányismertetőjében a svájci Tages-Anzeiger. A lap az alaphelyzetet úgy jellemzi, hogy Orbán 16 év alatt saját kurzusához igazította egyfelől a sajtót, másfelől az igazságszolgáltatást, és most, április 12-én a lakosság dönteni fog a jövőjéről. Magyar Péter a „most vagy soha” jegyében kampányol, de ahhoz, hogy ténylegesen véget tudjon vetni a Fidesz uralmának, nem lesz elég, ha csak szűk többségre tesz szert – írja a lap.

Esélylatolgató cikket közöl a bécsi Der Standard is, Gerald Schubert tollából. Felhívja a figyelmet arra, hogy a 106 egyéni választókerület közül a vidékiekben, ahol a Fidesz hagyományosan erős, rendszerint kevesebb szavazat is elég a mandátumszerzéshez. Enyedi Zsoltnak, a CEU politológusának az ismertetése alapján kiemeli, hogy a radikálisan jobboldali Mi Hazánknak jobbak a parlamentbe jutási esélyei, mint a szociálliberális Demokratikus Koalíciónak, Orbán tehát szükség esetén számíthat koalíciós partneri hátországra. A felmérések a Tisza mellett szólnak, a választási rendszer viszont a Fidesz mellett, így minden lehetséges, még a kétharmad is, akár bármelyik oldal javára. Eközben vitás kérdésekről alig esik szó, hiszen Orbánnak nincs belpolitikai üzenete, egyetlen választási kampánytémája az ukrajnai háború. Kitér a Der Standard Hadházy Ákos vélekedésére, miszerint akár 400 ezren is lehetnek a bizonytalanok.

 

A másik vezető bécsi lapban, a Die Pressében Peter Bognar arra tekint vissza, miként lett az orosz csapatok Magyarországról való kivonását 1989. június 16-án a Hősök terén tízezrek előtt követelő, ifjú, hosszú hajú Orbán Viktorból Vlagyimir Putyin cimborája. A radikális kurzusváltást a szerző – miként sokan mások is – a 2009-ben Szent-Péterváron lezajlott, rejtélyek övezte Putyin-Orbán találkozáshoz köti.

A lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)