Otrbán orosz kötődésének okain töpreng a Frankfurter Allgemenine Zeitung

Új ablakban

2026. március 25. Reggeli gyors, részlet (2026.03. 25.) Kárpáti János lapszemléje

06:29

00:00

Orbán Viktor kiterjedt hálózata

címmel közölt a minap terjedelmes cikket a tekintélyes, konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német tudósító, Alexander Haneke abból indult ki, hogy Magyarország ugyan tízmillió lelket sem számlál, miniszterelnökének mégis sikerült úgymond nemzetközi játékossá tenni az országot. Valóban figyelemre méltó teljesítmény – fogalmaz a szerző -, hogy Budapest a kontinensen csaknem mindenütt emelkedőben levő jobboldali internacionálé európai centrumává fejlődött, és Magyarországot a kemény migrációs irányvonal, a konzervatív családpolitika, a woke és a baloldal elleni küzdelem élenjárójaként ünneplik. Kormányzásának évei alatt Orbán erősen támaszkodott a média és a tudomány puha erejére, miközben támadó jellegű külpolitikát folytatott.

 

Fotó:MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

 

 

Korábban rettenthetetlen liberálisnak számított – idézi fel az Allgemeine a szovjet csapatok kivonását követelő, Soros György támogatásával Nagy-Britanniában tanulmányokat folytató, majd jóval később Sorost ősellenséggé kikiáltó Orbán Viktort, aki csodálta Helmut Kohlt, és igyekezett közel kerülni hozzá. Mindazonáltal mindig megvolt a gondolkodásában a nemzeti beütés – fogalmaz Haneke, és úgy folytatja, hogy a 2010-es hatalomra kerülés után Orbán gazdaságpolitikai értelemben is elvágta liberális gyökereit, és nekiment a külföldi bankoknak, nagyvállalatoknak. Ezt követte 2014-es beszéde az illiberális államról, amely kezdetben főként a gazdaságra és az állam felépítésére vonatkozott, és menekültválsággal bontakozott ki kultúrharcos jellege. A belpolitikában már kipróbált szélsőséges konfrontáció gyakorlatát a külkapcsolatok területére is átvitte, ezzel maximális figyelmet keltett, és a migráció bírálóinak szóvivőjévé emelkedett.

A lap kitér az összesen 60 millió embert jelentő visegrádi csoportra, és kiemeli, hogy Orbánhoz személyesen is szorosan kötődik Andrej Babiš cseh Robert Fico szlovák miniszterelnök. A lengyel PiS-hez fűződő viszony azonban megszenvedi azt, hogy Orbán közel áll a Kremlhez.

 

MTI Fotó: Kovács Tamás

 

 

Ez utóbbi kötődésnek az eredetén és hátterén töprengve a német tudósító megemlít több lehetséges okot, így a gazdasági megfontolásokat, a kedvező nyersanyagárakat, illetve azt, hogy a magyar vezető csodálattal adózik Putyin hatalmi apparátusa láttán. Emellett – írja - többször előjön, bár minden bizonyíték nélkül az a teória, hogy a Kreml kezében lehet valamilyen Orbánra nézve kompromittáló adat, annak alapján, hogy fiatal korában együttműködött a magyar állambiztonsággal. Az mindenesetre világos, hogy Orbán eredetileg radikálisan oroszellenes hozzáállása 2009-ben változott meg, Oroszországban tett látogatása után, és azóta sokrétegű kapcsolatokat épített ki, mindenekelőtt külügyminisztere, Szijjártó Péter révén. Az Ukrajna elleni átfogó orosz támadás kezdetekor Orbán a konfliktust saját belpolitikai céljaira használta ki: a magyarok azon félelmére játszott, hogy kiterjedhet a háború, önmagát az Oroszországgal való béke biztosítékaként állította be, és újra kétharmaddal nyerte meg a 2022-es választást.

Orbán szoros gazdasági együttműködést forszíroz Kínával, jó viszonyt ápol Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, és régi bizalmi viszonyban van Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel – miközben viszont az EU-n belül provokációkra és maximális konfrontációra törekszik. A Frankfurter Allgemeine szerzője megállapítja, hogy Orbán szívélyes viszonyt ápol Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is, bár ők ketten konkurenciaharcot vívnak egymással, hogy melyikük tud jobban szót érteni Donald Trumppal.

 

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

 

Orbán nemzetközi befolyásának azonban csak az egyik oszlopát jelentik a klasszikus külkapcsolatok - folytatódik Alexander Haneke elemzése. A másik oszlop a szélesen szerteágazó intézményi hálózat. Már az ifjú Orbánt megragadták Antonio Gramsci baloldali teoretikus száz évvel ezelőtt kifejtett nézetei, miszerint egy mozgalom tartósan csak akkor lehet sikeres, ha kulturális hegemóniát sikerül kivívnia.

A német újságíró szerint Orbán a 2002-es, majd 2006-os választási veresége után visszanyúlt Gramsci téziseihez, kudarcának az okát a média, a gazdaság és a kultúra régi hálózatainak tulajdonította, és arra jutott, hogy a baloldali hegemóniát meg kell törnie. Miután 2010-ben választási győzelmet aratott, alapjaiban átépítette az államot és a társadalmat. Különadókkal sújtott egész gazdasági szektorokat, a lojális vállalkozók pedig milliárdos állami megbízásokat nyertek el, és a pénzt arra is fordították, hogy átvegyék a bíráló hangú média fölötti ellenőrzést. Orbán egy sor saját elemző műhelyt és tudományos intézetet hozott jelentős pénzügyi támogatással nyerő helyzetbe. Különleges szerepet játszik az 1996-ban megalakított tehetséggondozó központ, a Mathias Corvinus Collegium, az MCC, amelynek számos programja van az egész Kárpát-medence számára. A parlament 2020-ban több mint egymilliárd eurónak megfelelő vállalati részesedéssel – azon belül a Mol tíz százalékával - támogatta az MCC-t.

Az intézmény vezetője Szalai Zoltán germanista, aki intenzív németországi kapcsolatokat ápol, és ő irányítja a Mandiner hírportált is, ahol a világkép egyértelmű: az egyik oldalon áll Orbán, és ő az egyetlen, aki meg tudja védeni Magyarország békéjét és szabadságát, a másikon pedig az ellenzék kétes vezetője, akit a háborúpárti Brüsszel és Kijev akar hatalomra segíteni. Szalai ugyanakkor visszautasítja azt a vádat, hogy az MCC a Fidesz káderképzője lenne.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)