Gyarmati: Az orosz titkosszolgálat tervezhet a magyar fél bevonása nélkül is
23/03/2026 09:34
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
Nem kell feltétlen összeesküvésre gondolni, ha az orosz fél úgy látja jónak, konzultáció nélkül is végrehajthat akciókat a választás befolyásolása érdekében – mutatott rá Gyarmati István a Reggeli gyorsban. A biztonságpolitikai szakértő szerint az erőszakos hatalomátvétel szervezését nyugodtan eltehetjük az álhír kategóriába, mert nincs meg a társadalmi alapja, de hamis zászlós műveletek még jöhetnek. Balázs Péter volt külügyminiszter szerint igaz ugyan, hogy az oroszoknak Orbán, mint beépített ügynök értékes, a választások megnyerése érdekében a magyar miniszterelnök az EU-val való konfliktus élezését választotta, Moszkva pedig feltételezhetően beveti a hibrid hadviselés eszköztárát a miniszterelnök érdekében.
Egy dolgot biztosan tudunk, erőszakos hatalomátvételnek nincs esélye Magyarországon. Nincs meg a társadalmi alapja, nincs akivel végre lehetne hajtani – szögezte le Gyarmati István a Reggeli gyorsban. Ilyesmitől a biztonságpolitikai szakértő szerint nem kell tartani, de ez nem jelenti azt, hogy valamilyen hamis zászlós művelet ne történhetne még a következő időszakban. Az ilyenek hatása azonban kétesélyes. Szerinte a megrendezett merényletet sem lehet teljesen kizárni, de ez visszaüthet, nem lehet nyom nélkül elkövetni, egy idő után kiderül az igazság. Azt elismeri, hogy nem mindig a valóság számít, hanem az, miként értelmezik a választók az eseményeket.
Nem kell feltétlen nagy összeesküvésre gondolni. Ha az orosz titkosszolgálat – politikai jóváhagyással – úgy látja, hogy érdeke valamilyen irányban beavatkozni a választásokba, akkor ezt meg tudja tenni anélkül is, hogy konzultálna bárkivel Oroszországon kívül – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Az, hogy az oroszok Orbánnak kedvezően próbálhatják befolyásolni a választások kimenetelét sokakat nem lep meg, hiszen régóta köztudott mind Magyarországon, mind a nyugati szövetségi rendszerben az Orbán-kormány és Moszkva szoros kapcsolata.
A Washington Post, abban a cikkében, amely az orosz titkosszolgálat elképzeléseit nyílvánosságra hozta – miszerint egy Orbán ellen megrendezett merénylettel lehetne fordítani a választások várható kimenetelén –, diplomáciai forrásokra hivatkozva arról is írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter az uniós tárgyalások szüneteiben rendre felhívta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, gyakorlatilag élőben közvetítve neki, miről vitáznak éppen és milyen megoldási javaslatok vannak terítéken. Szijjártó – aki az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió óta több mint egy tucatszor járt Moszkvában – ezekre a hírekre úgy reagált, "fake newsról", "ukránpárti propagandáról" van szó, kitaláció az egész.
"Eddig is láttuk, hogy akár Orbán, akár Szijjártó bevitte, sőt keményen képviselte is az orosz álláspontot az unió ülésein. Ahhoz, hogy akár ki is vitték az információt, szintén nem férhetett sok kétség, hiszen nagyon sűrűn találkoztak az orosz vezetőkkel. Az, hogy milyen telefonhívások történtek emellett, inkább csak biztonságtechnikai részlet" – mondta Balázs Péter a Reggeli gyorsban.
A volt uniós biztos, korábbi külügyminiszter, emlékeztetett arra, régóta gyanakodnak az Európai Unióban a magyar fél megbízhatatlanságára, ugyanakkor, amióta 27 tagúra bővült a szervezet, a fontos beszélgetések eleve nem mindenki előtt zajlanak, azokat szűkebb körökben, kisebb termekben vagy a kávézóban ejtik meg.
Hosszú évek óta egyre élesebb a konfliktus az EU és a magyar vezetés között, aminek egyik oka az, hogy a magyar miniszterelnök gyakran kiáll Moszkva érdekeinek képviselete mellett, emiatt Oroszország is, Kína is értékes szövetségesnek tekinti a magyar vezetést mind uniós, mind pedig NATO-tagként. Ugyanakkor, fel-felmerül a kérdés, nem sodródik-e ki ezekből a szervezetekből az ország, ha így folytatja? Emiatt évek óta lehet arról hallani, hogy bizonyos kényes biztonsági információkat már nem osztanak meg Magyarországgal a szövetségesek.
Balázs Péter úgy látja, az oroszoknak Orbán beépített ügynökként értékes, a választások megnyerése érdekében a magyar miniszterelnök mégis a brüsszeli konfliktus élezését választotta. Orbán politikai manőverei időnként emlékeztetnek egy szerencsejátékoséra, aki maximális kockázatokat vállal, pedig tudja, hogy akár veszíthet is rajta, de nagyot akar nyerni. A volt külügyminiszter szerint a mostani helyzet sokban hasonlít ahhoz, ami korábban az Európai Néppárt esetében is történt. Orbán akkor is egyre provokatívabban viselkedett, a pártcsalád többször figyelmeztette, hogy ha nem változtat ezen, kénytelenek lesznek valamit tenni ez ellen. Amikor a helyzet már tarthatatlanná vált, a Fidesz kilépett a pártcsaládból. Most is eljuthat odáig a konfliktus, hogy Orbán azt mondja, ha pénzt se adnak, egyet sem értünk az unióval, akkor inkább kilépek – vázolta Balázs, hozzátéve: ehhez szerencsére ma nincs meg a közvélemény támogatása.
A volt külügyminiszter szerint a következő időszakban feltételezhető az orosz beavatkozás a választási folyamatba, aminek akár lehet hatása a végeredményre. Ő is megemlíti az álmerényletről terjedő híreket, a hackerek és a trollfarmok létét. Ez utóbbiakat az oroszok gyakran használják világszerte, hiszen a stratégiájuk lényege, hogy ha nem tudnak erősebbek lenni a Nyugatnál, akkor legalább minden lehetséges módszerrel megpróbálják gyengíteni azt. Ebből fejlődött ki az, amit ma már hibrid háborúnak nevezünk – mondta Balázs Péter.
A teljes beszélgetéseket meghallgathatják a fenti lejátszókra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026. március 23., hétfő 6:49
Riporter: Szénási Sándor
2026. március 23., hétfő 7:12
Riporter: Szénási Sándor

