Gerő Tamás: Minden jel arra mutat, hogy a magyar Watergate-botrányt látjuk

Bár egyelőre nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy magyar titkosszolgálatok próbálták meg befolyásolni a politikai folyamatokat, a körülmények erősen ebbe az irányba mutatnak - mondta az ügyvéd. Hozzátette: amíg nem sikerül azonosítani az interjúban említett szereplőket – például a „Henry” vagy a „Mozaik” fedőnevű személyeket –, addig nem lehet teljes bizonyosságról bármit kijelentetni. Ugyanakkor úgy látja, hogy "minden jel arra mutat, hogy ez tényleg a magyar Watergate-botrány".

Gerő szerint Szabó Bence hitelesen beszélt a nyomozás részleteiről, még akkor is, ha ezzel saját magát is nehéz helyzetbe hozta. A nyomozót ugyanis azóta hivatali visszaéléssel gyanúsították meg, mivel szolgálati titkokat is nyilvánosságra hozott. 

Az ügyvéd azonban úgy véli, a büntetőjogi felelősség kérdése nem egyértelmű. "Az esetnek a társadalomra veszélyessége hiányzik" – mondta, hozzátéve, hogy Szabó esetében a szándék kulcskérdés lehet. "Biztos, hogy a jó szándék vezette és nem bűnös szándék", ezért védekezhet ellen, hogy nem akart jogtalan előnyt szerezni, és senkinek nem kívánt kárt sem okozni. Szerinte a nyomozó azért fordult a nyilvánossághoz, mert más módon nem tudta előrevinni az ügyet. Hozzátette: le a kalappal a nyomozó előtt.

 

A hatósági oldalon ugyanakkor felmerülhet a szolgálati visszaélés gyanúja. Gerő elmagyarázta: ez a hivatali visszaélés katonai megfelelője, és arról szól, hogy az érintettek megszegik hivatali kötelezettségeiket, visszaélnek a helyzetükkel vagy túllépik hatáskörüket. "Ez három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető" – tette hozzá.

Az ügyvéd szerint azonban az ügy súlya messze túlmutat a büntetőjogon. "Ez inkább politikai botrány, mint jogi" – fogalmazott, kiemelve, hogy az eset jogállamisági kérdéseket is felvet, a demokratikus politikai verseny tisztasága kerülhet veszélybe. "A nemzetbiztonsági szolgálat nem szólhat bele egy demokratikus politikai versenybe" - hangoztatta.

Felmerült a politikai felelősség kérdése is. Gerő Tamás emlékeztetett: Magyarországon öt nemzetbiztonsági szolgálat működik, és ezek irányítása jelenleg egy kézben - Rogán Antalnál összpontosul. Ide tartozik az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint a Terrorelhárítási Központ saját egysége. "Nehezen kideríthető, hogy ezek közül egyáltalán melyik érintett" – mondta az ügyvéd, hozzátéve: az is kérdéses, hogy valaha fény derül-e arra, ki adott utasítást, és milyen szinten születhettek döntések.

Az ügy politikai konzekvenciáiról szólva azt mondta, a választások közelsége miatt különösen érzékeny a helyzet, nem tudni, hogy lesznek-e valódi következmények. Gerő Tamás egyértelművé tette: ha a gyanú beigazolódik, az a jogállamiság alapjait érintő problémát jelezhet.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)