A Rákosi-korszaknak görbe tükröt tartó, A tanú című klasszikus után a Mozgóképizmus legutóbbi adásában már a Kádár-éra világát vizsgáltuk meg. Ezzel az epizóddal ért véget aktuális sorozatunk, amely a valóságtartalom és humor viszonyát hasonlítja össze a filmművészetben.

A Mozgóképizmus legutóbbi adásában A tanú című szatíra elemzésével folytattuk sorozatunkat, amely a történelmi filmek valóságtartalmának és humorának viszonyát vizsgálja.

Filmes műsorunkbna előkerült jó pár film, amely csupán érinti a holokauszt témáját, és szintén több, amely azt választotta a cselekménye alapjának.

Jelen sorozatunkban szórakoztató filmeken keresztül vizsgáljuk Magyarország történelmét. Időrendben a második világháborúnál tartunk, amelyhez a drámai alkotások mellett, nem egy szatirikus hangvételű vagy kifejezetten a nevettetéssel feszültséget oldó mű is kötődik. Ezeket kezdtük szemlézni a Mozgóképizmus legutóbbi adásában.

A XX. század első évtizedeinek eseményeit a szatíra eszközeivel kigúnyoló Indul a bakterházról, valamint annak drámai hangvételű ellenpontjaként az Árvácskáról beszélgettünk a Mozgóképizmus legutóbbi adásában.

A Mozgóképizmus legutóbbi adásában befejeztük A Tenkes kapitányának elemzését, majd egy XIX. századi történeten keresztül bemutattuk a humor és a történelmi tények felhasználásának arányát.

A Mozgóképizmus a 90. epizódjában erre az örök kérdésre kereste a választ.

A Mozgóképizmus legutóbbi adásában – folytatva a humoros történelmi filmek valóságtartalmát vizsgáló sorozatunkat – a XVIII. századi Magyarországon szemléztünk néhány klasszikus példát.

A Mozgóképizmus legutóbbi adásában egy lépéssel közelebb kerültünk a német humor létének feltárásához, de nem tekinthető lezártnak a nyomozás. A Manitu bocskora és a Good bye, Lenin! közötti alkotásokból többet is megvizsgáltunk, hogy bebizonyítsuk, a humor stílusát meghatározza a történelmi időszak, amelyből származik.

A Mozgóképizmusban ezen a héten a nagyotmondó katonákról szóló kosztümös filmek kerültek terítékre.

A Mozgóképizmusban ezen a héten tovább vizsgáltuk, hogy a francia kosztümös filmekben hogyan férnek meg egymással a történelmi tények és a humor. A három testőr után most egy hasonlóan ismert és kedvelt alkotáson ellenőriztük az arányokat. A több alkalommal is feldolgozott Királylány a feleségem, vagy másik címén a Tulipános Fanfan Franciaország egy ellentmondásos időszakát mutatja be, nagy hangsúlyt fektetve a szórakoztatásra.  

A Mozgóképizmusban ezen a héten a kosztümös francia vígjátékok valóságtartalma került górcső alá. Aktuális sorozatunk e szakaszában franciaországi alkotásokon keresztül tanulmányozzuk a viccek és a tények arányát. Elsőként a sokak kedvencét, Asterixet és kalandjait megörökítő meséket használtuk példaként, valamint A három testőr történetét újra és újra feldolgozó filmeket.

A Mozgóképizmusban ezen a héten a humoros alkotások és a történelmi hűség kapcsolatát ellenőrző aktuális sorozatunk első egységének a végéhez értünk. Az Egyesült Királyság szolgáltatta példák közül Paár Ádám történész-politológus Benny Hill munkásságát, a Waczak Szállót és a Halló, halló! című sorozatot is méltatta.

A Mozgóképizmusban folytattuk a történelmi vígjátékok igazmondásának vizsgálatát. Továbbra is a modern kori Egyesült Királyság jelentős eseményeinek filmvásznon, illetve tévéképernyőn való, legtöbbször burkolt, vagy sokszor nem is tudatos megjelenítését vizsgáltuk, a mára kultikussá vált Folytassa… filmeket használva példaként.

A Mozgóképizmus legutóbbi adásában folytattuk az 1920-as évek Angliájának ábrázolását. Paár Ádám, történész-politológus a korabeli társadalmat átformáló eseményeket, mint az általános sztrájk, vagy a baloldali eszmék elterjedése a fiatalok körében a Csengetett, Mylord? című vígjátéksorozaton keresztül elemezte, amely reagált az említett közéleti jelenségekre is.

A legutóbbi adásban folytattuk sorozatunkat, melyben vígjátékokon keresztül vizsgálunk jelentős történelmi eseményeket. Tovább haladva az időben a Csengetett, Mylord? című vígjátéksorozat került terítékre, amely már egy erősen átalakuló világot láttat az 1920-as évek Angliáját megidézve.