A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában folytattuk a liberalizmus kialakulását, és az évszázadok folyamán történt változásait bemutató sorozatunkat. Már a 20. század közepén járunk, és aktuálisan választott illusztrációs filmjeinkkel néhány epizód óta az eszme Magyarországi változatára világítunk rá.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában Magyarország 20. századi rendszer- és korszakváltásait, valamint a liberalizmus ezek nyomán bekövetkezett változatait hasonlítjuk össze. 

A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában hazatértünk, és az eredeti, védjegyes amerikai hippivilágot felváltotta, egy amolyan szocialista hippiség.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában maradtunk az Egyesült Államokban, és összevetettük a társadalomból kivonulni vágyó hippi kultúrát a társadalmat megváltoztatni kívánó polgárjogi mozgalmakkal. Mindeközben a Hair elemzésének a végére értünk.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában folytattuk az 1960-as évekbeli Egyesült Államok társadalmának elemzését. Bemutatva azokat a változásokat, amelyek a hippi kultúra kialakulásához vezettek.

Az adásban egy igazi musical klasszikus, Milos Formantól a Hair adta a ritmusát a beszélgetésünknek. Paár Ádám történész-politológus a 60-as évekbeli Egyesült Államok átalakuló társadalmát elemezte.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában pontot tettünk Che Guevara történetének a végére, egyben tovább is léptünk, hogy a dél-amerikai liberalizmus kialakulásának elemzését lezárjuk, mivel hamarosan továbbállunk.

Che Guevara A motoros naplója című filmben is ábrázolt 1952-es körútja mellett egy két évvel későbbi, a fél világot bejáró túráját is megvizsgáltuk.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában a múlt század közepi amerikai kontinens középső és déli részét vizsgáltuk társadalmi és politikai szempontból. Tettük ezt – A motoros naplója című drámát illusztrációként használva – Che Guevara 1952-es körútja alapján.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában Dél-Amerikába látogattunk, és a liberalizmus ottani fejlődése nyomán megvizsgáltuk a terület társadalmi adottságait az 1920-as években. Ezúttal a forradalmárrá érő fiatal Che Guevaráról beszélgettünk.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában pontot tettünk India hagyományok övezte, majd a szocializmussal barátkozó, végül a liberalizmusnak is otthont adó történetének végére. Ebben az epizódban Gandhit, mint magánembert is megismertük.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában folytattuk történelmi utazásunkat Indiában, a Gandhi című életrajzi drámát használva iránytűként. Paár Ádám történész-politológus segítségével megvizsgáltuk az ázsiai ország 20. század eleji válaszát a szocializmusra; utánajártunk, hogy miből ered Gandhi erőszakmentességet hirdető politikája; és, hogy a nézeteiben végbement változást mi idézte elő.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában továbbra is a 20. század eleji Indiában jártunk.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában maradtunk a 20. század eleji Indiában. Mielőtt a Gandhi című filmen keresztül megvizsgáltuk, hogy a területen miként jelent meg a liberalizmus, még felmértük a korabeli vallási erőviszonyokat.  

A Hangosfilm ezúttal Indiába vezetett. Miként jelent meg a liberalizmus, és hogyan idomult a terület sajátosságaihoz a 19. század végén? Mit mond erről a Gandhi című film?

A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában az átalakuló liberalizmus napjainkbéli állapotáról is beszéltünk, de előtte még az eszme 20. század eleji, oroszországi változatát összegeztük, továbbra is a Doktor Zsivágó című alkotás segítségével.