Liberalizmus a vásznon – 39. epizód
16/06/2024 16:02
| Szerző: Timár Ágnes
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában maradtunk a 20. század eleji Indiában. Mielőtt a Gandhi című filmen keresztül megvizsgáltuk, hogy a területen miként jelent meg a liberalizmus, még felmértük a korabeli vallási erőviszonyokat.
Ismét több filmalkotás volt a segítségünkre. Ráadásul Paár Ádám történész-politológus ezek közül kiemelt hiteles és kifejezetten megtévesztő műveket is.
Ahogy az előző adásban kiderült, Ázsiának ez a része vallási szempontból majdnem olyan összetett és központi jellegű, mint Jeruzsálem, csak talán ez kevésbé ismert tény róla. Bár területileg nagy országról beszélünk, évszázadokon keresztül három monoteista vallás küzdött az ott élők hitéért, mire kiderült, hogy alapvetően megférnek egymás mellett mind. A 20. század elején a nyugati világ már ebbe, a jól kialakult társadalmi rendbe és kultúrába érkezett meg.
Voltak, akik úgy érezték, rájuk ront egy ismeretlen életmód, mások a lehetőséget látták a britek megjelenésében. Sokan azonban nyitott szívvel fogadtak mindent és mindenkit, amely hozzáállás alapvetően jellemző a hinduizmusra.
Erről is beszélt részletesebben Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a 39. részben.
Ennek hátterével, a vallási berendezkedés összefoglalásával kezdtük az interjút, és sorra vettük, hogy ez a bizonyos együttélése a vallásoknak, milyen hitbeli különbségek toleranciáját jelentette.
A hindu értelmiségiek ekkor azt vallották, hogy a befogadás jegyében Európát is meg kell ismerni, és tanulni a számukra idegen világ törvénykezését, szokásait. Egyúttal saját vallásuk megreformálására törekedtek, amely azt is jelentette, hogy hadat üzentek a sokak szerint barbár hagyományoknak, mint a szütti, vagy a reinkarnáció.
Paár Ádám továbbá kitért a Gazemberek és az Indiana Jones és a Végzet temploma című filmekre, amelyek – elmondása szerint – hiteltelenül utalnak a thugokra. Habár, tette hozzá, valóban gyilkosok voltak, akik a vallás, konkrétabban Káli istennő nevében követték el bűneiket.
A beszélgetésben nagy hangsúlyt kapott India britekkel való egyre feszültebb viszonya, amely többek között a szipoly lázadáshoz vezetett. A következő adásban Paár Ádám történész-politológus ennek a történelmi eseménynek a kibontásával folytatja. Valamint a korabeli India kulturális és vallási szokásait is tovább elemzi. Bemutatja Lakshmi Bai-t, és arról beszélgetünk, miről vált híressé az indiai asszony, és miért tekintik ma példaképnek Indiában.
A beszélgetést a cikk elején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2024. június 15., szombat 13:30
Műsorvezető: Timár Ágnes
