Liberalizmus a vásznon – 35. epizód
13/05/2024 16:24
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában ígéretünkhöz híven a történelem nyomvonalát követve rákanyarodtunk a Doktor Zsivágó című filmre, és persze az alapjául szolgáló regényre. Paár Ádám történész-politológus Borisz Paszternak regényét, Oroszország korabeli történelmével párhuzamosan kezdte vizsgálni.
Aki állandó hallgatónk, de legalábbis az előző néhány hétben követte a Mozgóképizmust, az pontosan tudja, hogy az oroszországi liberalizmus ki- és folyamatos átalakulásának megértéséhez Paár Ádám történész-politológus Nagy Katalin uralkodásától kezdte vázolni a birodalom történetét.
Majd jöttek sorra azok a jelentős események, amelyek tovább formálták az eszmét. A napóleoni háborúk utáni éveket vizsgáltuk a múlt héten, és egészen II. Sándor cár hatalomra kerüléséig jutottunk, akinek uralkodása valódi reformokhoz vezetett, többek között a jobbágyfelszabadítás is az ő nevéhez fűződik.
1860-ban került Oroszország a legközelebb a liberalizmushoz, még ha akkoriban ez a francia forradalom eredményeinek eszményét jelentette is.
Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa elmondta, ebbe a történelmi helyzetbe csapott bele tulajdonképpen a narodnyikok, szó szerint fordítva, a nép közé járók mozgalma.
A 34. vagyis a legutóbbi epizódban ennek az eseménynek a bemutatásával kezdtünk, és azt mondta el történész vendégünk, hogy a narodnyikok tulajdonképpen a felső osztályok sarjaiból állt elsősorban. Nem mellesleg nagy számban képviseltették magukat a nők is a mozgalomban. A céljuk a szegénysorban élő tömegek felemelésének az elérése. Ehhez – ahogy a nevük is utal rá – járták a vidéket, és igyekeztek meggyőzni a parasztságot, hogy keljen fel, mert másképp nem lehet változtatni.
Lelkes kezdeményezésük azonban süket fülekre talált. Bármennyire nehéz helyzetben is voltak a Birodalom alsó rétegeiben élők, sem összehasonlítási alapjuk nem volt, hogy miként lehetne jobb, sem bátorságuk, hogy megkockáztassák, elveszítik azt is, ami most van.
Paár Ádám elmondta, ugyanakkor a folyamatos forradalmak, pogromok időszaka volt ez, egészen az 1910-es évekig. Mind a zsidókat, mind a németeket hátrányosan megkülönböztették ekkor Oroszországban.
A korszak kisebbség politikájának, valamint oktatással kapcsolatos elveinek bemutatásához a Yentl című filmet hívtuk segítségül.
Miután a történész összefoglalta a korszak jellemzőit, elhelyezte Paszternak híres regényét időben. Az író a korszaknak megfelelő liberális értelmiségit választ főhőséül, Zsivágó személyében, tette hozzá.
Természetesen kitért a filmre is, amely többek között azért lett jelentős, mert a hidegháború idején Hollywood vitte vászonra.
A következő héten a regényben, illetve a filmben megjelenő további fontos történelmi részletekre térünk majd ki. Valamint azt is megvizsgáljuk, miként reagál az alkotás a valós eseményekre.
A teljes adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
Kiemelt kép: Borisz Paszternak
2024. május 11., szombat 13:30
Műsorvezető: Timár Ágnes
