„Klubrádió“
Hetes Stúdió

John Bolton, Trump volt tanácsadója: Az elnök nem akarta felfogni a koronavírus-járvány veszélyeit

15/11/2020 08:10

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Donald Trumpnak nem volt semmilyen politikai stratégiája, politikája csak saját magáról szólt, mindent és mindenkit személyes kapcsolatain keresztül ítélt meg. Alapvetően nem volt tisztában azzal, milyen stratégiai fenyegetést jelent Oroszország és Kína, de legnagyobb hibája az volt, hogy nem akarta felfogni, milyen veszélyes az országra az új koronavírus-járvány – ad betekintést John Bolton abba a szobába, ahol a nagy dolgok történtek a Fehér Házban, amikor Trump nemzetbiztonsági tanácsadója volt. A diplomata azt is mondta: „komoly aggályaink vannak Magyarországgal kapcsolatban” az orosz befolyás növekedése miatt. Csernyánszky Judit interjúja.

2020. november 14. Hetes Stúdió / részlet, interjú John Boltonnal (20.11.14.)
11:27
00:00

John Bolton az Egyesült Államok 27. nemzetbiztonsági tanácsadója volt, Donald Trump mellett szolgált a Fehér Házban 2019-ig, amikor menesztette az elnök. Nem ő volt az első és az utolsó sem, akivel nem találta meg a közös hangot Trump, pedig Bolton igazi republikánusként – a politikai szlengben jól ismert – héja hírében állt. Szolgált ENSZ-nagykövetként is George W. Bush alatt. De ott volt már a Reagan-kormányzatban is, több minisztériumban kapott fontos posztot. Amióta Trump nem ismeri be vereségét, Bolton egyre több helyen hallatja a hangját. 

Első kérdésem is erre vonatkozott, merthogy nyilatkozataiban azt hajtogatja, hogy eljött az a pillanat, amikor a republikánus párt végre megmutathatná igazi arcát, valódi karakterét. Mit ért ezen?

Nagyon szoros volt a verseny a választásokon a két jelölt között, de az eredmény szerintem már világos, Joe Bident választották meg elnöknek. Azt azonban nem vitatom, hogy az elnöknek jogában áll a törvény adta keretek között kihasználni minden lehetőséget ennek megkérdőjelezésére. Ez egyben azt is jelenti, hogy bizonyítania kell, ha azt állítja, hogy a választást elcsalták. Állítása mögött valaminek lennie kellene, nem beszélhet csak úgy a vakvilágba. És minimum olyan bizonyítékokkal kellene előjönnie, amelyeket a bíróság is elfogad. Ám, amit most mondtam, arról a republikánusoknak együtt kellene győzködniük az elnököt. Már csak azért is, mert eddig egyetlen kézzelfogható bizonyítékkal sem tudott előállni ő és környezete. Amit viszont most megélünk, az nem szolgálja sem az ország, sem a republikánus párt érdekeit. Állításaik teljességgel megalapozatlanok. Eljött az a pillanat, amikor a republikánusoknak ki kellene végre mondani, hogy valóban kellemetlen dolog veszíteni, de ez a helyzet. Nem mellesleg nem lett nagyon rossz az eredményük sem az alsóházban, sem a szenátusban. Épp ezért kellene meggyőzni az elnököt, ismerje be a vereségét.  

A Trump-kormány meg akarta akadályozni nemrég publikált könyvének (The Room Where It Happened - A szoba, ahol minden megtörtént) megjelentetését. Min ment keresztül? Végül, hogy sikerült ilyen jól venni az akadályokat?

Az elnök nagyon jól tudta, hogy könyvem kritikus vele szemben, mert átadtam nekik közvetlenül a megjelenés előtti gyors szemlére, ráadásul annak ellenére, hogy mások óvtak ettől a lépéstől. Egyébként nem is lettem volna köteles ezt megtenni. De biztos akartam lenni abban, hogy szigorúan titkos, bizalmas információk nem kerülnek ki. Mert nem mellesleg, nem volt szándékomban még csak véletlenül sem kiadni ilyen információkat. Négy hónapos munka volt, sok változást végrehajtottam, amit kértek tőlem, mert tényleg azt akartam, hogy elégedettek legyenek ők is. Pedig erre sem kötelezett semmi. És mindezek után mégis peres eljárást indított ellenem, hogy megakadályozza a könyv kiadását, de a bíróság elutasította a keresetét.  A bírósági eljárás más vonalon mind a mai napig tart, de fenntartottam magamnak a megjelentetés jogát és így is történt, már több mint egymillió példányban kelt el a könyv. 

Ehhez csak gratulálni tudok. Mi volt az a pillanat, amikor rájött, hogy ez nem az az ember, akit elnökként elképzelt magának?

Hosszú időbe tellett, mire levontam magamban a következtetést arról, milyen ember. 2018 áprilisában kezdtem vele dolgozni, és végig bíztam abban, hogy felnő a feladatához. Hogy megérti, mit jelent az elnöki felelősség, mint ahogy megtörtént ez az amerikai történelemben minden más elnökkel is. Borzasztóan csalódott voltam, amikor rájöttem, képtelen felfogni a munka komolyságát, és átlátni azt, mitől lehetne jó elnökünk. Sajnos, egyszer sem gyulladt ki nála a figyelmeztető lámpa, hanem épp az ellenkezője történt, hogy haladtunk időben, úgy romlott a róla kialakított kép is.

Mi volt a legnagyobb hibája, amit elkövetett elnöksége alatt?

Szerintem alapvetően nem volt tisztában azzal, milyen stratégiai fenyegetést jelent Oroszország és Kína. Nem értette az Irán és Észak-Korea jelentette tömegpusztító fegyverek jelenlétét – legyen az nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyver. De a legsúlyosabb baj és legnagyobb hibája az volt, hogy nem akarta felfogni, milyen veszélyt jelent az országra az új koronavírus-járvány. Nem akart tudomást venni arról, hogy ez – így is, úgy is –, de árt a gazdaságnak, még ha ő a homokba is dugja a fejét. Nem tett azért semmit, hogy csillapítsa a járványt és következményeit, és emiatt szenvedünk mind a mai napig a pandémiától.

 
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a 2017-es G-20-csúcson, Hamburgban. (Forrás: Wikimedia Commons/kremlin.ru
 


Finnországot nem is tudta hova tenni – írja a könyvében.

Igen, megkérdezte, hogy még mindig Oroszországhoz tartozik? Azt hitte, hogy Venezuela az Egyesült Államokhoz tartozik. Azt sem tudta, hogy nukleáris hatalom Nagy-Britannia.

Tessék?

Utóbbit egyenesen Theresa Maytől kérdezte meg, amikor a tárgyalóasztalnál ültek Chequersben, a kormányfő vidéki rezidenciáján.

Tényleg Hszi Csin-pingtől kért segítséget az újraválasztásához?

Ez is egy döbbenetes párbeszéd volt. Valami irtózatosan nagy kereskedelmi megállapodást akart tető alá hozni, azt kérte a kínai elnöktől 2018 decemberében, hogy nagy tételben vegyen amerikai mezőgazdasági termékeket. Januárban meg is állapodtak erről, de a kínaiak „természetesen” nem tartották magukat ígéretükhöz. Számomra ez úgy jött le, hogy a világ egyik autoriter vezetőjét kérte meg, hogy segítsen őt újraválasztani 2020-ban.

Trump elnök és Orbán Viktor is jó barátok, maga mit tud erről a szoros kapcsolatról?

Az elnök általában személyes kapcsolatai prizmáján keresztül ítélte meg egy-egy külföldi állammal a hivatalos kapcsolatát. Valóban, csak megerősíteni tudom, hogy Orbán és Trump kapcsolata jó, ugyanakkor nekünk komoly aggályaink vannak Magyarországgal kapcsolatban. NATO-szövetséges, és egykor a Szovjetunió befolyási övezetétől függetlenné vált ország most „az oroszok befolyása alá került”, ami egyben azt is jelenti, hogy az orosz befolyás és katonai fenyegetés kiterjedt a közép- és kelet-európai térségre is. Pedig NATO-szövetségesként együtt kellene megakadályozni az orosz befolyást. Azt a befolyást, amelyet kihasználva az oroszok gyengíteni akarják a NATO-t, konfliktust akarnak szítani a tagországai között, ellenségeskedést előidézni, és ez az az ország is, amelyik, mint tudjuk, „befolyásolta az amerikai elnökválasztást”.

 Orbán Viktort fogadta Donald Trump (fotó: a magyar miniszterelnök Facebook-oldala
)
 

Most azonban már többször halljuk, hogy mindketten, Trump és Orbán is autokrata vezetők hírében állnak. Egyetért?

Azt azért nem mondanám, hogy Trump autoriter vezető, noha valóban lehetne az, de úgy gondolom, nem tart még ott. Ami pedig Magyarországot illeti, csak remélni tudom, hogy érvényesül a szabad, képviseleti kormányzás. Minden ország más és más rendszerre rendezkedik be, ami rendjén való. 25 évvel ezelőtt Orbán Viktort a liberális demokraták egyikeként ismertük meg, legalábbis így él az emlékezetemben. Bízom benne, nem felejtette el teljesen, mint jelent liberális demokratának lenni.

Viccnek értékelve, amit mondott, kérdem, Trump bukásával a világszerte tapasztalható populizmus is bukik?

Szerintem Trumpot nem helyes populistának nevezni. Tisztában vagyok azzal, hogy időnként Európában, de még az Egyesült Államokban is annak minősítik. Legfőképp azért nem, mert egy populistának saját véleménye és filozófiája van a világról, Trumpnak pedig nincs populista filozófiája. Trumpnak semmilyen stratégiája nincs a politikáról, mi több, politikai elképzelései sincsenek. Politikája csak róla, saját személyiségéről szól. Az Egyesült Államokban jó száz éve volt jelenség a populizmus. De amit Trump számlájára írhatok, az az, hogy a republikánus pártnak meghódította a kétkezi munkásokat. Ez nagy eredmény. Reagan is hasonlóan sikeres volt a munkásosztály megszólításában a ’80-as években, és őket akkor reagani demokratáknak szólították. A republikánus pártot hagyományosan a gazdagok pártjaként könyvelték át, de most már ott tartunk, hogy a demokrata párt lesz a gazdagok pártja. Én személy szerint nagyon örülök annak, hogy pártunkban tudhatjuk a kékgallérosokat, legyenek egyre többen, de nagyon fontos lenne visszaszerezni azokat a szavazókat, akiket Trump elidegenített a republikánus párttól.

 
John Bolton amerikai diplomata, Donald Trump elnök volt nemzetbiztonsági főtanácsadója
 Fotó: Gage Skidmore / Wikimedia Commons
 

Hogy látja visszamenőleg a Trump elleni impeachment-eljárást?

Visszaütött azokra, akik kezdeményezték. Nem tudták eltávolítani a hatalomból és abban sem tudták megakadályozni az elnököt, hogy újrainduljon a választáson. Rosszul alapozták meg a demokraták ezt a folyamatot, mert épp az ellenkezőjét érték el vele. Az elnököt felbátorították, hogy nekivágjon a második kampánynak. A leghitelesebb módja egy elnök eltávolításának a szavazás. Ez történt most. A szavazók leváltották.

Ön azt állítja a könyvében, hogy Trump visszatartotta az ukrán segélyeket a kormánytól mindaddig, amíg nem kap Joe Bidenre és fiára terhelő bizonyítékokat tőlük. Fenntartja ezt az állítását?

Persze. Szemernyi kételyem nincs benne. Így történt.

És akadályozta Trump az igazságszolgáltatást a nyomozásban?

Igen, erre is épült Trump védekezése. A demokraták akkor hibáztak, amikor nagyon sürgették az impeachmentet, és csak Ukrajnára fókuszáltak, elfogult pártpolitizálás zajlott. Ez nem volt elegendő a szenátusi többség meggyőzéséhez. S mivel nem sikerült elérni Trump eltávolítását, az elnököt még inkább arra sarkallták, hogy éljen az ilyen és ehhez hasonló módszerekkel hatalma megtartása érdekében. Amit most is látunk.

Mennyire volt kártékony Trump elnöksége a világpolitikában? Mennyire rontott Amerika imázsán?

Kártékony volt, de nem annyira, hogy ne lehessen helyreállítani Amerika imázsát. Szerintem tengerentúli barátaink maguk is felfogták, hogy Trump maga az „aberráció”. Egész elnöksége egy nagy tévedés. Én ugyan sok mindenben nem értek egyet Joe Bidennel, de vele visszatérünk a normális élethez, normális menetrendhez, amit önmagában is pozitívan értékelek. A médiában gyakran találkozunk olyan nézetekkel, hogy Trump megváltoztatta Amerikát, szerintem ez így nem igaz, és ezt abból is látni fogjuk, amikor távoztával gyorsan helyreáll minden, vissza a régi kerékvágásba.

Megpróbál visszatérni Trump a Fehér Házba 2024-ben?

Megpróbálja elhitetni az emberekkel, hogy indulni fog a következő elnökválasztáson, de nekem az a jóslatom, és remélem, így is lesz, hogy nem indul újra – nyilatkozta rádiónknak John Bolton, Trump menesztett nemzetbiztonsági tanácsadója.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg! Címlapi kép: Wikimedia Commons

Hetes Stúdió
2020. november 14. szombat 15:00
Riporter: Csernyánszky Judit

 

 


És még valami:

A Klubrádió elindult Az Év Honlapja 2020 versenyen, amelynek egyik díja a közönség szavazatától függ. Kérjük, szavazzon ránk! Ezt az alábbi képre kattintva teheti meg.
Ha úgy döntött, támogat minket, akkor a verseny oldalára jutva, a jobbra fent látható kék gombra kell majd kattintania – mellette látszik, hány szavazatnál tartunk.
Ez is egy apró segítség a Klubrádiónak. Köszönjük.

Az év honlapja 2020 szavazás