Totyik Tamás: A státusztörvény a tiltakozó pedagógusok elleni bosszú
16/03/2023 14:52
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
A mára és holnapra meghirdetett országos sztrájkban 10-12 ezer pedagógus vehet részt. Ezeken a napokon a szakszervezetek a kormánnyal egyeztetnek: elsősorban a munkaterhek csökkentését követelik és azt szeretnék elérni, hogy ne vegyék el a szerzett jogaikat. Az egy éve tartó tiltakozó akciók hangja elért Brüsszelig, ezért is ült le a kormány a tárgyalóasztalhoz – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a Reggeli gyorsban.
A "státusztörvény" tervezete március elején vált nyilvánossá és igazolta az érdekérvényesítő szervezetek félelmeit: a kormány megszüntetné a tanárok közalkalmazotti státuszát, és új státuszt, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetné be, amivel több munkavállalói jogot is elveszítenének. A tervezet a tantestületek jogköreit is csorbítaná: ezentúl csak az igazgató vagy a fenntartó dönthetne olyan kérdésekben is, mint az iskolák pedagógiai programjai, az SZMSZ módosítása, vagy a tanulók fegyelmi ügyei.
A tárgyalásokon tehát elsősorban ennek "a törvénynek azokat a pontjait próbáljuk támadni", amik a tanárok jogait csorbítják. A kormány ugyanis garanciát vállalt az Európai Bizottság (EB) felé arra, hogy nem vezet be a pedagógusokat hátrányosan érintő jogszabályváltozást. "Ennek az ígéretnek próbálunk érvényt szerezni", ha ez nem megy, akkor az EB-hez fordulunk – mondta a szakszervezeti vezető.
Az új törvénnyel igyekeznek betömni azokat a jogalkotási lyukakat, amikkel élni próbáltunk a tiltakozások során. "Egyértelmű, hogy ez a kormány retorziója, bosszúja a tiltakozó pedagógusokkal szemben" – hangsúlyozta Totyik.
Az előzetes felmérések alapján körülbelül 10-12 ezer résztvevőre számítanak az országos sztrájknapokon a szakszervezetek. Nem tudnak olyan iskoláról, ahol a teljes tantestület részt vesz, néhány olyan intézmény lehet, ahol akkora létszámban csatlakoznak, hogy emiatt rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el. Egyre kevesebb ilyen iskola van. Jellemzően egy-egy tanár 2-3 órás munkabeszüntetést tart, néhányan vannak akik egy egész napra bevállalják. Az is látszik, hogy minél kisebb egy település, annál kevesebben vesznek részt – mondta a PSZ alelnöke.
Több helyről hallották, hogy az intézményvezetők arra kérték a pedagógusokat, hogy álljanak el a sztrájktól, különben nem biztos, hogy az iskola kaphat fejlesztési támogatást a tankerülettől – így többen el is álltak a részvételtől. Ezt jelezni fogjuk a Klebelsberg Központ felé – mondta Totyik.
Bár ezek a fejlemények nem az előrelépés irányába mutatnak, a PSZ alelnöke szerint "azért történik valami": emlékezzünk vissza, hogy első alkalommal azt mondta a kormány, hogy nincs itt semmi látnivaló, aztán háromszor 10 százalékos béremelésre tett javaslatot, most pedig az uniós források jelentős részét fordítaná a pedagógusbérek emelésére, igaz ez "eléggé feltételes mód, hiszen attól függ meg tudnak-e egyezni az EU-val" – mondta.
A kormány az EU nyomására ült a tárgyalóasztalhoz, ennek a hosszú tiltakozó akciónak a hangja elért Brüsszelbe is. A társadalom jelentős része is felismerte, hogy nagyon komoly gondok vannak az oktatási rendszerrel. Ha ez nem történt volna meg, akkor a szülők nem álltak volna mellénk, nem tudott volna eddig kitartani a tiltakozás. Reméljük, hogy a kormány is nyitottá válik a párbeszédre – mondta a PSZ alelnöke.
Volt olyan sztrájkkövetelésünk, ami bekerült a státusztörvénybe: a nevelést-oktatást segítő kollégák csak harmincöt órát tölthetnek a gyerekekkel egy héten. Ez persze, egy fillérjébe sem került a kormánynak. Mégis, úgy tűnik van némi elmozdulás az álláspontjukban – értékelt Totyik.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Budapest, 2022. március 16. A Pedagógusjelöltek a pedagógusokért elnevezésű szolidaritási demonstráció résztvevői. MTI/Koszticsák Szilárd
2023. március 16., csütörtök 6:50
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János
