„Vásároljon
Reggeli gyors

Tamás Gáspár Miklós: Szőcs Géza rendkívüli ember volt

10/11/2020 13:49

| Szerző: Pályi Márk / Klubrádió

Kiközösített, elfogult, őszinte, szabad és nagyszabású ember volt Szőcs Géza. Az életművének megértésére tett kísérletek páratlan lehetőséget kínálnak a valódi – vagy éppen hogy látszólagos – emberi ellentmondások hátterének föltárására is. A Reggeli gyorsban Tamás Gáspár Miklós filozófus és Valcz Péter színművész, valamint Szőcs rádiónknak adott korábbi nyilatkozatának segítségével emlékeztünk a múlt héten koronavírusban elhunyt költőre.

2020. november 10. Reggeli gyors-részlet/Emlékezés Szőcs Gézára 2020.11.10.
08:06
00:00

Szőcs Géza a koronavírusba halt bele, de nem csak most nem volt óvatos. Egész életében veszélyesen élt: az utasait és a bicikliseket rémisztgető veszedelmes autósofőrként, a Ceauşescu-rendszer bosszúját kiváltó politikai ellenállóként és a közvélemény egy részét magára haragító megélhetési politikusként egyaránt – de ezek mindegyike része volt életművének, művészetének is, személyisége konstans maradt. A tömegek által elfogadott etika szabályainak kikerülése ugyanolyan kalandorkodás lehetett a számára, mint szélsőségesen bátor költői nyelvének kialakítása. Ami békeidőben provokációnak tűnhet, az egy diktatúrában az egyetlen tiszta emberi gesztus, a költészetben pedig a posztmodern totalitarizmus tapasztalatának leírására képes új nyelv létrehozását jelenti, ami kivételesen ritka módon sikerült neki, és a huszadik század második felének magyar költészetében Petri György mellett talán egyedül neki sikerült; neki, aki versnyelvében egyébiránt Sziveri Jánoshoz és Parti Nagy Lajoshoz, végtelen szabadságában pedig a prózaírók közül Kornis Mihályhoz vagy Kertész Imréhez hasonlítható. Miniszterelnöki főtanácsadóként is nyilvánosan és őszintén vállalta véleményét akkor is, ha a kormányfővel ellentétes nézete volt. Még a kormány tagjairól is szatirikus verset faragott, amelyet nyilvánosan is publikált.

 Szőcs Géza fényképe a Szép versek című, 1988-ban megjelent antológiában  Fotó: Csigó László
 


Fiatalkori barátja, Tamás Gáspár Miklós szerint Szőcs Géza képességeit soha nem lehetett megkérdőjelezni, és a versei azoknak is izgalmas élményt nyújtanak, akik homlokegyenest mást gondolnak a világról. A közíró dióhéjban a Klubrádió számára is megfogalmazta, amit a Mércén és a Transindex erdélyi portálon egyidejűleg közölt részletes visszaemlékezésében is kifejtett.

„Tudni kell, hogy a huszadik-huszonegyedik század magyar irodalmának egyik legnagyobb tehetsége volt, ez iránt semmi kétség nincsen, ezt mindig mindenki tudta. Tudtuk róla akkor, amikor még gimnazista volt, és tudta róla húszéves korában Weöres Sándor, aki fölkereste őt Kolozsváron Mindig mindenki tudta, milyen óriási tehetség, milyen érdekes ember és milyen nagy képzelet, és bizonyos értelemben, minden hibájával és bűnével együtt, egy nagy szív és nagy lélek” – mondta. A filozófus hozzátette: Szőcs Géza a legjobb indítékokkal került a közügyek közelébe: a romániai zsarnoki rendszerrel szembeni erőteljes érzelmi és filozófiai ellenállásával, ami aztán ki is lendítette őt Erdélyből. „Mint közismert, Nyugatra került, aztán Magyarországra, majd vissza Romániába, ahol az ottani magyar párt, az RMDSZ egyik vezetője és szenátora lett. Utána pedig a magyarországi kultúrpolitikában Orbán Viktor egyik legfőbb szövetségese és munkatársa lett.” TGM ehhez hozzáfűzte: „Mi ebben szembenálltunk egymással. Ő a tekintélyével legitimálta azt a rendszert, amelyet én tűrhetetlennek tartok.”

 
Tamás Gáspár Miklós Fotó: Klubrádió
 

Az ismert gondolkodó arról is beszélt, leginkább mi lehet a közvélemény helyes és hatékony stratégiája Szőcs életművének megítélése terén: „Tudomásul kell venni, hogy ezeket a dolgokat nem lehet teljesen elválasztani egymástól, ő mégiscsak egyetlen személy volt. Szerény véleményem szerint Orbán Viktor támogatásával hozzájárult a magyar nemzeti tragédiához, de ezzel együtt mindenki olvassa, aki szereti a nyelvileg igazán ragyogó, intellektuálisan lenyűgöző, rettentően mulatságos és érdekes költészetet, amelyben nincs szigor, rengeteg a szabadság és nagyon sok benne a szeretet.” A rádióhallgatók és a kultúrafogyasztó közönség számára azt ajánlotta: „Tessék nyugodtan olvasni, és ha valaki el akar tűnődni azon, hogy mi is a viszony a művészi és intellektuális tehetség, a morális tartás és a politikai tisztánlátás között, akkor töprengjen el rajta. Én még nem fejtettem meg ezt a rejtvényt” – tette hozzá a filozófus.

Nem mindenki tudja, hogy Szőcs Gézát egyik közeg sem fogadta be igazán. Nem választották be sem a liberálisnak elkönyvelt írók a Digitális Irodalmi Akadémiába vagy a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiába, de a kormánypártinak elkönyvelt írók sem a Magyar Művészeti Akadémiába. Orbán Viktor személyes jóbarátja volt, de saját bevallása szerint a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban tiltólistán voltak a művei. Máig is a Klubrádió az egyetlen elektronikus médium, amelyik közvetíti a verseit. Szőcs Géza kiközösített volt, de elválaszthatatlan barátok lettek például Faludy Györggyel, aki – özvegyének visszaemlékezése szerint – élete utolsó éveiben már csak benne találta meg azt az intellektuális nívót, amely számára létszükségletű volt.

Kerekasztal-beszélgetés az Orbán-kormányok kultúrpolitikáj
 
Szőcs Géza
2018 júniusában MTI Fotó: Soós Lajos
 

Szőcs Géza öt évvel ezelőtt a Klubrádió Belső közlés című irodalmi műsorában is őszintén vallott pályája alakulásáról: „Tartozom egy vallomással: igazából nem költőnek készültem és nem költőnek tartom magam, nem is írónak, hanem az a meggyőződésem, hogy én filmesnek születtem. A világot képekben és történetekben érzékelem és dolgozom föl. A nyelv csak azért eszközöm, mert nincsen kamerám” – árulta el 2015-ben. Az interjúban, amelyet ITT teljes terjedelmében meghallgathatnak, Szőcs elmondta, hogy amikor a nyolcvanas évek második felében felvételizni akart a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, a demokratikus ellenzékkel való kapcsolata miatt nem vették föl – pedig az gyökeresen más irányba fordította volna az életét. „Ez volt az a pillanat, amikor szerintem az életem egész másfele alakulhatott volna, és talán kevesebbet politizáltam volna, vagy egyáltalán nem, vagy csak morális parancsokra, mint ahogy azt korábban tettem” – vallott őszintén életútja egyik legnagyobb fordulópontjának hátteréről.

Szőcs Géza ennek ellenére nem bánta, hogy költő lett. Életművének egyik központi üzenete talán egyik ikonikus versének, A dudásnak az a sora, hogy „Szeretnék életnagyságú lenni.” Sok vitatott törekvése is ezzel függhetett össze. De ahogy Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója fogalmazott nekrológjában: „egész életét úgy töltötte, mint aki lövészárkok közt sétálgatva alkot, nem törődve az egyszerre rázúduló ellenséges és baráti tűzzel. Mint akin nem fog se fegyver, sem átok – és mint akin nem segít az ima.”

Ahogyan most sem segített. Az egyik legnagyobb magyar költő 67 éves korában meghalt – műve viszont halhatatlan. A Klubdélelőtt szombati adásában az Indián szavak a rádióban és a Születésnapomra című verseivel búcsúztunk tőle Göndör László és Valcz Péter színművészek előadásában, a Reggeli gyorsban pedig szintén Valcz Péter mondta el Magyarország című versét, amelyben páratlanul találóan fogalmazta meg a magyar hősmítosz lehetetlenségét és a jóravaló életek kiteljesedésének reménytelenségét.

Reggeli gyors/Emlékezés Szőcs Gézára
2020. november 10., kedd 06:40
riporter: Pályi Márk







A Klubrádió elindult Az Év Honlapja 2020 versenyen, amelynek egyik díja a közönség szavazatától függ. Kérjük, szavazzon ránk! Ezt az alábbi képre kattintva teheti meg.

Ha úgy döntött, támogat minket, akkor a verseny oldalára jutva, a jobbra fent látható kék gombra kell majd kattintania – mellette látszik, hány szavazatnál tartunk.

Ez is egy apró segítség a Klubrádiónak. Köszönjük.

Az év honlapja 2020 szavazás