„Klubrádió“
Reggeli gyors/Reggeli személy

Setét Jenő: A kormány gyámság alá helyezte a romákat

2/10/2019 15:13

| Szerző: Klubrádió

Setét Jenő roma polgárjogi aktivista szerint ez a kormányzat azt gondolja, a romák alkalmatlanok a saját ügyeikben partnerek lenni, ezért föléjük rendelnek „fehér gyámokat”. Beszéltünk Farkas Flóriánról és a roma kulturális intézmények hiányáról is.

2019. október 02. Reggeli gyors/Reggeli személy (2019. október 02., szerda 09:00)
38:40
00:00
Műsorvezetők: Dési János, Panxnotded Miklós, Szénási Sándor, Rózsa Péter

Setét Jenő egy könyvbemutatón azt mondta: „embernek még fiatal vagyok, de cigánynak már öreg”. Erről most úgy beszélt: a roma emberek minden kutatással alátámasztva 15 évvel hamarabb halnak meg, mint az átlag, a saját családjában a szülei egyetlen fiútestvére se élte meg az 50 éves kort, az apja élt legtovább, 56 évig, ma már egyetlen nagybácsija se él. „Cigány mértékkel tekintve” 47 évesen idősebbnek számít, mint a valós életkora. A magyar lakosság rövidebb ideig él, mint a nyugat-európai, a cigány emberek pedig a magyar lakosság átlagához képest 15 évvel kevesebbet. Nagyon kevés olyan cigány embert ismer, aki eljutott az öregségi nyugdíjig, legfeljebb rokkantnyugdíjat kaptak.

A mélyszegénységben élők kevesebb ideig élnek máshol is, a leghátrányosabb helyzetű térségekben az egészségügyi infrastruktúra is sokkal rosszabb, kevésbé elérhető, messzebb van a háziorvos, gyerekorvos, gyógyszertár, kórház, és így tovább. Fiatal korában az volt a jellemző, hogy a roma emberek nehéz fizikai munkában dolgoztak sokan, bányászatban, kohászatban Ózdon, Miskolcon, Pécsen, és ehhez hozzáadódik a nélkülözés, a rosszabb ellátás és életkörülmények.

Setét Jenő kiemelte: a 300 legszegényebb település megsegítése az ő egyesületüknek, az Ide Tartozunknak hét éve fennálló követelése, abból indultak ki, hogy a 2010 előtti időszakban volt egy ilyen program, de ebben is elvitték a források többségét a térségi központok és a városi rangú települések, ezért kell szerintük ezeket a településeket önállóan, a pályázati rendszerből kiemelve támogatni. Örömmel látta, hogy elindul a kormánynak ez a programja, de vannak észrevételei és aggályai: egyrészt mérhetetlenül felháborítja, hogy a romák társadalmi ügyét tekintve a roma közösség „gyámság alá lett helyezve” vagy „tulajdonba lettek adva” a nem roma, pro-roma szervezeteknek, mint a Máltai Szeretetszolgálat. Szerinte ez a kormányzat azt gondolja, hogy a romák alkalmatlanok a saját ügyeikben partnerek lenni, ezért föléjük rendelnek „fehér gyámokat”, ahogy műsorvezetőnk, Para-Kovács Imre fogalmazott.

Setét Jenő úgy folytatta: a Máltai Szeretetszolgálat jó szándéka önmagában nem elég, ez olyan, mintha egy autós száguldozó sok-sok embert elütne, és bekötöznék ugyan a sebesülteket, de nem fékeznék meg az autóst. Szembe kell szállni a kirekesztés és a mélyszegénység strukturális problémáival, nemcsak a településeken az elesett embereknek segítséget nyújtanak – ami rendkívül fontos, a kettőt nem szeretné szembeállítani. Szerinte ezek a szervezetek, köztük a Máltai Szeretetszolgálat azokat az okokat meg sem kísérli felszámolni, amelynek nemcsak a roma emberek, de a települések kirekesztődéséhez vezettek. Ebben jelen van az elkülönítő oktatás, a fejlesztési források alapvető hiányosságokat nem oldanak meg, mint a közlekedési és közműinfrastruktúra hiánya, jóléti szolgáltatások – családgondozó, védőnő – nehéz elérhetősége. A szeretetszolgálat nem változtathat a struktúrán, de alelnöke, a miniszteri biztos Vecsei Miklós révén javaslatokat tehet.

Lehet kitömni pénzzel a felnőttképzőket és a munkanélkülieknek mondani, hogy alkalmazkodjanak, miközben maga a munkaerőpiac szelektál – tette hozzá. Ha a 300 település esetében nem történik a rendszer szintjén beavatkozás, "kitömhetik a karitatív szervezetek zsebét", alig lesz előrelépés, ha lesz egyáltalán. Ehhez a gyámosításhoz nagymértékben hozzájárult az Országos Roma Önkormányzat és Farkas Flórián, amikor a rájuk bízott forrásokat „nem megfelelő módon kezelték”. Farkas Flórián és csapata megteremtette, hogy a romákat kollektíven tolvajnak, a saját ügyükben alkalmatlannak tartsák – nem mellesleg tudjuk, hogy melyik frakcióban ül –, és föléjük rendeltek nem roma szervezeteket, amelyeknek lett volna több száz évük a kapcsolatkeresésre, most néhány milliárd EU-s forrásért észrevették a roma embereket.

 
Para-Kovács Imre műsorvezető és Setét Jenő roma polgárjogi aktivista a Klubrádióban
 


Hangsúlyozta: a roma reprezentációt biztosítani kell, elfogadhatatlan, hogy a saját életüket érintő ügyekből vannak kiszorítva. „Milyen dolog ez, hogy mint az egykori bojárok, elosztanak egymás közt négy-öt falut?” – kérdezte felháborodva. Nem szép dolog, hogy nélkülük, a fejük fölött döntenek. Minden kormánynak megvannak a maga roma szövetségesei, valószínűleg a jelenlegi kormány is megkérdezi – vagy utasítja – a roma szövetségeseit. Nem tudja, hogy látja-e Farkas Flórián ezeket a problémákat, mert nem túlzottan aktív 2010 óta a parlamentben. 

Szóba került, hogy radikális-e Setét Jenő, ő azt mondta: radikálisnak Budaházy Györgyöt tartja, szerinte az írás, olvasás, a vita nem radikalizmus. Azt hangsúlyozta: a magyarországi roma mozgalom békés, erőszakmentes, amikor őket sérelem érte, akár durva is – a legdurvább a 2008-09-es rasszista sorozatgyilkosság, ahol hat cigány embert a származása miatt mészároltak le – mindig azt mondták, hogy az államnak és a jogintézményeknek kell őket megvédenie, és biztosítania, hogy ugyanolyan értékű és méltóságú állampolgárok legyenek, mint a többség.

A cigányságon belül az öntudatos hangot a '90-es években a Fekete Vonat képviselte, sajnos megszűnt az együttes, de valamelyikük mindig részt vesz a roma büszkeség napján. De hogy miért nem lehet ezt az öntudatos hangot erősebben hallani, arra talán választ ad a Nemzeti Fejlesztési Stratégia, egy kormányzati dokumentum, amely számai szerint a roma emberek 77 százalékának nincs magasabb végzettsége a 8 általánosnál. Az alsó középosztály megszületése hozhat erősebb öntudatot, ha ez kialakul.

Beszélt arról is: a magyar állam 13 nemzetiséget elismert honos kisebbségként, utoljára a romákat 2011-ben, mert addig etnikai kisebbségként tartották őket számon. Az összes többi nemzetiségnél létrejöttek azok a kulturális és az önazonosságot fenntartó, erősítő intézmények, amelyekre nekik is szükségük volna, mint művészeti és kulturális központok, nyelvi és történeti kutatóműhelyek, könyvtárak, iskolák, a romák esetében nem. A romákat szociális és szegénységi kategóriaként látják, nagyon sok esetben a roma aktivisták is. Miközben szerinte az drámai, hogy a szegények körében a romák magasan felülreprezentáltak, mégse tekinthetnek magukra másként, mint népként, nemzetiségi csoportként. Mindenki szabadon dönt a saját identitásáról, hogy csak magyarnak, csak romának vagy mindkettőnek tartja magát. Jelezte: 17 város közgyűlése utasította el, hogy ott legyen a Cziffra György Kulturális Központ, amely azóta se épült meg.

A beszélgetést a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: 168 Óra

Reggeli gyors
2019.10.02. 09:00
Műsorvezető: Para-Kovács Imre