„Klubrádió“
Konkrét

Kell-e romapárt?

5/08/2019 16:50

| Szerző: Klubrádió

Vannak, akik hiányolják a politikai képviseletet, mások azt gondolják, csak növelné a cigányság elszigeteltségét. A rendszerváltás óta 50 romapártot alapítottak.

2019. augusztus 05. Konkrét - részlet 19.08.05. Dobos Balázs
23:46
00:00

Már azon is csodálkozni lehet, hogy a rendszerváltás idején, a nagy pártosodás időszakában nem alakult egy valamennyire egységes romapárt. Ilyen most sincs, de a harminc év alatt mintegy 50 kisebb-nagyobb romapártot regisztráltak a bíróságok.

Mielőtt ezekkel foglalkoznánk lássunk néhány érvet és ellenérvet azzal kapcsolatban, hogy kell-e ilyen párt. A témát Dobos Balázs, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa kutatta.

A kérdést nem lehet csupán etnikai alapon megközelíteni, ugyanis már a cigányság meghatározása sem egyértelmű. Etnikumról van szó, esetleg kisebbségről, mint például a határon túli magyarság, vagy a hátrányos helyzet köti őket össze, netán egy transznacionális, állam nélküli entitás, amire gondolnunk kell? A pártalapítás mellett érvelők a politikai egyenlőséget hiányolják, azt mondják, hogy a népszámlálási adatok alapján sokkal több romának kellene lenni a közéletben, a politikában, egy választáson való szereplés nagyobb médiajelenlétet is hozna, egyszóval javítana a helyzeten. Az ellenzők szerint még egy sikeres választás is növelné a romák elszigeteltségét, előjönne az úgynevezett tükörképviselet, vagyis a romák csak romákra szavaznának. Ráadásul valószínűleg ellenzékbe szorulnának, ami szintén nem jó helyzet.

Az 50 kis párt többségét tehetős vidéki romák alapították. Nem lehet azt mondani, hogy jobbosak voltak, vagy baloldaliak, vegyes a kép. Ha sikerült is jelöltet állítani, azok csak a szűk környezetüket érték el, az egész választókerületben nem tudtak mozgósítani. 2010-ig a jelöltek átlagosan 300 szavazatot kaptak, ami 1 százaléknak felelt meg. 2018-ban már csak 50 szavazat jutott egy indulónak átlagosan. Ekkor 11 romapárt indult a választáson. A Fidesz idején egyre több lett a bizniszpárt, már a vezetők egy része is elérhetetlen, vagy letagadja a kutató előtt, hogy ő lenne a pártvezető.

Mindez megerősíti azt a véleményt, hogy a roma társadalom nagyon heterogén.

Az adásunk meghallgatható a YouTube-on is. Ha pedig nem akar lemaradni videóinkról, iratkozzon fel YouTube-csatornánkra!

FELIRATKOZOM:

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Farkas Félix roma kisebbségi parlamenti szószóló. Fotó: Mti: Vajda János.

Konkrét
2019.08.05. 15:00
Műsorvezető: Böcskei Balázs