„1%
Hetes Stúdió

Nem kellett volna Orbán csapdájába esnie az Uniónak

28/02/2021 10:09

| Szerző: Csernyánszky Judit

Magyarország került a középpontba több nemzetközi konferencián, amelyeken a demokrácia válságáról, az illiberalizmusról volt szó.

2021. február 27. Hetes stúdió - részlet 2021.02.27. Csernyánszky Judit
12:04
00:00

Mindannyian látjuk, hogy a demokrácia válságban van – adta meg a felütést Vera Jourova, európai bizottsági alelnök azon az online konferencián, amelybe Brüsszel és az Egyesült Államok is be volt kapcsolva – lévén, hogy Daniel Kelemen magyar származású, a Rutgers Egyetemen politológiát tanító professzor volt a beszélgetés moderátora. A konferencia a pandémia által sújtott demokrácia mélyrepülésének fázisait igyekezett feltérképezni. A nyitány nem volt biztató, de menet közben kiderült, mennyire ludas ebben maga az Európai Bizottság illetve az Európai Tanács is.

 
Vera Jourová
 wikipedia
 

Nem először éri támadás demokráciánkat a szélsőjobb felől épp úgy, mint a szélsőbal irányából. S most még a digitális átrendeződés és a pandémia is kikezdi. Az emberek kezdik elveszíteni hitüket a demokráciában. Márpedig a bizalom – oxigén a demokrácia számára. Ha nincs békés átmenet kormányváltáskor, ha nem vagyunk egyenlőek a törvény előtt mindannyian, ha nincs bizalom a hatóságokban, amelyeknek minket kellene szolgálnia, s nem nekünk szolgálni őket – akkor bizony baj van. S ezek nélkül az Európai Unió sem képes funkcionálni.

Meg szeretném erősíteni, hogy nem hezitálunk, ha a jogállami követelményekről van szó. Összekapcsoljuk a kötelezettségszegési eljárásokat és a 7-es cikkely számonkérését, amikor ezeket a kérdéseket terítékre tesszük. Tudom, sokan az EU seriffjének neveznek, de ennek ellenére nem fogok engedni ebben a kérdésben. Nem jár automatikusan az uniós pénz, a jogállami feltételek teljesülése nélkül nem lesz támogatás.

Michal Simecka szlovák baloldali képviselő, a RenewEurope, azaz Újítsuk meg Európát parlamenti frakció tagja bírálta az előtte felszólalókat, mert mintha aludna az Unió vezető testülete.

Nem kellett volna Orbán csapdájába esnünk, de ahhoz időben kellett volna reagálni a jogállamot ért folyamatos támadásokra az elmúlt években – fogalmazott a demokrácia, a jogállam és emberi jogok parlamenti jelentéstevője, aki Judith Sargentini nyomdokain jár, és igazán közelről monitorozza a magyar helyzetet. Szerintem ehhez megvoltak és megvannak most is a megfelelő eszközök, az említett cikkely, illetve a nemrég elfogadott jogállami mechanizmus rendszerében a jogállam folyamatos monitorozása egzakt képet adhat az illiberalizmus magyar és lengyel helyzetéről.

Nem csoda, hogy nem hagyta szó nélkül David Kelemen a magyar vonatkozású kitételeket. Szerinte fel kellene végre tenni azt a kérdést, mennyire demokratikus még egyáltalán az unió? A Human Rights Watch és számos nemzetközi listán egyre lejjebb csúsznak az uniós államok.

Önkormányzat 2019 - Szavazás Budapesten
Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
 

Magyarországot az első nem demokratikus országnak minősítik ezek a felmérések, amelyek elég egyértelműen kimondják, hogy abból az autoriter rendszer felé nagy léptekkel haladó hibrid rendszer lett. És akkor ne felejtsük el megemlíteni, hogy az EBESZ, a Európai  Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemcsak a 2018-as, de már a 2014-es választásról is kimondta, hogy nem volt tisztességes, mert nem érvényesült az egyenlő pályák, egyenlő esélyek versenye.

A magyar helyzet aggaszt engem a legjobban, engedjék meg, hogy ezt elmondjam – fogalmazott Vera Jourová. Eleinte a diplomácia nyelvén fogalmaztam meg, de most már egyre kevésbé tartom magam ahhoz, amikor az illiberális magyar demokráciáról beszélünk. S itt az ill szót abban a szó szerinti értelemben használta, hogy beteg a magyar demokrácia. Számomra a magyar, de minden más demokráciának is két ismérve van: a független igazságszolgáltatás és a szabad valamint tisztességes választások. Én mellszélességgel kiállok a magyarokért, és nagyon feldühít, amikor magyar vezető politikusoktól hallom, hogy ezek rendben vannak Magyarországon. Dehogy vannak, hisz emiatt sérül folyamatosan a sajtószabadság is.

Ezért mondom én azt, hogy Magyarország nagy gond a számomra, tényleg szívesen veszek minden tanácsot, mert azt gondolom, hogy az adott jogi kereteken belül igyekszünk mindent megtenni. A magyar választókat pedig csak biztatni tudom arra, hogy éljenek a szabad választás lehetőségével.

 

Hajlok én is arra, amit egyre több helyről hallunk, hogy Magyarországon nincs demokrácia, s az egyetlen ország az Unióban, amelyről ezt kijelenthetjük – fogalmazott Michael Simecka jogállami raportőr. Ami pedig az Európai Tanácsot illeti, mint szlovák állampolgár is kijelenthetem, hogy számomra elfogadhatatlan, hogy ennek a törvényhozói testületnek olyan tagjai lehetnek, akiket nem demokratikus úton választottak meg a saját hazájukban. Hogy várhatjuk el a testület demokratikus működését ezek alapján?- kérdem én. Egy-két tag az egész testület legitimitását ássa alá. És ebben az a legszörnyűbb, hogy nincsenek eszközeink ennek a testület tagságának átalakításához. Pedig hát ezek a tagok az én országom törvényhozását is bizonyos tekintetben meghatározzák!

Vera Jourová erre reagálva elmondta, teljesen egyetért, valóban probléma a tanács összetétele, de ennek ellenére mindent megtesznek, hogy érvényt szerezzenek a jogállamnak. Viszont hányszor megkapta már a magyar kormánytól, hogy beavatkozik a magyar belügyekbe. Ami valóban nincs szándékában, de hát neki mégiscsak egy közösséget kellene védeni. Amikor viszont például amerikai-uniós együttműködésről van szó – ennek részleteibe nem avatott be-, akkor Washington azt mondja, ugyan miért kötne az egész unióval közös együttműködést, amikor egyes tagállamok úgysem tartják magukat ahhoz.

Clément Beaune francia uniós miniszter a 7-es cikkelyről beszélt ennek kapcsán.

Ha őszinték akarunk lenni, akkor nézzük meg, mit is enged meg és mit nem a 7-es cikkely. Ha szankciókat akarunk foganatosítani vele, akkor semmi értelme nincs, hisz tudjuk, a tanács összes tagjának a jóváhagyása kell hozzá. Azzal pedig tisztában vagyunk, hogy a teljes egyhangúság a szavazáskor – elképzelhetetlen. Hisz erre Magyarország példát is mutatott nemegyszer. De azért nem szeretném azt mondani, hogy teljesen haszontalan a 7–es cikkely alkalmazása. Mert ha kimondjuk, akkor azzal nyilvánosan ki is fejezzük, nem működnek rendben a dolgok. Még ha szankciókat nem is tudunk hozzá csatolni. A lengyeleknél már ki is mondtuk. S ezzel nem kormányzati, civil szervezetek sokaságát tudjuk magunk mellé állítani és ezzel a világ figyelmét is felhívni. Tehát még ha szimbolikus is, de szerintem fontos eleme a jogállamiság megkövetelésének. S ezzel politikai nyomás alá tudjuk helyezni az adott országot is.

 
Forrás: Facebook Fotó: Geert Vanden Wijngaert

Vera Jourová visszautasította, hogy nem tennének meg mindent, ami tőlük, az Európai Bizottságtól telne. A maximális jogi eszközöket kihasználva azon vannak, hogy egyszerre több irányból gyakoroljanak nyomást Magyar- és Lengyelországra.  Értve ezen a politikai nyomást a 7-es cikkelye, a monitorozást és az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Bíróságának verdiktjei is hatékony eszközök e téren. Egyébként a konferencia azért volt döbbenetes a számomra, mert annak ellenére szinte csak Magyarországról és Orbán Viktorról esett szó, hogy Bulgáriában a korrupció még nagyobb méreteket ölt és a lengyeleknél a média megadóztatása különösen forró témának számít.

Nem csoda hát, hogy a héten egy másik konferencián is téma volt Magyarország. A Média a Szabadságért című nemzetközi konferenciára a Klubrádiót is invitálták és Hardy Mihály főszerkesztő-helyettes, hírigazgató számolt be a rádiót érintő legfrissebb információkról.  Nem kis meglepetést keltett, amikor arról beszélt, hogy

Azt javasolta a lengyel, még optimista kollégáknak, hogy egészen közelről tanulmányozzák a magyar médiarendszer átalakításának elmúlt 10 évét, már csak azért is, mert Orbán és Kaczynski erről egészen biztos nem egyszer eszmét cserélt. S biztos van mit eltanulniuk a lengyel vezetőknek. Másrészről beszélt arról a szomorú tényről, hogy a frekvenciáról való letiltás önmagában súlyos hallgatói veszteséget jelent. Viszont abszolút kiemelkedő példaként ismertette a rádió közösségi támogatásának köszönhető finanszírozását. Miután a hirdetési bevételek a 10 éve létezőnek az egytizedére estek, ebből a szempontból a hallgatóknak köszönheti a Klubrádió az életben maradását. A lengyel szervezésű esemény rendkívül profi volt, a világ számos tájáról hívtak meg vendégeket és előadókat, így nem csak Washingtonból vagy éppen Kaliforniából, de még Belaruszból is bejelentkeztek. Így első kézből hallhattuk a nyár óta önkéntes száműzetésben élő Szvetlana Tyihonovszkaját is. Ha szabad és tisztességes választások lettek volna az országában, akkor most nem Lukasenka, hanem ő ülne a vezetői székben, illetve a férje, akit bebörtönöztek, és akinek a helyére ugrott be a kampányba az egykori tanárnő. Tyihonovszkaja azzal kampányolt akkor, hogy az igazságért fog harcolni

Merthogy az emberek az igazságot nem tudhatták meg az állami tévékből. 26 éve. Az igazságnak nyoma veszett mára az állam által kontrollált teljes médiában. Azonban nem panaszkodhatunk, mert vannak magán médiatársaságok, akik nem függnek egyelőre az államtól semmilyen vonatkozásban.  Ezért bátran kijelenthetem, hogy Belaruszban igenis sokszínű a média. Amire nagyon büszke is vagyok. Az állami média tele van pénzzel és fake news-zal. Azzal, hogy mennyire népszerű Lukasenko. Nem baj. Mert az ország felébredt és nem adja fel ezt a harcot. Viszont tudni kell azt is, hogy a független újságírók nap, mint nap támadásoknak vannak kitéve, számos esetben fizikainak is. És még börtönbe is zárják őket.

 
Varga Judit
Fotó: Illyés Tibor / MTI
 

Érdekes színfoltja volt a fórumnak Varga Judit Igazságügyminiszter, aki a Big Tech és a média témában mondta el véleményét és megállapította, hogy ebben például tökéletesen egyetért Vera Jourovával, aki nem mellesleg ezen a fórumon is beszélt. Mindketten elmondták, hogy meg kell fékezni a hasznot lefölöző Google-t és Facebookot. S ebben még a Ringier-Axel Springer vezérigazgatójának személyében is partnerre talált. Persze Varga érvelése merőben más alapokon nyugszik.

Végig azt hangoztatta, hogy a nagy technológiai cégek nem a jogállam alapján működnek, nem engedik érvényesülni a sajtó- és szólásszabadságot, és nem átláthatóak. Merthogy a magyar kormány ilyen és ez alapján vannak elvárásai. Feltette a kérdést Varga Judit, ők akarják kontrollálni az életünket, vagy maradhatunk mi a saját életünk irányítói. A dilemma régóta ismerős. A magyar kormány felett senki nem gyakorolhat ellenőrzést – ez a lényeg.

Lech Walesa, volt lengyel elnök, Béke Nobel-díjas és az egykori Szolidaritás mozgalom elindítója erősen panaszkodott a közösségi hálóra.

Szerinte a szabályozni kellene a szólásszabadságot. Szerinte a mai szólásszabadság – barbarizmus és banditizmus. Mert lehetővé teszi a gyűlöletbeszédet és az álhíreket. Le kellene végre ülni az asztalhoz és megbeszélni, hogyan lehetne véget vetni annak, ami például a Youtube-on zajlik, hogy sokan a megfélemlítés miatt már nem is merik őszintén leírni, mit gondolnak a gyűlöletbeszédről. A szabályozás a szólásszabadság része. Mert a szólásszabadság erkölcsi kérdés is.

Az összeállítást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Vera Jourova Novák Katalinna tárgyal Brüsszelben. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs.

Hetes stúdió
2021.02.27. 15:00
Szerző: Csernyánszky Judit