„Vásároljon
Reggeli gyors

„Cinikus kereszténység” Orbán Magyarországán

2/11/2020 07:35

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Hétfői lapszemlénkben főleg elemzések találhatók, amelyek közül több is foglalkozik legalább érintőlegesen a magyarországi keresztény demokráciával, amelyet Orbán Viktor az illiberális állam helyébe állított. A Der Standard és az amerikai Salon cikke is említi a cinizmust a magyar kormányfő kereszténynek nevezett politikájával kapcsolatban. A Los Angeles Times a putyini mintáról ír, és elemzőkre hivatkozva arról, hogy Orbánt nem valamiféle ideológia vezérli, hanem az államtól privát számlákra kicsatornázható pénz lehetősége. A BBC a pandémia által súlyosan érintett országok között említi hazánkat. Csernyánszky Judit összeállítása.

2020. november 02. Reggeli gyors / részlet, Csernyánszky Judit lapszemléje (20.10.30.)
05:19
00:00

A világ és a demokrácia, de még a kereszténység hanyatlásának folyamatáról is ír cikkében a Der Standard, amely leginkább az amerikai választás bizonytalanságai miatt teszi fel a kérdést: lesz még olyan vezető erő, amely a kaotikus körülmények ellenére is kézben tudja tartani az eseményeket? A cikk szerzője, Hans Rauscher az apokaliptikus költő, William Butler Yeats versét idézi 1920-ból, amikor nemcsak az első világháború, de a spanyolnátha is szedte áldozatait. Úgy látja, a mai helyzet kísértetiesen hasonlít az akkorira: Rauscher szerint oda eddigi biztos életformánk. Egyrészt a pandémia, másrészt a terrorizmus miatt – utalva az elmúlt napokban elkövetett, brutális, iszlamista hátterű gyilkosságokra. Arra az ellentmondásra hívja fel a figyelmet, hogy egyes országok nem hajlandóak tudomást venni a járvány súlyosságáról, mások viszont túl szigorú intézkedéseket vezetnek be, amivel csak részlegesen tudják megfékezni a fertőzést, viszont véget vetnek a gazdasági növekedésnek. A harmadik: veszélyben a liberális demokrácia is, amelyet szerinte belülről bont le a fejlett Nyugat. Lásd a fundamentalista keresztényeket Lengyelországban és az úgynevezett cinikus keresztényeket Orbán Magyarországán. De akkor még nem beszéltünk Kínáról és a megalomán török vezetőről, vagy az amerikai, összeesküvés-elméletekre építő QAnon mozgalomról és az egyre erősödő maszkellenességgel világszerte. Jövőnk pedig nagyban függ attól, mi történik kedden Amerikában, újraválasztják a republikánus Donald Trumpot, vagy a demokrata Joe Biden nyer.

Hasonló összefüggésben ír Thomas Friedman a New York Timesban arról, hogy csökken a demokrácia iránti bizalom. A magyar példát is felhozza – Brazília, Lengyelország, vagy épp a Fülöp-szigetek mellett – ezzel összefüggésben. A cikk címe: Trump az egész világot sötétebbé tette. Annak veszélyét látja a szerző, hogy ugyan az első négy évet valahogy túlélték a „hazudozó, önkényes” elnökkel, de a következő négy év már nem lesz megmagyarázható holmi szerencsétlen véletlenekkel, a világ azt a következtetést vonja le, hogy Amerika menthetetlenül megváltozott, és olyan lett, amilyen.

 Kép: Orbán Viktor Facebook-oldala
 
 

A tízmilliós olvasótáborral rendelkező amerikai Salon digitális fórum szintén foglalkozik az egykor ateista Orbán Viktorral, aki manapság a kereszténység megmentőjeként tünteti fel magát. Az elemzés szerint ezt csak azért találta ki, hogy megszilárdítsa hatalmát, és így vágjon vissza az uniós politikusoktól érkező jogállamisági kritikákra. A cikk rengeteg utalással és linkkel operálva részletes Orbán-lélekrajzot ad, idézi például Charles Gati politológust is, aki szerint ennyi pálfordulásra Napóleon óta nem volt példa Európában.

A világon mindenhol fenyegetés alatt állnak a demokráciák, ez alól az amerikai sem kivétel – írja a Los Angeles Timesban Michiko Kakutani Pulitzer-díjas irodalomkritikus. A cikket Trump és Orbán Fehér Házban kézült fotójával illusztrálták. Az írás Aldous Huxley-idézettel indul: „a legfontosabb lecke, amit a történelem taníthat, hogy az emberek nem sokat tanulnak a történelemből”. Az elemzés a Freedom House legfrissebb felméréséből indul ki, amely szerint szerte a világban fogyóban a szabadságjogok és a politikai szabadság, függetlenség. Kína után Magyarországot is megemlítik erre felhozható eklatáns példaként. A tendencia vészjósló, mert hasonló a helyzet Indiában és már az Egyesült Államokban is. A szerző számos, erről szóló könyvet sorol fel, Magyar Bálint A posztkommunista maffiaállama olyan szerzők művei között szerepel, mint Yasha Mounk, Masha Gessen, Timothy Snyder, Anne Applebaum vagy Jason Stanley. Az írás alapvetően azt járja körbe, hogyan zülleszti autokráciává Trump Amerikát és a példák között úgy említi meg Magyarországot, mint ahol Orbán Viktor számára Putyin volt a követendő politikusi modell. Orbán több mint ezer olyan törvényt nyomott keresztül a parlamenten, amellyel kiüresítette a bírói függetlenséget, és kultúrharcot is meghirdetett. Magyar Bálint és más elemzők szerint Orbánt mindezekre nem valamiféle ideológia sarkallta, hanem az, hogy állami pénzeket privát bankszámlákra lapátoljon át.

A BBC pandémia-összefoglalójában a „Mely európai országokat sújtja legjobban a vírus” cím alatt Magyarországot említi a kelet-európai régióból, ahol napi fertőzések száma elérte a 4000-et, 80 ezer felé közelít az összes fertőzött száma, és magas a halálozási arány is. Szigorítást viszont nem vezetnek be. Működnek az iskolák és a focimeccseket is úgy tartják meg, mintha nem lenne járvány.

A Business Standard pedig arról ír, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter meg akar szabadulni a fölösleges lélegeztető gépektől, miután a kormány túlvásárolta magát. Most a nagykövetségeket bízta meg azzal, hogy próbálják eladni vagy elajándékozni a készülékeket.

Boris Johnson brit kormányfő kénytelen volt a köz javára átadni azokat az ajándékokat, amelyeket Wilfred kisfia születésekor tavasszal kapott, és amelyek túllépték azt a keretet, amit a kormányfő megengedhetett volna magának. Ezek között voltak luxus babacikkek, whisky, kaviár és magyar bor, amire 10-es szám volt feliratozva, utalva a Downing Street 10-re, ahol a miniszterelnök rezidenciája van – írja az Independent lapcsaládhoz tartozó brit inews. Ugyanis a szabályok szerint csak 140 angol font, 57000 forint alatti ajándékokat fogadhatott volna el. Johnson panaszkodott is, hogy kevesebbet keres, amióta kormányfő. Ugyanis szép summát kapott a Daily Telegraphban megjelent írásaiért és kiemelt rendezvényeken tartott beszédeiért.

Csernyánszky Judit lapszeméjét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Orbán Viktor Facebook-oldala

Reggeli gyors
2020. november 2., hétfő 07.00

 

 

És még valami:

A Klubrádió elindult Az Év Honlapja 2020 versenyen, amelynek egyik díja a közönség szavazatától függ. Kérjük, szavazzon ránk! Ezt az alábbi képre kattintva teheti meg.
Ha úgy döntött, támogat minket, akkor a verseny oldalára jutva, a jobbra fent látható kék gombra kell majd kattintania – mellette látszik, hány szavazatnál tartunk.
Ez is egy apró segítség a Klubrádiónak. Köszönjük.

Az év honlapja 2020 szavazás