Covid-diktátorok felemelkedése

Óriási diplomáciai botrányt váltott ki Joe Biden azzal, hogy a NATO-szövetséges Magyarországot és Lengyelországot Belorusszal hasonlította össze egy tv-s kampány-rendezvényen, ahol a meghívott vendégek kérdezhették a demokrata elnökjelöltet – véli a Trump elnök szócsövének tekinthető Breibart News, amit szélsőjobbos sajtóorgánumként tartanak nyilván a köztudatban, és nemcsak Amerikában. Joe Biden ugyanis a totalitáriánus rendszerekről beszélt, és ebbe a mondatba fűzte az összehasonlítást. Sőt azt is hozzátette, hogy Trump jó barátjának tekinti ezen országok, illetve az világ összes országának önkényurát, akiket egyenesen banditának is hívott. Majd a Breibart részletesen ismerteti Szijjártó Péternek erre reagáló, a Facebookon videóüzenet formájában megjelent felháborodását, illetve Biden és fia betámadását. A szerző azonban tudja, honnan fúj a szél, mert úgy fogalmaz, hogy a Trump szövetségesének tekinthető Orbán Viktor beindította a gépezetet és ellentámadásba lendült. A videóban Szijjártó szidja az előző demokrata vezetést Barack Obamával az élen, aki szerinte kioktatta őket, szidja az amerikai követségen akkor dolgozó munkatársakat, akik részt vettek Budapesten az ellenzéki tüntetéseken, majd rátér Bidenre, aki Szijjártó szerint több időt töltött Ukrajnában, mint otthon. A cikk szó szerinti fordításban közli szinte a teljes Szijjártó üzenetet, amelyben az ukrán korrupciógyanús ügyletekkel való elszámolásra szólítja fel Joe Bident. Majd a magyar kormányzati narratívát átvéve a Breibart leszögezi, azért támadják ezt a két országot, mert szembe mertek menni az Európai Unió multikulturális és migrációs politikájával és bezárták országhatáraikat. A cikk végére beillesztették Kovács Zoltán szóvivő twitteres véleményét is, miszerint Orbán vezetése alatt Magyarország az Egyesült Államok leghűségesebb szövetségese lett a NATO-ban. Tehát ha jól értem, teszi fel a kérdést Kovács, erre számíthatunk majd a demokratáktól, ha megnyerik az amerikai elnökválasztást?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung összeszedte azokat a fenyegetéseket és vádaskodásokat, amelyeket a magyar kormány emberei üzentek meg német vezetésnek, elsősorban az szociáldemokraták vezető politikusainak – annak kapcsán, hogy az uniós soros elnökséget betöltő Németország is pénzügyileg kiéheztetné Magyarországot és Lengyelországot – válaszul a jogállami normák megsértésére. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy elfogadhatatlan a birodalmi hangvétel, amit nem fog eltúrni a magyar kormány. Kovács Zoltán pedig odáig ment, hogy a II. világháborús német birodalmi politikával vont párhuzamot, mert a mostani támadások szerinte olyanok, mint annak idején a Varsó és Sztálingrád elleni német ostrom.

A Times of Israel igyekszik nem részrehajlóan beszámolni a múlt heti borsodi választás jelöltjének, Bíró Lászlónak antiszemita kijelentése körüli nagypolitikai és vallási vitáról. Azaz: most fordított helyzet állt elő, miután Orbán a MAZSIHISZ-t támadta, mert nem ítélte el az antiszemitizmust, sőt a baloldal és a szélsőjobb Bíró korábbi kijelentései ellenére képes volt választási egységre lépni. A cikk feltételezi, hogy tart Orbán ettől az egységtől, ezért volt szüksége erre a támadásra, pontosabban egyre inkább úgy tűnik, hogy a magyar zsidóságot pártpolitikai célokra használva megosztja, mert tisztában van azzal, hogy az új ellenzéki összefogás a hatalmát fenyegeti.

Észtországban a pán- és finnugor népek és nyelvek 2011 óta hagyományos ünneplése ezúttal sem maradt el: Tartuban és Tallinban kétnapos ünnepségsorozat volt a hétvégén. Kifejezetten fontos megemlékezésnek tartják, mert 23 nemzetet illetve etnikumot fog egységbe a közös nyelv és a rokonság. Ezúttal azonban csak a magyar, észt, és a finn megemlékezésről esett szó az Estonian World portálon. Innen megtudjuk azt is, hogy jövő júniusban a finnugorok világkongresszusa lesz Tartuban, ahová államfőket hívtak meg, többek között a magyart és az oroszt.

Az amerikai Foreign Policy folyóirat A Covid-diktátorok felemelkedése címmel megjelent elemzésében sorra veszi azokat az országokat, ahol a pandémia következtében az ország vezetői visszaéltek hatalmi helyzetükkel és a járvánnyal nem mindenesetben indokolható intézkedéseket vezettek be. Ebbe a sorba került be a magyar kormányfő is Trump amerikai elnökkel és Xi Jinping kínai elnökkel, de az izraeli és lengyel vezetőket is idesorolják. Megállapítja, hogy ezzel a demokráciát nyesték vissza, s helyenként bizony a közvélemény támogatásával. Magyarországon a civilek és az ellenzék tiltakozása, valamint az uniós kritikák végülis meghátrálására kényszerítették az illiberális ország vezetőjét, aki időkorlát és ellenőrzés nélküli rendeleti kormányzásra akart berendezkedni.

Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje a 2020. október 19-i Reggeli személyben hangzott el.

 

Elindultunk Az Év Honlapja 2020 versenyen. Az alábbi képre kattintva szavazhat ránk, hogy miénk legyen a közönségdíj.

Az oldalra jutva jobbra fent lát egy kék gombot majd, arra kell kattintani, mellette pedig látszik, hány szavazatnál tartunk. Ez is egy apró segítség a Klubrádiónak. Köszönjük.