Magyarország és Lengyelország vétójuk nagy vesztesei lehetnek
27/11/2020 07:19
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Tegnap estig még minden hír arról szólt, hogy Magyarország és Lengyelország is dolgozik a megállapodáson a költségvetésben. A csütörtök este tartott közös sajtótájékoztatón azonban megerősítette vétószándékát a két kormányfő, Orbán Viktor és Matteusz Moraviecki. Mindamellett, hogy a két kormány magatartása csapást jelent a soros elnökséget betöltő Németországra nézve is, Magyarország és Lengyelország saját pénzügyi segítségét is kockáztatja. A jogállamisági keretrendszert pedig akkor is megszavazhatja az Európai Parlament, ha a pénzügyi tervek tárgyalása kudarcba fullad. Akkor pedig nemcsak az uniós pénzügyi források csappannak meg, de ugyanúgy ellenőrizheti az EU, mire költik azokat. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.
Egy magas beosztású uniós diplomata szerint az EU-tagállamok és az európai törvényhozók nem hajlanak arra, hogy újratárgyalják azokat a feltételeket, amelyek összekapcsolják a pénzbeli támogatásokat a demokratikus elvek tiszteletben tartásával – jelentette a Reuters arról szóló beszámolójának kiegészítéseként, hogy tegnap Budapesten a magyar és a lengyel miniszterelnök megerősítette vétószándékát ezzel kapcsolatban. „Ezzel a nyilatkozattal Lengyelország és Magyarország csak egyre mélyebbre ássa magát az elszigeteltségben” – mondta a diplomata. Úgy fogalmazott, hogy egyáltalán nincs támogatás a feltételességi mechanizmus újranyitásához, sem az Európai Parlamentben, sem a Tanácsban. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy e két tagország nacionalista kormányával szemben vizsgálat folyik az unióban az igazságszolgáltatás és a média függetlenségének aláásása miatt. A lengyelek és a magyarok azok közt vannak, akik a legtöbb egy főre jutó támogatást kapják az EU-tól, és mindkét országnak nagy szüksége van ezekre a pénzekre ahhoz, hogy gazdaságuk leküzdhesse a világjárvány következményeit – írja a Reuters.
Vétóval, vagy anélkül is meglehet a jogállamisági feltételrendszer
A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség szerint immár csaknem bizonyos, hogy a patthelyzet miatt késedelmet szenved a járvány sújtotta térségek megsegítése, hiszen nincs jele annak, hogy a többiek eleget tennének e két kelet-európai ország követelésének, és letennének a kondicionalitásról. A kitűzött tervek szerint mind a hét évre szóló uniós költségvetésnek, mind a helyreállítási intézkedéscsomagnak január elsejével kellene hatályba lépnie.
Budapest és Varsó szempontjából létfontosságú fenyegetésnek tekintik az uniós pénzügyi alapok összekapcsolását az Európai Unió értékeivel – írja a Bloomberg, és felidézi, hogy a Die Zeit magazin szerint Orbán Viktor azt mondta Angela Merkelnek: a kondicionalitás aláírása „öngyilkossággal” érne fel. Tekintettel arra, hogy a kompromisszum esélye csekély, a Bloomberg azt feltételezi: az EU azzal terjesztheti ki a küzdelmet, hogy a jogállamisági feltételrendszert elfogadja minősített többséggel, a 750 milliárd eurós helyreállítási alap ügyében pedig kormányközi megállapodásokat köt. Ezzel persze még nyitva maradna az 1070 milliárd eurós hétéves költségvetés kérdése, de akkor azzal kapcsolatban olyan helyzet állna elő, hogy a jogállamisági feltételrendszer már érvényben van, miközben új költségvetés hiányában hónapról hónapra átmeneti vészköltségvetés alapján folytatódhatnának a kifizetések.
A vészköltségvetés aprópénzt jelentene Magyarországnak
Ezzel a januártól esetleg életbe lépő vészköltségvetéssel kapcsolatban az AP amerikai hírügynökség, amelynek a tudósítását átvette a Washington Post, magyarázatként megírja: annak értelmében minden hónapban csak az előző évi, vagyis az idei, 2020-as teljes költés egytizenketted részét lehetne támogatásként folyósítani. Ez – olvasható a beszámolóban – megakaszthatna több lengyelországi és magyarországi programot. Az AP ugyanakkor idézi Giuseppe Conte olasz miniszterelnököt, akinek az országát különösen súlyosan érintette a COVID-járvány: Conte azt mondta, meggyőződése, hogy Magyarország és Lengyelország túlteszi magát ellenállásán, és e szempontból döntő lesz a december 10-11-én tartandó EU-csúcs.
Csapás a vétó Németország számára
A Politico című amerikai portál európai kiadása azt írja, hogy a tegnap közzétett, elutasító tartalmú magyar-lengyel nyilatkozat csapást jelent az EU soros elnökségét betöltő Németországra nézve, amely a tárgyalásokat vezeti, és jelentős politikai tőkét fektetett a megállapodás keresésébe.
Az illiberális demokráciához is kell az uniós pénz
A mértékadónak számító német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung véleménycikket közöl arról, hogy a jogállamiság egy olyan közösségben, mint amilyen az Európai Unió, nem lehet adok-kapok alkudozás tárgya. Magyarország ezt sajnos másként látja – állapítja meg a kommentátor, Peter Sturm. Szerinte Orbán Viktor arra törekszik, hogy őt ne akadályozzák meg az országot úgymond kereszténnyé, de már nem liberálissá történő átalakításában. A magyar vezetés – amelynek egyik minisztere úgy fogalmazott, hogy még nem kaptak az EU-tól kielégítő ajánlatot – gazdasági partnerként és pénzadományozóként hajlandó üdvözölni Brüsszelt, de már a pénzek felhasználása során sem kíván bepillantás engedni a kártyáiba, és a demokratikus értékek, amelyek tekintetében Magyarország 1989-ben, a fordulat évében példamutató volt, most már egyáltalán nem fontosak – jegyzi meg a cikk szerzője. Nem kell, hogy az EU ajánlatot tegyen Magyarországnak, hiszen nem vámtarifa-tárgyalásokat folytat vele – figyelmeztet finoman a Frankfurter Allgemeine arra, hogy Magyarország az unió tagja, és nem külső kereskedelmi partnere.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Fischer Zoltán.
2020.11.27. 06:00
Szerző: Kárpáti János