Miért nyúl a kutatáshoz Orbán? Mert csak...
15/06/2019 17:09
| Szerző: Klubrádió
A Magyar Tudományos Akadémia nem veszi tudomásul az einstandot. Tovább küzdenek a kormány ellen. Az eredmény kétséges, hisz a kutatók az észszerűségre alapoznak.
Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott szerdán az MTA vezetősége, miután napokkal korábban megjelent a törvényjavaslat az Akadémia kutatóhálózatának és finanszírozásának átalakításáról. Habár a tudósok tisztában vannak az erőviszonyokkal, továbbra is reménykednek benne, hogy javíthatnak a helyzetükön, ha észérvekkel próbálják meg jobb belátásra bírni az Innovációs és Technológiai Minisztériumot.
"Azért jöttünk ki a 40 fokos napsütésben, mert még mindig bízunk... A kormány például valami racionális tervvel is előhozakodhatna, mert azzal adós."
Így foglalta össze az Akadémiai Dolgozók Fórumának két tagja, miért demonstráltak újból kitartóan a Széchenyi téren Lovász László MTA-elnök és munkatársai nemzetközi sajtótájékoztatója előtt.
A tudósok az általuk hiányolt racionalitást az Innovációs és Technológiai Minisztérium által június negyedikén benyújtott törvényjavaslatban sem találták meg. A javaslat legfontosabb eleme az ún. Eötvös Loránd Kutatási Hálózat létrehozása, amely alá 16 MTA-as intézet tartozhat.
Az ITM szerint ez nem tartozik majd a kormány közvetlen felügyelete alá, irányító testületébe 6-6 főt delegálhat a minisztérium és az MTA, az elnököt pedig az MTA elnökének és az innovációs miniszternek a javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.
A szerdán tartott nemzetközi sajtótájékoztatón Lovász László arról beszélt: az egy éve húzódó tárgyalások és viták során a kormányzat sokszor hallott érvvel indokolta az átalakítások szükségességét: mert csak!
A külföldi újságíróknak az MTA elnöke a magyar közönség által már jól ismert aggályokat sorolta: az alapkutatások finanszírozásának bizonytalanná válását, a politikai befolyást tudósok munkájára, kutatók elvándorlását. Felidézte, hogy tavaly az Akadémiáról szóló törvényjavaslatot 54 perc alatt kellett volna véleményeznie a tudósoknak – az erről szóló e-mailt június 12-én 10:36 perckor kapták meg és fél 12-ig vártak tőlük választ az ITM-ben.
Az azóta eltelt egy évben rengeteg tárgyalást és üzengetést követően nehezen tudták felmérni, hogy mi várhat rájuk. A most benyújtott törvénytervezet sem egyenesít ki minden kérdőjelet. A szerdai nemzetközi sajtótájékoztató után Lovász László a Klubrádiónak elmondta, a sok negatívum ellenére mik azok az elemei a javaslatnak, amik nem csalódáskeltőek. Pozitívumként értékelte például, hogy a kutatóhálózat végül is egyben marad.
És bár a tudósok a hátuk közepére sem kívánják az egy éve tartó huzavonát, az éremnek mindig két oldala van. Az MTA elnöke is érzékelte: az intézményben megerősödött a közösségi szellem. A dolgozók szerint minden nehézség ellenére az Akadémia vezetése jelesre vizsgázott.
Az Akadémiai Dolgozók Fórumának képviselője, Lőrincz Viktor abban bízik, hogy időt tud nyerni az MTA. Bár a több idő a kormánynak is nagyobb teret ad a trükközésre. A tudósok még az uniós politikai csatározásoktól nyerhetnek reményt. A Fidesz úgy tűnik, képes áldozatokat hozni, hogy a néppártban maradhasson. Ennek jele volt a közigazgatási bíróságok felállításának elnapolása. Lőrincz Viktor szerint valami hasonló adhat esélyt az Akadémiának arra, hogy végül minél kevesebb veszteséggel ússza meg a történéseket.
Ha a törvényjavaslatot jelenlegi formájában el is fogadják, az MTA feladata Lovász László szerint továbbra is az lesz, hogy a kutatóknak a lehető legjobb feltételeket biztosítsa. Habár tavaly Palkovics László azt ígérte, hogy a kormány békén hagyja a kutatóhálózatot, az ELKT létrehozása ennek ellentmond. A legnagyobb probléma Lőrincz Viktor szerint az lehet, ha tényleg utasításba adják, az egyes tudományterületeken milyen témákban lehet kutatást folytatni, és miket kell hanyagolni. Ez akkor is igaz, ha a jelenlegi ígéretek alapján több pénz juthat az MTA finanszírozására. A folyamatos bizonytalanság pedig a kutatók munkájára nyomja rá a bélyegét.
Egy év ígérgetés, tárgyalás után úgy tűnik, alig tudja érvényesíteni érdekeit az Akadémia az új törvényben. Az MTA munkatársai szerint ennek ellenére nem voltak hiábavalóak a törekvéseik. A mindig racionális, érvekkel alátámasztott magyarázatok alig hatottak, így nem csoda, ha mára Lovász László is a kevésbé ésszerű és kézzelfogható dolgoktól várja helyzetük jobbra fordulását.
"Hát reménykedjünk, hogy nemzetközi nyomás vagy nem tudom, mi alapján, de... Győz a józan ész" - mondta.
Akárhogy is végződjön az akadémia és a kormány csatája, annyi biztos, hogy az MTA hírnevének megfelelően, méltóságteljesen képviselte álláspontját a politikával szemben. Ez még úgy is igaz, hogy tavaly a Tudomány Ünnepén maradt el előre beharangozott előadás „annak politikai vonatkozása” miatt, illetve egy Marx-emlékülést sem tartottak meg hasonló okokból.
Pénteki fejlemény, hogy az Akadémia jelezte: amennyiben az országgyűlés megszavazza a törvényjavaslatot, jogorvoslatért az Alkotmánybírósághoz fordulnak majd.
Az összeállítást a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán.
2019. 06. 15. 15:00
Riporter: Galavits Patrik
