Délibábok - Józsa Márta jegyzete
Lehet a nyugati országokban „GDP, meg növekedés”, de a valóságos életben Magyarország jobb helyzetben van. És milyen igaza van az idézett felkent személynek, hazánk úgynevezett kormányfőjének, valóban jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Csak, ne adj’ isten, nehogy már holnapra véreb legyen a verébből. Egyetértek amúgy a felkent vezető által szervírozott politikai termékkel, valóban, édes hazánk páratlan túlélő képességekkel rendelkezik, ilyen például a fata morgana, mindközönségesen a délibáb gyakori jelenléte, és annak politikai hasznosulása.
Orosz troll-kolhoz Budapesten – Hardy Mihály jegyzete
Az oroszok megszervezhetnek egy idegen zászlós titkos műveletet, afféle ukránnak látszó provokációt közvetlenül a választások előtt, hogy aztán a halálra rémült magyar szavazók tömegesen adják le voksukat a biztos megmentőnek látszó Fideszre és vezérkarára. … Elég csak zűrzavart kelteni a fejekben, ráijeszteni néhány „hol van apa?” AI-videóval a választóra és máris eltüntethető a Tisza előnye.
Menj haza fiatal! – Selmeci János jegyzete
Kedves fiatalok, menjetek haza, és rettegjetek. A magyar kormány adókedvezménnyel, olcsó lakáshitellel és az országot folyamatos háborús pszichózisban tartó nyomasztással járul hozzá a jólétetekhez, ha túl sok a stressz, csak nyugodtan szokjatok rá a dohányzásra, az majd segít, amikor a kiváló diplomáciai képességeinknek hála magyar és ukrán emberek esetleg tényleg agyonverik egymást valahol, de mi emiatt megnyerjük a választást.
Állatmesék - Józsa Márta jegyzete
Két ismeretlen tíz vaddisznót engedett szabadon azok közül az állatok közül, melyeket azért zártak be, hogy nyugi legyen.
A kérdés - Szénási Sándor jegyzete
Bár a Tisza vezet, csak egy kisebbség hiszi, hogy kormányra is juthat. Részint persze azért gondolják ezt, mert tudják, hogy O.V. a hatalomért mindenre képes, de talán azért is, mert gyanakodnak a honfitársaikra, tán magukra is, hogy bepánikolva visszahátrálnak a régi rossz reflexekhez.
Orbán az ukrán elnökválasztáson indul - Kárpáti Iván jegyzete
Kevesebb mint hat hét van hátra a választásokig, és az embernek az az érzése, hogy nem is Magyarországon kampányolunk. Mintha hirtelen áthelyezték volna a szavazóköröket Kijevbe, és a tét az lenne, hogy ki győzi le Volodimir Zelenszkijt.
Vallásháborúk - Józsa Márta jegyzete
Nem lehet tudni, mi lesz, minden kornak van egy éppen valamilyen kórban szenvedő ideológiai, vagy vallási áramlata, korunkban az iszlám betegeskedik.
Együttnyomorgás – Józsa Márta jegyzete
Azt magyarázzák el a mindent ellepő kormánypárti kampányszlogenek a magyar lakosság jelentős részének, hogy ne is törődjenek vele. Hanem törődjenek bele. Abba, hogy egy havi családi pótlékból egy hétvégi ebédre sem futja, mit tegyünk, ilyen a munkaalapú társadalom. Apa szívja csak a mérgező port az akkumulátorgyárban, anya vegyen saját fizetéséből almát az ovis gyerekeknek.
Mielőtt még baj lesz – Szénási Sándor jegyzete
21/02/2024 18:05
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Hirtelen kiderül, hogy a tejszőke ukrán kislány gondnélküli iskolai beilleszkedéséről szóló film jó szándékú megtévesztés, az ukrán és a lengyel nyelv egyáltalán nincs olyan közel egymáshoz. A napi konfliktusok száma nő, a lengyel állammal szemben is, amely nem engedélyezi, vagy legalábbis az elmúlt évben még nem engedélyezte az abortuszt az ukrán nőknek sem, holott ők nyilvánvalóan nem lengyel állampolgárok.
Drámai módon visszaesett azoknak az ukránoknak a száma, akik barátságosnak, vagy pláne határozottan barátságosnak tartják a lengyeleket: a Rating Group közvéleménykutató szerint míg tavaly 94% volt az előbbi véleményen, az idén már csak 79%, a határozottan barátságos minősítést meg csupán 33% támogatja. Ami lesújtó.
Viszont egyáltalán nem annyira új jelenség, és talán elkerülhetetlen is. A megdöbbenést most az okozza, hogy a menekülő ukránok legnagyobb befogadója Lengyelország volt 1 millió fölötti létszámmal, és ezzel 83% egyetértett. Csakhát a lakhatás, az ellátás, az iskolázás, meg a többi létfeltétel biztosítása sokba kerül, és amikor szóba jött a segély emelése, azt már csak 36% fizette volna, és egyáltalán, ma már az ukránok ellátásának a támogatása 44% körül jár.
Tegyük hozzá: a kezdet kezdetén sem volt sokkal több ötven százaléknál, csak az ukrán dráma fölötti meghatódás, az oroszok izzó megvetése, és az őszinte segíteni akarás ezt elfedte.
Aztán jött, ami várható volt. Nem pusztán Lengyelországban, máshol is. Először Nagy-Britanniából érkeztek hírek arról, hogy a menekülteket ingyen befogadó családok hónapok múltán már szabadulnának a vendégektől, Németországban az okozott felzúdulást, hogy az ukránoknak csak 19%-a vállal munkát, jó nekik a segélyes élet is, és gyorsan elterjedt annak a családnak a története, amely villámgyorsan kapott lakást és bölcsődei férőhelyet, miközben a németeknek ez utóbbiból szűken jut. A család egyébként 2023 elején visszament Ukrajnába, a német hatóságok ennek ellenére továbbra is fizették neki a több, mint 3800 eurós havi járandóságot. Stb.
Nyilvánvaló, hogy a visszaélések, ügyeskedések, béna hatósági lépések száma soha nem volt kisebb, és hogy a most virálissá váló sztorik alvó történetként mindig is ott voltak a lelkesedés parazsa alatt, és hogy felélesztésük az ingerültség jele.
Másképpen: a fáradtságé. Hirtelen kiderül, hogy a tejszőke ukrán kislány gondnélküli iskolai beilleszkedéséről szóló film jó szándékú megtévesztés, az ukrán és a lengyel nyelv egyáltalán nincs olyan közel egymáshoz, ez utóbbi inkább a szlovákkal, a cseh, kasub nyelvvel rokon. A napi konfliktusok száma nő, a lengyel állammal szemben is, amely nem engedélyezi, vagy legalábbis az elmúlt évben még nem engedélyezte az abortuszt az ukrán nőknek sem, holott ők nyilvánvalóan nem lengyel állampolgárok. A gabonaszállítás mizériája ismert, Varsó nyilván a lengyel gazdák mellett áll ki, és érzéketlenséggel vádolja az ukránokat, akik a saját érdekükben elvárják a lengyel agrárium kivéreztetését, miközben az ukránok érzéketlenséggel vádolják a lengyeleket, akik gyengítik az ellenállást Moszkvával szemben. Az ingerültség kölcsönös, és nem fog megszűnni.
Itt tartunk. Legyen világos: azért az ukránok 79%-a még mindig jó viszonyt tapasztal a lengyelekkel, és a lengyelek relatív többsége még támogató az ukránokkal szemben. De ki kell mondani, hogy a helyzet romlik. Ez előre látható volt, az elitnek volt valami ideje erre felkészülni. Az Unióban most kb 4.2 millió regisztrált ukrán menekült van, a valóságos szám nyilván ennél több, akár jóval több is lehet. A türelem, az okos állami lépések (az ukrán munkavállalás kikerülhetetlensége) a segélyszervezetek konfliktuskezelésre való felkészítése, ukrán civil szervezetek alakulása és szerepvállalása sokat segíthet.
Mielőtt még baj lesz.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2023. február 21-i adásában hangzott el.
