A görénykurzus vége - Szénási Sándor jegyzete
Az első reakció persze a kussolás, amint azt a TV2 Tények című műsora oly szépen előadta: öt nyögvenyelős perc a választásról, aztán baleset, sorozatgyilkosság, ha több idejük lett volna, még a pitypangok is kinyílnak náluk.
A másik serpenyő - Kárpáti Iván jegyzete
Nézzük, mi van a másik serpenyőben! A magyarok Szlovákiában egy földrajzilag hosszan elterülő, de vékony sávban élnek délen. Ahogy keletre haladunk egyre szegényebb, lemaradó térségekben, ahová a szlovák állam nem sok forrást juttat.
Ábrándos szemekkel a rendszerváltás felé - Dési János jegyzete
Ilyet még nem láttam: sok tízezer fiatal és mérsékelten fiatal ünnepelt. Idegenek öleltek meg más idegeneket, boldogan, akik mégiscsak mi vagyunk, pacsit adtunk egymásnak, miközben a tömegben lassan araszoló autók a "mocskos Fidesz" esetleg a "ruszkik haza" ütemére nyomták a dudát.
Kritikus tömeg – Józsa Márta jegyzete
Ezt az eredetileg a nukleáris láncreakció kialakulásra használt fizikusi szakkifejezést társadalmi kontextusban arra a küszöbértékre használjuk, ahol egy kisebbségi vélemény vagy viselkedés hirtelen széles körben elterjedtté válik. Választási összefüggésben a végre valóban megképződött ellenzékre. Itt állunk most, ebben a pillanatban még nem tudjuk, hol is. Mindenesetre órákra egy eddig meg nem tapasztalt jelenség előtt.
Vizsga előtt – Kárpáti Iván jegyzete
Holnap van az a pillanat, amikor a politika végre visszakerül oda, ahová való: az emberek kezébe. Legalább egy napra. Nincs magyarázat, nincs kifogás, csak Te vagy, meg az a papír. A történelemben még soha nem azok döntöttek, akik otthon maradtak.
Meguntunk félni, kockacukor – Selmeci János jegyzete a választásra
Az elmúlt években a politikai hatalom leuralta a közéletet. Egészségtelen mértékben határozta meg a gondolkodásunkat: hogy miről és milyen szavakkal beszélünk, hogyan viszonyulunk egymáshoz, sőt azt is, hogy önmagunkat miként határozzuk meg hozzá képest.
A kémsztori folytatódik - Hardy Mihály jegyzete
Ha ritkán is, de megfordultam az elmúlt években Brüsszelben az Európai Unió központjában. Minden alkalommal elhangzottak olyan pletykák, hogy ez vagy az a magyar képviselő egy külföldi, értsd kínai, orosz vagy ki tudja még milyen titkosszolgálatnak (is) dolgozik.
Jobb híján Vance - Kárpáti Iván jegyzete
Orbán Viktor ma az amerikai alelnököt tárlatvezeti, ezzel értékes órákat veszít a kampányban. Eleve nem is őt akarták, hanem nyilván a főnökét, de ő most azzal van elfoglalva, hogy bedöntse a világgazdaságot, egy más által nehezen értelmezhető mesterterv alapján. Ezzel az eseménnyel a kemény magon kívül másnak már nem nagyon tud imponálni.
Leomló bástyák - Rózsa Péter jegyzete
16/04/2026 18:03
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Elképesztő milyen gyorsan omlanak le ennek a 16 évnek a bástyái. Az is elképesztő – bár ez igen erős magyar értelmiségi hagyomány –, hogy ezzel együtt hogyan jelentkeznek a huhogók, a még el sem kezdett reformok azonnali bírálói.
Ezt a választást a fiatalok – az első szavazók és a korábban nem szavazó 30 alattiak döntötték el. A kétharmadot mindenképpen. Ott voltak még a szendvicsgeneráció tagjai, a középgenerációsok. Ők még egyengetik a gyerekeik felnőtté válását miközben idős szüleikről is gondoskodniuk kell. Szakértők szerint a korábbi fideszes kistelepülések választói is nagyban ráfordultak a Tiszára. A végeredmény nem csak e párt fölényes győzelmét jelenti, mást is. Leginkább egy a korábbi pártvilág halálát. Most eltűnik a mind baloldalinak, mind a liberálisnak tartott politikai csapat. És valószínűleg a Fidesz is megsínyli ezt a vereséget, de ez már amúgy sem volt párt, mint inkább egy vallási közösség, de éppen az ebben való hit gyengül, mert jól becsapták a híveket, ez is világosan látszik, hallatszik. Hiszen egyre több fideszes jelzi ezt, s csodálkozik rá arra a világra, ami csak most tűnik fel előtte, hogy nem gazemberek, nem útonállók, nem hamis próféták, hanem a jövőt újra gondoló szakemberek állnak össze, hogy kormányozzák, kivezessék ezt az országot a romlásból.
Elképesztő milyen gyorsan omlanak le ennek a 16 évnek a bástyái. Az is elképesztő – bár ez igen erős magyar értelmiségi hagyomány –, hogy ezzel együtt hogyan jelentkeznek a huhogók, a még el sem kezdett reformok azonnali bírálói. Mai példa, még lélegzetet sem tudott venni az alig egy napja felkért leendő oktatási miniszter, máris zuhogni kezd rá a kifogások hada. Még egy szót sem szólhatott, s habár világos, ha elvállalja a Tisza kormány eddig vázolt oktatási programját, akkor azt vállalja, amit a választók jelentős többsége is támogatott. Visszaadni az oktatás önállóságát, kivonni az kormányzati beavatkozást, a manipulációt, a központi vezérlést. Akik az első hírre támadják, meg sem nézték szakmai múltját, mit sem tudnak – vagy nem akarnak tudni – sikereiről, amiket a hazai és a nemzetközi kulturális életben elért, amiért például a Francia Köztársaság Becsületrendjét, vagy a hazai érdemrendet is megkapta, hogy a nemzetközi zenei életben szinte nagykövetként tevékenykedett, de hát nem az én dolgom védeni, még akkor sem, ha ab ovo bírálói másról sem akarnak tudni, mint vallási és családi hátteréről. Igazán jó lenne, ha a rutinos fotelforradalmárok felszólamlásaik előtt megvárnák a többi jelöltet, hogy akkor ki, mit is képvisel, vállal az új kormányban. Ez szerintem nemcsak elvárható, de hasznos is. Például az acsarkodás és ellenségképzés 16 éves hagyományát is eltüntethetné. Nem a kritikát, csak az agressziót, a csípőből politizálást.
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2026. április 16-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)