„Klubrádió“
Megbeszéljük...

„Kellemetlen meglepetés, hogy Szörényi és Bródy Orbán emberével bratyizik”

8/07/2020 21:49

| Szerző: Klubrádió

Bozóki András politológus, volt kulturális miniszter nagyra tartja Szörényi Leventét és Bródy Jánost, szerinte ők több generáció példaképei, akik a szabadság szellemét és a '68-as nemzedéket képviselik. Utóbbival szemben határozza meg magát Orbán Viktor, akinek elkötelezett embere Demeter Szilárd, akinél a két zenész nemrég járt, és ez Bozóki szerint kellemetlen meglepetés. Úgy véli, ha egy nem demokratikus rendszerben egy független művész a hatalom emberével "bratyizik", azt morális szempontból is megítéli a közvélemény.

2020. július 08. Megbeszéljük/ Interjú, Bozóki András 2020.07.08.
15:50
00:00

Demeter Szilárd, a fideszes kultúrpolitika meghatározó alakja, aki a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatói posztja és egyéb tisztségei mellett most már a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújítását és társadalmiasítását is koordinálja, meghívta irodájába Szörényi Leventét és Bródy Jánost, majd közös fotót is posztolt velük. Ezt többen árulásként értékelték, Béndek Péter konzervatív filozófus például azt írta blogján, hogy „elhervadt a sárga rózsa”. 

Demeter Szilárd azért hívta Bródyékat, hogy véleményezzék a könnyűzenei stratégiáját, amelyhez 25 milliárd forint is társul. A találkozóról a két meghívott egy hosszabb interjúban mondta el véleményét a Válasz Online-on. Szörényi Levente a többi között arról beszélt, hogy a zenetanulás, a hangszertanulás lehetővé tétele fontos és támogatandó a Demeter-tervben. Azt is mondta: a programban rengeteg pénz van előirányozva például arra, hogy stúdiók, próbatermek épüljenek – nem a cenzúrázás, hanem az alapvető infrastruktúra kiépítése szerepel benne. Bródy szerint Demeter következetesen hangsúlyozza, hogy ez a műfaj (a könnyűzene) a nemzeti kultúra része. Arról ír, hogy súlya a könyvszakmáéval azonos nagyságrendű, s hogy a fiatalok sokasága a zenén keresztül találkozik a kultúrával. Szerinte ennél a kormánynál ez az első olyan kezdeményezés, amely, úgy fest, adni akar a zenészeknek és nem elvenni tőlük. Kritikákat is megfogalmaztak, például az életpályamodellel kapcsolatban, Bródy János pedig hozzátette: ha ennek az lesz a vége, hogy a haverok kapják a zsozsót, az katasztrófa.

Bozóki András politológust, egyetemi tanárt, volt kulturális minisztert kérdeztük a témáról, azért is, mert minisztersége alatt, még 2005-ben támogatta a PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) elnevezésű zenei projektet. Azzal kezdte, hogy "amikor még kissrác volt", Szörényi és Bródy már beírta a nevét a magyar beat- és rockzene történetébe. Az ő nevük összefonódik a '60-as évek, 1968, a szabadság, a kulturális nyitás szellemiségével. Ők amellett, hogy jó zenét csináltak, azt képviselték, hogy ki lehet tekinteni a határokon túlra, el lehet gondolkodni tiltott dolgokon is, kritikusak voltak a fennálló rendszerrel szemben.

Úgy folytatta: a '68-as generációnak, amely a rendszerváltással győzelemre jutott, a liberalizmus, a szabadságelvűség a fő üzenete, Orbán Viktor viszont többször utalt arra, hogy ez a szellemiség, az SZDSZ szellemisége az ő fő ellenfele, szembeállítja a saját nemzedékével. Innen nézve kellemetlen meglepetés, hogy a '68-as példakép Bródy János azzal az emberrel találkozik, aki 110 százalékos orbánistának nevezi magát, és Orbán nyíltan vállalja '68-ellenességét. Úgy tűnik, hogy itt van valamilyen elvi probléma, hiszen Bródy szövegeiből, gondolkodásából, közéleti szerepléséből "nem egészen ez következik". Szerinte nyilván jó szándékkal mentek oda, de nem kellett az ő pecsétjük, hogy Demeter Szilárd megvalósítsa az elképzeléseit, amelyek "már ott voltak az asztalfiókban", inkább Demeternek volt szüksége arra, hogy különösen a fényképpel legitimálja, amit kigondolt.

Bozóki András a rendszerváltás idejének aktív közszereplője volt, az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében részt vett a kommunista állampárttal folytatott tárgyalásokon, 1993-ig a Fidesz tagjaként politizált, dolgozott a Magyar Narancsnál, majd 2003 és 2004 között tagja volt az MSZP és az SZDSZ által támogatott miniszterelnök, Medgyessy Péter tanácsadó testületének, 2005-től pedig egy éven át miniszteri posztot is betöltött, az első Gyurcsány-kormányban a nemzeti kulturális örökség tárcáját vitte.

Bozóki felhívta a figyelmet arra, hogy félrevezető összehasonlítani a PANKKK-ot a Demeter-féle programmal, mert előbbi nem befutott zenészek, hanem fiatal pályakezdő, lemez nélküli együttesek támogatásáról és a vidéki klubok, játszóhelyek segítéséről szólt. Zenészek keresték meg őket, mint Gerendai Károly, Derdák András, Lang András és még sokan mások, tehát nem az volt, hogy ő "titokban" csinált egy programot, és odahívta Bródyt meg Szörényit, hogy szervusztok, itt van a programom.

Szerinte Magyarországon már nincs demokrácia (nem állítja, hogy diktatúra a rendszer, de az biztos, hogy nem demokrácia), és ha egy nem demokratikus rendszerben egy független művész a hatalom emberével "bratyizik", barátkozik, akkor azt morális szempontból is megítéli a közvélemény. Pláne, ha azt látják, hogy az egész életműve ellentmond ennek. Van az ilyesminek egy furcsa stichje, Lovasi Andrásnál is felvetődött, hogy miért megy el Tusnádfürdőre zenélni, miért támogatja ezt vagy azt a polgármester-jelöltet, és ilyenkor sokaknak eszébe jut, hogy valamilyen pecsenyét akar itt sütögetni az illető.

Jelezte, ő nem erkölcsbíró, nem akarja bárki moralitását megítélni, inkább politológusként gondolkodik azon, hogy vannak olyan rendszerek, amelyben a közéleti megnyilvánulások morális szempontból is megítéltetnek. Példaként említette, amikor a '30-as években a népi írókat meghívta Gömbös Gyula egy délelőtti teára. Elment Móricz Zsigmond is, aki arra használta ezt a lehetőséget, hogy elmondja Gömbösnek, hogy él a falu népe, milyen lehetetlen helyzetben. Mások viszont csak azért mentek, hogy bratyizzanak a miniszterelnökkel. Tehát – folytatta Bozóki András – nagyon fontos, hogy aki elmegy egy ilyen találkozóra, meg tudja-e őrizni azt az integritást, identitást, amely miatt generációk példaképe lett, vagy "lerombolja saját szobrát", és akkor azt mondják rá, "ez is eladta magát az ördögnek".

Ő ezt nem gondolja, szerinte biztosan úgy véli Szörényi és Bródy is, hogy majd segít a fiatalabb zenészeknek. Hatalmas pénzről van szó, 25 milliárdról, ebben is különbözik a PANKKK-tól, amely tehetségkutató program volt, jóval kisebb pénzből. Ez az összeg és az életpályamodell felveti a gyanút, hogy esetleg egy egész szakmát próbál megvenni a kormány. Szerinte az életpályamodell egyébként is a kormányzati ellenőrzés egyik eszköze. Bozóki András úgy vélte, ha már ezt a találkozót nem a PANKKK-hoz kell hasonlítani, hanem inkább a '80-as évek eseményeihez, amikor találkoztak különböző potentátok ismert zenészekkel, és próbálták őket rábírni erre-arra. Tóth Dezső, akkori kulturális miniszter, Erdős Péter vagy Bors Jenő, a hanglemezgyártó vállalat vezetői, ők próbálták kontroll alá vonni a rockzenét. Elmondta, neki ez nem annyira szimpatikus, de reméli, hogy Szörényi és Bródy majd elmondja, mit ért el ezen a találkozón, amivel sokkal jobb lesz a következő nemzedékeknek és a magyar rockzenének.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép:

Megbeszéljük...
2020. július 08., szerda 16:00
Műsorvezető: Bolgár György