„1%
Reggeli gyors

Jourová: Egy éven belül meglehet a jogállami ellenőrzés Magyarországon is

31/12/2020 09:05

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Az angol nyelvű lengyel The First News Vera Jourová uniós biztost idézi, aki bejelentette a német Tagesspiegelnek adott interjúban, hogy a jogállamisági mechanizmust a tervek szerint jövőre használni fogják a lengyel és a magyar kormánnyal szemben. Vegyes értékelést kap az Angela Merkel vezette német soros uniós elnökség féléves munkája, mert hosszú a sora az elhalasztott döntéseknek, problémáknak – olvasható a Deutsche Welle évzáró elemzésében. Csernyánszky Judit lapszemléjében a himnuszéneklés miatti ukrán-magyar konfliktusról is olvashatnak.

2020. december 31. Reggeli gyors / részlet, Csernyánszky Judit lapszemléje (20.12.31.)
05:01
00:00

Vegyes értékelést kap az Angela Merkel vezette német soros uniós elnökség korona idején végzett munkája, mert hosszú a sora az elhalasztott döntéseknek, problémáknak – olvasható a Deutsche Welle évzáró elemzésében. Pedig a kancellár megkönnyebbülve sóhajtott fel december közepén, hogy „nagy kő esett le a szívéről” miután egyezség született a koronavírus miatti helyreállítási csomagról és a hétéves uniós büdzséről, és meggyőzte a magyar, valamint a lengyel kormányfőt a vétó visszavonásáról. A Német Külpolitikai Társaság elemzője, Daniela Schwarzer szerint súlyos válság lépett volna fel, ha Merkel nem tudta volna menedzselni a konfliktust. Ugyanakkor sokat elárult a belső uniós viszonyokról ez a vita, mert Orbán Viktor és Mateusz Morawieczki eszközként tudta használni az uniós intézményrendszert belpolitikai céljai elérésére. Michael Clauss, a német uniós nagykövet kétli, hogy közelebb hozta volna egymáshoz a tagállamokat ez a konfliktus, ugyanakkor türelemre int: a történelem ítélkezik majd a történtek felett. Az utolsó pillanatban végül tető alá hozott klímavédelmi egyezmény azonban kétségkívül a német elnökség egyik legnagyobb érdeme, hisz elérte azt a kompromisszumot, hogy 2030-ra nem 40, hanem 55%-kal fogják csökkenteni a tagállamok a szennyezőanyag-kibocsátást. Angela Merkel maga is beismerte, több mindent betervezett erre a félévre, de nem jött össze az Unió és Törökország kapcsolatának rendezése, nem sikerült a csatlakozási tárgyalásokat mederbe terelni Észak-Macedóniával és Albániával – alapvetően a bolgár vétó miatt. Nem tudták megszervezni a csúcstalálkozót se Kínával, se az Afrikai Unióval, akárcsak az Unió jövőjéről rendezendő konferenciát sem. A migrációs törvény is a következő, a portugál elnökségre vár. A német uniós nagykövet például azt is fájlalja, hogy még a karantén egységes időkeretében sem tudtak megegyezni a tagállamok, hisz 5-14 napig sokféle a szabály az unió területén, miközben a svédeknél egyáltalán is nincs karantén.

Angela Merkel és Orbán Viktor találkozója Berlinben
 
Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök kezet fog Berlinben, a kancellári hivatalban 2020. február 10-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
 

Az angol nyelvű lengyel The First News Vera Jourová uniós biztost idézi, aki bejelentette a német Tagesspiegelnek adott interjúban, hogy a jogállamisági mechanizmust a tervek szerint jövőre használni fogják a lengyel és a magyar kormányra fókuszálva. Ami azt jelenti, hogy nem menekül meg egyikük sem az esetleges szankcióktól. Ez egyben azt is mutatja, hogy valóban összekapcsolják az uniós támogatások odaítélését a jogállami normák betartásával. Jourová úgy fogalmazott, keményen dolgoznak azon, hogy a megfelelő eszközöket alkalmazzák a jogállamisági követelményeket megsértőkkel szemben. A lengyelekkel és a magyarokkal kötött megegyezés értelmében az Európai Bíróság előbb megvizsgálja az új szabályozást. Azonban a biztos véleménye szerint procedúra nem vesz majd igénybe egy teljes évet, Jourová hamar tisztázni akarja a helyzetet.

 
Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős cseh alelnöke Forrás: Facebook Fotó: Geert Vanden Wijngaert
 
 

Közös nevezőt kell találni Ukrajna és Magyarország között – nyilatkozta az ukrán külügyminiszter Dmytro Kuleba a Tag ukrán újságnak, amit az Ukrinform is lehozott. És hogy mi lehet ennek az alapja? A kölcsönös tiszteletet és az a tényező, hogy a magyar kisebbségek Ukrajna állampolgárai, és mint ilyen, társadalmuk nélkülözhetetlen elemét alkotják. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy első közös találkozóján Szijjártó Péterrel még májusban még arról tárgyaltak, hogy újra kell építeni a kapcsolatokat, de az azóta eltelt időszakban ennek számos akadálya lett. Kuleba tagadja, hogy rosszabbodott volna a kisebbségek, így a kárpátaljaiak helyzete, ugyanakkor hozzátette azt is, hogy minden országnak jogában áll olyan törvényt alkotni, amilyet szükségesnek lát, ha közben megfelel a nemzetközi jogi elvárásoknak is. Azt mondta: az ukrán oktatási törvényt a Velencei Bizottság ajánlásai alapján kormányuk átdolgozta, ezzel a maguk részéről az ügyet lezártnak tekintik, hisz megfelel a külföldi elvárásoknak. Ami ezen túl van, az politikai vita és nem kellene, hogy befolyásolja a törvényt – vélte az ukrán külügyminiszter.

A vörös vonalat azonban érdemes lenne nem átlépni – ezt már az Unian angol nyelvű ukrán portálon írják, és szintén Kuleba hangsúlyozta. A miniszter a TSN hírügynökségnek adott interjúban is hasonlókat mondott: azt nem bánja, ha a magyarok támogatják az ottani kisebbségeket, de abban is meg kellene egyezni, ha valaki átlépi a vörös vonalat, akkor számíthat az ellenlépésre. Kuleba szerint ezt jobb lenne megelőzni. Arra utal az írás, hogy a kárpátaljai fellebbviteli bíróság zár alá helyezte Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének számos vagyontrágyát a saját otthonában, mert olyan tevékenységre kerestek bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására irányul, ugyanis hazaárulás, továbbá Ukrajna területi integritásának megsértése és dokumentumhamisítás címén eljárást indítottak a hatóságok. Az ügy előzménye, hogy a kárpátaljai Szürte településen október végén megválasztott magyar nemzetiségű helyi képviselők a november 21-i ünnepélyes beiktatási ülésen elénekelték a magyar himnuszt, az esetről titokban videofelvétel készült, és napvilágra került. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) december 1-jén (miután két kormánypárti képviselő fordult hozzá) vizsgálatot indított a himnusz eléneklése miatt, hogy az jogszabályba ütközik-e. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az EBESZ-t sürgette, küldjön vizsgálócsoportot a helyzet tisztázása miatt, és jelezte, a NATO-partnerekkel is megtárgyalják az esetet.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.