„Vásároljon
Reggeli gyors

Ismét magyar jogsértésről ír a külföldi sajtó

18/12/2020 08:22

| Szerző: Kárpáti János

Okafogyottnak nevezi a magyar kormány az Európai Bíróság ítéletét, mely szerint itt jogsértően bántak a menekültekkel. Ami megtörtént, az megtörtént, akkor is ha későn mondták ki.

2020. december 18. Reggeli gyors - Lapszemle 20.12.18. Kárpáti János
05:18
00:00

Ritka az a nap, amikor nincs napirenden valamilyen formában a magyar kormányzat – vagy ahhoz kapcsolódó személyek – kedvezőtlen uniós megítélése és annak a médiában való lecsapódása. Most sem maradunk ilyen ügy nélkül: ahogy a svájci Neue Zürcher Zeitung fogalmaz, „megint bosszantó posta érkezett Luxembourgból Orbán Viktornak”. Ezúttal arról szólnak a jelentések – egyebek közt a Reuters világhírügynökség hírfolyamában -, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság kimondta: Magyarország megsértette az Európai Unió azon jogszabályait, amelyek a sérülékeny helyzetű migránsok és menekültek védelmét írják elő - megtagadta tőlük a menedékkérelem beadásának a jogát, és erőszakkal deportálta ezeket az embereket a szerb határra. Az ítéletben elutasították a közrend védelmére hivatkozó hivatalos magyar érvelést, miszerint a migrációs hullám igazolta az uniós jog megsértését. A magyar kormány okafogyottnak nevezte az ítéletet, mondván, időközben már bezárták a bíróság által kifogásolt tranzitzónákat.

Illegális bevándorlás - Elkészült a második sor kerítés
 
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
 
 

A szigorú határőrizet marad

A Reuters beszámolója felidézi, hogy a migránsválság kicsúcsosodásakor Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte az ország déli határainak a lezárását, és egészen idén májusig az úgynevezett tranzitzónák csapdájában tartotta a menedékkérőket. E zónákat csak azért számolta fel, mert egy másik európai bírósági ítélet már kimondta, hogy az ilyen zónákban jogellenesen tartanak fogva embereket. A hírügynökség kitér arra, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a szigorú határőrizetet továbbra is fenntartják.

A mostani ítélet azt is tartalmazza, hogy Magyarország jogellenesen – a garanciákról szóló uniós előírásokat figyelmen kívül hagyva - toloncolta ki Szerbiába a nem uniós állampolgárokat. Magyarország arra hivatkozott, hogy Szerbia biztonságos ország a migránsok számára, ott nem fenyegeti őket erőszak.

Fekete Könyv

Ehhez kapcsolódó téma. A párizsi Le Monde arról közöl cikket, hogy az Európai Parlament számos politikai csoportja aggódik a migránsok kitoloncolása kapcsán követett gyakorlat miatt – nem csak magyar vonatkozásban. Úgynevezett Fekete Könyvet állítottak össze, amelyben összesen 12600 személyt érintő, kilencszáz különböző olyan esetet sorolnak fel, amikor megsértették azoknak az embereknek az alapvető jogait, akik megpróbáltak bejutni az EU területére. Az esetgyűjtemény felveti a Frontexnek, az EU határőrizeti ügynökségének a felelősségét is. Az 1500 oldalas, kétkötetes összeállítás olyan, nem kormányzati szervezetek közös projektben való együttműködésének az eredménye, amelyek a határokon elkövetett erőszakcselekmények figyelemmel kísérésére és dokumentálására vállalkoztak még 2016-ban. A tanúvallomásokat az úgynevezett balkáni útvonal uniós tagországaiban, Görögországban, Horvátországban, Szlovéniában és Magyarországon, valamint Olaszországban vették fel, és térképekkel, fotókkal egészítették ki. A Fekete Könyvet az Európai Egyesült Baloldal frakciója adja ma át Ylva Johansson belügyi EU-biztosnak – írja a Le Monde.

Fotó: Szecsődi Balázs / MTI
 

A kompromisszum nem az elvek győzelme

És mos térjünk vissza az elmúlt hét kiemelkedően jelentős -  így vagy úgy, de mindenképpen messzemenő következményekkel járó - eseményére, arra, hogy az EU-csúcson elhárították a magyar és a lengyel vétó veszélyét, így életbe léphet az uniós költségvetés és a gazdasági helyreállítási intézkedéscsomag, valamint jogállamisági követelményrendszer is lesz, csak arról előbb még véleményt mond az imént éppen említett Európai Bíróság.

Igaza volt-e Merkelnek, hogy kompromisszumot kötött a populistákkal? Vagy azok a liberális bírálók látják helyesen a dolgot, akik szerint a kompromisszum az Európa-párti erők elárulásával ér fel? Ezt a kérdést próbálta megválaszolni a New York Timesban megjelent véleménycikkében Ivan Krastev neves bolgár politikai elemző, a lap rendszeres szemleírója.

Krastev meglehetősen erős képszerű megfogalmazással él, amikor azt írja: a Donald Trump veresége nyomán elárvult lengyel és magyar jobboldali vezetők öngyilkos robbanó mellénnyel érkeztek a csúcstalálkozóra. Ehhez képest kompromisszum született, ami – Ivan Krastev szerint – soha nem az elvek győzelmét jelenti. Ezzel az alkuval Merkel a szolidaritás fontosságát jelezte az európaiaknak, és közszemlére tette Varsó, illetve Budapest szuverenitási retorikájának az ürességét – azt, hogy ennek a két kormánynak csak a hatalmon maradás fontos. A szerző nem ért egyet azokkal, akik szerint a megkötött kompromisszum az illiberális erők győzelmét jelenti, bár hozzáteszi, talán évekbe is beletelhet, hogy tisztán lássuk, helyesen tudjuk értékelni a történteket. A kompromisszumok politikája – írja Krastev – olyan, mint a szumó, a japán küzdősport, ahol a győzelmet nem az ellenfél tönkreverése jelenti, hanem az, ha el tudod őt távolítani a ringből.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Molnár Edvárd.

Reggeli gyors
2020.12.18.06:00
Szerző: Kárpáti János

.