„1%
Reggeli gyors

A járvány után döntenek a Fidesz tagságáról a Néppártban

17/12/2020 07:30

| Szerző: Csernyánszky Judit

Minden szem az Európai Bíróságra tapad, mert döntésük előtt a magyar és a lengyel kormány továbbra is megsértheti a jogállami normákat. A Bizottság visszamenőleg is szankcionál majd.

2020. december 17. Reggeli gyors - lapszemle 20.12.17. Csernyánszky Judit
05:19
00:00

Guy Verhofstadt belga uniós képviselő attól tart, hogy a csaló államok, értve ezen Magyarországot és Lengyelországot, átgázolnak majd az egyébként semmire sem kötelező megegyezésen, amiben Angela Merkellel megállapodtak, a jogállami követelményekhez fűzött kiegészítés/záradék formájában – írja a brit Daily Express. Hiba volt belemenni ebbe az egyezségbe, mert következmények híján a két kormány továbbra is megsértheti a jogállami normákat. Államcsínnyel felérő cselekedetnek minősítette Verhofstadt, aminek a konklúziója szerinte: nem védheted meg a jogállamiságot egy tagországban, ha az Európai Uniónak a saját jogállami normáit sérti meg ezzel a záradékkal. Az is félő, hogy a 2022-es választásokig az Európai Bíróság döntése nem születik meg az esetleges visszaélések büntethetőségéről.

Orbán Viktor Brüsszelben
 
 MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 
 

Magyarország és Lengyelország 2022 előtt aligha szembesül bármilyen szankcióval

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt ígérte a szerdai parlamenti vitán, hogy az Európai Bíróság sürgősen fog reagálni a beadványokra, s megerősítette azt is, hogy a jogállami mechanizmust az adott bírósági döntésnek megfelelően 2021 január 1-ig visszamenőlegesen fogják alkalmazni, ha és amennyiben  – írja a svájci Nau. Ezzel együtt a lap azt írja, egy ilyen procedúra 18 hónapot vehet igénybe, így Magyarország és Lengyelország 2022 előtt aligha szembesül bármilyen szankcióval. Von der Leyen viszont külön kiemelte azt, hogy az eredeti jogállami követelményrendszer a záradék ellenére sem változott semmit. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet az írás, hogy a magyar és a lengyel kormány nem tudja megakadályozni a gyorsított eljárást, azonban benyújthatja a maga ellenérveit a bíróságra. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője pedig sürgette annak a bizottságnak a felállítását, amelyik a hatálybalépés első napjától kezdve alkalmazza a jogállamisági mechanizmust.

Átadták az MTK Esport Arénát az Új Hidegkuti Nándor Stadio
 
MTI/Mohai Balázs
 

Deutsch Tamást elnémították, de nem zárták ki

Az Európai Néppárt a tanácskozását követően azonnal közzétette honlapján a Deutsch Tamásra vonatkozó határozatát. Egyrészt leszögezte, nincs helye a Deutsch Tamás féle viselkedésnek a keresztény értékeket valló politikai családban, másrészt összeegyeztethetetlenek az uniós alapértékekkel a Fidesz képviselőinek állandó támadásai. Ezért Deutsch Tamást megfosztják parlamenti felszólalásai jogától, pozícióitól és bármilyen poszt betöltésétől. Felszólítják az összes Fidesz-tagot, hogy nyilatkozzon arról, politikai meggyőződését össze tudja-e egyeztetni az Európai Néppárt alapértékeivel, miként viszonyul a jogállami normákhoz, annak megfelelően cselekszik-e, ellenkező esetben képes lesz-e levonni az ezzel járó konzekvenciákat. Végül hozzáteszi a konzervatív pártcsalád azt is, amint javul a járványhelyzet, össze kell ülniük és végső döntést hozni a Fidesz – nem Deutsch - tagságáról.

A Süddeutsche Zeitung megfogalmazása szerint azért nem zárták ki a Deutschot a gestapós skandalum miatt, mert a CDU és a spanyol Néppárt nem akarták provokálni Orbán Viktort. Mert kényelmesebb számukra a status quo. Ugyanakkor egyre sürgetőbb az EPP számára, hogy az egyelőre csak felfüggesztett Fidesz-frakció sorsáról is döntsenek. Ellenkező esetben Orbánék támadásai folytatódni fognak. S a cikkben mintegy figyelmeztetésként szerepel a jövőre nézve, hogy a magyar parlament képes volt alaptörvényt módosítani a melegek jogainak csorbítása kedvéért. Tekintve házasságuk és örökbefogadásuk jogainak megtagadását. Aminek hatálya alól kivételt csak a családügyi minisztérium tehet. S itt figyelmezteti az uniós közösséget arra is, hogy büntetik ezentúl Magyarországon a nemi kisebbségekre vonatkozó tartalmak oktatását az iskolákban és az óvodákban.

A Deutschlandfunk ehhez még azt is hozzáteszi Dennis Radtke EPP képviselő interpretációjában, hogy a választások előtt álló CDU új vezetőjének hagyják meg a Deutsch és Fidesz tagságáról szóló döntés jogát.

Gyűlölet

A brit PinkNews portál arról ír, hogy a nép ellenségének Orbán által kikiáltott nemi kisebbségek tagjai elmenekülnek Magyarországról üldöztetésük miatt. Hárman nyilatkoznak, nincs hazájukban maradásuk a gyűlölet miatt. 

A Duetsche Welle az egyre erősödő antiszemita retorikáról ír, kezdve Demeter Szilárddal, ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a zsidók nagyobb biztonságban érzik magukat itt, mint mondjuk Németországban vagy Franciaországban. A CEU professzora, Kovács András szerint a magyar kormány nem antiszemita, de antiszemita sztereotípiákat követ, és nem határolódik el azoktól, pl. Raffai Ernőtől legutóbb vagy Bayer Zsolttól, akik antiszemita nyilatkozatot tesznek. Heisler András, a Mazsihisz elnöke ennek az ellenkezőjét várná el a kormánytól, de adott esetben az ellenzéktől is.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs.

Reggeli gyors
2020.11.17. 06:00
Szerző: Csernyánszky Judit