Ha többet tesztelne a kormány, könnyebben vége lehetne a drasztikus intézkedéseknek

Valahol 5-10 ezer között lehet Magyarországon a koronavírus-fertőzöttek valós száma, tehát nagyjából a hivatalosan nyilvántartottak (április 6-án 744 fő) a tízszerese. Ezt abból lehet kikövetkeztetni, hogy a fertőzéssel összefüggésbe hozható magyar halálozási ráta a németországinak tízszerese, miközben ekkora különbséget a két ország korfája és egészségügyi rendszerének terheltsége semmiképpen sem indokol, mint ahogy a terápiában sem lehetnek nagy különbségek, mivel még nem létezik se gyógyszer, se vakcina az új koronavírus ellen – mondta Ferenci Tamás orvosbiológiai mérnök, klinikai biostatisztikus, az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Kutatóközpontjának docense.

A németeknél tehát azért lehet kisebb a halálos esetek aránya a nyilvántartott fertőzöttek számához képest, mert ott többet tesztelnek, így több fertőzöttnél fedezhetik fel a vírus jelenlétét. Mindezek – azzal együtt, hogy a halálozások száma könnyebben kimutatható, mint a fertőzöttség elterjedtsége – azt mutatják, hogy a hivatalos és valós magyar adatok között tízszeres lehet az eltérés.  (Ehhez persze azt is feltételezni kell, hogy a viszonyítási alapnak tekintett Németországban majdnem minden fertőzöttet nyilvántartanak, valamint az is, hogy a koronavírus-fertőzéssel összefüggő halálesetek nagy részére mindkét országban fény derül, és bekerülnek a hivatalos statisztikákba   – a szerk.)

Bár a fertőzöttek valós számát, nagyjából, anélkül is meg lehet határozni, hogy bekerülnének a nyilvántartásba, de a személyüket már nem. A biostatisztikus ezért hangsúlyozta, ha egy ország nem tesztel eleget, márpedig Magyarország ilyen ország, akkor rengeteg olyan fertőzött lesz, akit az egészégügyi rendszer nem vesz észre, és akik könnyedén terjeszthetik a betegséget.  Az, tehát, hogy sokkal többet kellene tesztelni, nem nagyon kérdés a szakmán belül – tette hozzá.

Miközben látszik, hogy Magyarországon a járvány most jó kontroll alatt van – nem emelkednek meredeken az esetszámok, mert a kormányzat időben és megfelelő járványügyi intézkedéseket hozott – a fő kérdés nem ez.  Ferenci Tamás szerint arra kell megtalálni a választ, hogy mikor és miként lehet a más szempontból káros, és sokáig nyilván nem fenntartható  korlátozásokat feloldani.

Az egyik lehetséges stratégia szerint – ezt nevezik dél-koreai modellnek – a drasztikus intézkedéseket akkor lehet visszavonni, ha sikerül a betegeket és kontaktusaikat gyorsan felderíteni, a fertőzötteket elkülöníteni, aminek az alapja pedig a sokkal szélesebb körű tesztelés lenne – hangsúlyozta Ferenci Tamás orvosbiológiai mérnök, klinikai biostatisztikus.

A beszélgetést a fenti lejátszóra katintva hallgathatja meg!