„Vásároljon
Reggeli gyors

Kevés a teszt, alacsony a kimutatott fertőzés Kelet-Európában – szemben a Nyugattal – Nemzetközi lapszemle

30/03/2020 07:17

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Nemzetközi lapszemlénk témája mi más lenne, mint a koronavírus járvány Magyarországon és a világban, ezúttal a Guardiant szemlézte Csernyánszky Judit.

2020. március 30. Reggeli gyors-részlet (2020.03.30. Nemzetközi lapszemle)
05:56
00:00
A pandémia lehetővé tette Európa egyik legnagyobb autoriter vezetője számára, hogy marginalizálja bírálóit és a politikai ellenfeleit - írja a Guardian szerkesztőségi véleménycikke Orbán Viktorról az úgynevezett lex-koronavírus kapcsán. A veszélyhelyzet okozta hatalomkiterjesztést jogos némi ellenőrzés alá vetni működő demokráciákban, merthogy az alkotmányos normák felfüggesztése ilyen esetekben általában határozott időre szól. Borisz Johnson brit kormányfő féléves, Emmanuel Macron francia elnök két hónapos rendkívüli felhatalmazást kért. Ám mivel Magyarországon eleve más a helyzet, és a könyörtelenségéről ismert kormányfő soha nem mulaszt el egyetlen válságos helyzetet sem, amit nem maxolna ki, tulajdonképpen ez a törvény nem is okoz nagy meglepetést. A héten szinte teljes diktatórikus hatalmat szerez magának. S hangsúlyozza a cikk, hogy épp egy uniós tagállammal történik, hogy korlátlan hatalmat határozatlan időre szerez meg egy ember. Emlékeztet a cikk – ismertetve a törvény részleteit is -, hogy hasonló került bevezetésre a 2016-os migrációs válság idején. Majd nemzetközi példákat hoz fel arra, ki miként korlátozza az egyének szabadságát, ami persze bizonyos keretek között indokolt is pandémia idején. Ám Orbán Viktort Azerbajdzsán teljhatalmú emberével, Ilham Alijevvel, Izrael korrupciós vád alatt lévő volt kormányfőjével, Benjamin Netanjahuval és a magát „háborús elnöknek” tituláló Donald Trumppal említi egy lapon. Ugyan az uniós képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy vegye górcső alá a törvényt, de már rég késő lesz, mire munkához látnak. Ez egy újabb szomorú hét lesz Magyarország számára.

Szintén a Guardian foglalkozik azzal a témával, hogy Kelet-Európában a koronavírus fertőzések száma összehasonlíthatatlanul alacsonyabb a nyugat-európaiakhoz képest. A cikk sugallja, lehet hogy azért, mert kevés tesztet végeznek. Ellenkező esetben vajon térségünkben is magas lenne-e ez a mutató? Merthogy ha csak a legutolsó mutatókat vesszük, akkor Olaszországban többen haltak meg egy nap alatt, mint a tucatnyi kelet-európai országban együttvéve. A cseheknél és a lengyeleknél a legmagasabb a halálozási arány; 2,54 a kimutatott fertőzésekhez képest, a többi ország átlaga 1,63; ami még mindig csak töredéke a nyugat-európai országokénak. Noha a jó adatokat részben talán annak is be lehet tudni, hogy a fertőzés korai szakaszában rendeltek el a cseheknél és a lengyeleknél is kijárási korlátozást vagy például ki- és berepülése tilalmat, zárták be hamar az iskolákat, éttermeket, bárokat, mozikat, miközben a cirkáló rendőrségi autók hangosbemondón szólítják fel az embereket az otthonmaradásra. A nagyobb populációjú Magyarországon viszont például negyedannyi tesztet végeztek el, mint a szomszédos Ausztriában ezidáig. Megjegyzi a cikk, a briteknél is hasonlóan aggódnak, mert viszonylag kevés tesztet végeztek el, de még így is többet, mint általában a kelet-európai országokban. Anonimitást kérő budapesti orvos a lapnak elmondta, hogy természetesen azért alacsonyak ezek a mutatók, mert az elvégzett tesztek száma is alacsony. Egyik kollégája például már öt napja gyanús tünetekkel otthon maradt, és még mindig nem végezték el a szűrővizsgálatot nála. Az orvos arra is panaszkodott, hogy nincs elegendő védőfelszerelés, kevés a vírusos betegeket gyógyító doktorok számára biztosított felszerelés is. Elavultak az egészségügyi intézmények, és persze a legnagyobb gond az egészségügy alulfinanszírozottsága. Most változott meg a belső kórházi szabályozás: csak azok az orvosok kapnak magas védettséget biztosító FFP2 maszkot, akik egy órát vagy annál több időt töltenek betegeikkel. A többiek csak a műtéteknél szokásos sebészmaszkot. Vidéken hasonló a helyzet. Egy lengyel orvos múlt héten például a Facebokon kért kesztyűket, maszkokat, védőruházatot és fertőtlenítőt vagy pénzt ezek beszerzéséhez. A romániai, erdélyi Szőcsvásáron pedig azért zárták be a kórházat, mert az orvosi állományból legalább százan megfertőződtek koronavírussal. Romániában pedig eleve rosszabb helyzetben van az egészségügy, mert ezerszám kivándoroltak az orvosok a jobb külföldi fizetések miatt. Eközben a kormányok – például a cseh és a magyar Kínától kértek segítséget. A kormányfők személyesen fogadták az ellátmánnyal megrakott repülőgépeket. Szerbia elnöke, Aleksandar Vucsics például az eddiginél sokkal több tesztet ígért, igenám, csak híján vannak a teszteket bevizsgáló laboratóriumoknak. Románia egészségügyi minisztere pedig pénteken mondott le, két nappal azután, hogy teljesíthetetlen ígéretet jelentett be, miszerint 2 milliós Bukarestben mindenkit tesztelni fognak. A mai napig 12 ezer tesztet végeztek el. A hatóságok állítólag megpróbálják elhallgattatni azokat az egészségügyi dolgozókat, akik nyilvánosságra hozzák aggályaikat, konkrétan itt egy lengyel nővért említ meg a cikk, aki szintén a Facebookon tett panaszt a hiányos ellátásról és a működési szabálytalanságokról, illetve négy bulgár orvost a rendőrök róttak meg azzal, hogy pánikot keltenek, amikor forráshiányra panaszkodnak. Végül a Guardian megjegyzi, hogy számos orvos kereste meg Magyarországon az újságot azzal, hogy kórházi feletteseik a legszigorúbb szankciókat helyezték kilátásba azok ellen, akik nyilatkoznak a médiának.

A másik jogos félelem pedig az, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel a meghozott intézkedések a demokrácia további eróziójához vezetnek hosszú távon. Erről Magyarországon már hétfőn dönthet a törvényhozás, de hasonló a helyzet Bulgáriában is. Lengyelországban megtarthatják a májusi választást is, legfeljebb az idősek levélben szavaznak. Az ellenzék viszont azt mondja, lehetetlen a pandémia kellős közepén kampányolni. Az egyetlen pozitívumot Budapesten jelezte egy orvos, több évtizedes pályája során egyszer sem tapasztalta azt a nagy szeretet és hálát, amiben ezekben a napokban részesül.

Csernyánszky Judit lapszemléje a 2020. március 30-i Reggeli gyorsban hangzott el.