„Vásároljon
Hetes Stúdió

Francia államtitkár: A Klubrádió elhallgattatásának ügye túlnő Magyarország határain

16/10/2021 16:05

| Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió

A Klubrádió elhallgattatásának ügye messze túlnő Magyarország határain, mert a média függetlensége alapvető, európai érték. Egyebek mellett ezt nyilatkozta Clément Beaune, Franciaország európai ügyekben illetékes külügyi államtitkára, amikor felkereste a Klubrádió szerkesztőségét. A francia diplomata tényfeltáró úton járt Budapesten, és nemcsak kormányzati, hanem ellenzéki politikusokkal, valamint civil szervezetek vezetőivel is találkozott. A Klubrádiónak adott interjújában azt sem zárta ki, hogy az Európai Unió pénzügyi szankciókat léptessen életbe, ha nem sikerül rábírni a magyar kormányt arra, hogy térjen vissza a közös európai jogállami normákhoz. A francia politikussal munkatársunk, Hardy Mihály készített interjút a Hetes Stúdió számára.

2021. október 16. Hetes Stúdió / részlet, Clément Beaune-interjú (21.10.16.)
09:59
00:00

Hardy Mihály: Államtitkár úr, önmagában, már az is jelzésértékű, hogy ellátogatott a Klubrádióba. Azt gondolhatná az ember, hogy a Klubrádió sorsa egy helyi, magyar ügy, amely aligha okoz visszhangot Budapest határain túl. Miért tartotta mégis fontosnak, hogy ellátogasson hozzánk?

Clément Beaune: Nagyon örülök, hogy itt lehetek, köszönöm, hogy fogadtak! Cseppet sem gondolom, hogy a Klubrádió ügye szimplán magyar belügy lenne. Meggyőződésem, hogy Európában tiszteletben kell tartanunk a nemzeti sajátosságokat, a nemzeti identitást, a népek önálló választását. Eszembe sem jutna beavatkozni a magyar törvényhozás vagy a kormány napi munkájába, a döntéseikbe, ahogy ők sem avatkoznak be a francia ügyekbe. Most azonban közös európai alapértékekről van szó, amelyek nem francia, német vagy egyéb, valamiféle külső értékek, hanem a közösen elfogadott, szerződésekben lefektetett európai alapértékeink. Ezeket az értékeket politikai döntésekkel fogadtuk el és rögzítettük az alapegyezményben. Szuverén államok önként vállalták, hogy ragaszkodnak hozzájuk. És amikor ezek a közös értékek forognak veszélyben, amikor megkérdőjelezik őket, akkor fel kell lépnünk a védelmükben, nincs mese. Azt gondolom, hogy mindaz a nemzetközi támogatás, amit a Klubrádió kapott, amikor a frekvenciáját elvették, rávilágít, hogy mennyire érzékeny ügyről van szó. A szólás- és médiaszabadság, a vélemény-nyilvánítás szabadsága forog kockán. Nem szeretnék egy olyan Európában élni, ahol csak központilag kontrollált média működhet, ahol veszély fenyegeti a média függetlenségét. Ezek közös szabadságjogok, amiket meg kell védenünk!

HM: Melyek azok a közös európai értékek, amelyek veszélyben forognak, vagy amelyeket megkérdőjeleznek – meglehet nemcsak Magyarországon és Lengyelországban, hanem másutt is?

CB: Igaza van, nem pusztán magyar vagy lengyel ügyről van szó, más országokban sincs minden rendben. Észre kell vennünk a figyelmeztető jeleket mindenütt a társadalmainkban. Bárhol előfordulhatnak veszélyes jelenségek, Kelet-Európában, Közép-Európában, de nyugaton is. Vannak olyan politikai erők, amelyek támadják a közös európai értékeinket. Szélesebb kitekintésben olyan alapértékekről van szó, mint a sajtószabadság, a média függetlensége, az igazságszolgáltatás függetlensége, az alapvető szabadságjogok kérdése. Ezeket nem tekinthetjük eleve adottnak, ezeket az alapjogokat meg kell védenünk. Ezek közé sorolom a nők védelmét, az abortusz kérdését, az LMBTQ-közösség és más társadalmi kisebbségek védelmét. Ezek végső soron egy tőről fakadnak, emberi jogokról van szó.

 
Clément Beaune és Hardy Mihály a Klubrádió stúdiójában
 
 

HM: Amikor ezeket a problémákat a nyugati partnerek felemlítik a magyar kormánynak, nagyon gyakran az a válasz: önöket baloldali vagy liberális körök félretájékoztatták, önök nem is tudják, hogy mi történik Magyarországon. Mit tud válaszolni ezekre a vádakra, miért gyakorolnak nyomást a magyar kormányra, hogy térjen vissza az európai alapértékekhez?

CB: Igyekszem ebben a kérdésben nagyon óvatos lenni, cseppet sem hiszem azt, hogy Párizsból pontosan meg tudnám ítélni, hogy mi zajlik más európai országokban. A legelső dolog az, hogy ilyenkor közvetlenül az érintett partnerekkel tárgyalunk, rákérdezünk a vitatott ügyekre a miniszter-kollégáknál, a hivatalos képviselőknél Magyarországról, Lengyelországból vagy más tagállamokból. Soha nem adom fel a párbeszédet. Súlyos hiba lenne, ha nem próbálnánk megérteni, hogy mi történik, ha nem folytatnánk párbeszédet, ha nem próbálnánk meg áthidalni az ellentéteket. Ezzel együtt, néha az kell látnom, teljesen eltérőek a politikai nézeteink, komoly küzdelem alakul ki a kormányok vagy a politikai erők között. Ez bizony előfordul. A közös Európa egy közös politikai projekt is egyben, ahol nézeteltérések, sőt súlyos törésvonalak is lehetnek. Mindez része a demokratikus játékszabályoknak. Ugyanakkor nagyon fontos a számomra, hogy első kézből tájékozódjak. Ha például nézeteltérésem van a magyar kollégákkal, a kormánnyal, nemcsak velük ülök le, hanem az ellenzéki pártokkal, a civil szervezetekkel is. Így jobban megértem, hogy mi is a helyzet valójában.

HM: Az Orbán-kormány nagyon ügyesen alkalmaz megtévesztő diplomáciai gesztusokat. Ilyen például a magyar katonai misszió küldésének ötlete Maliba. Az afrikai misszió nagyon fontos Franciaországnak, de több mint meglepő Magyarország esetében. Vagy a migráció kérdése, ahol a magyar kormány teljesen elutasítóan viselkedett minden közös európai megoldással szemben. Hogyan értékeli ezeket az apró, de fontos jelzéseket, amelyeket Budapest küld?

CB: Nézze, Európában ismerjük a politikai kompromisszumok fogalmát, de az alapértékek ügyében nem tudunk szemet hunyni. Ebben szeretnék nagyon egyértelmű lenni. Vannak olyan területek, ahol hónapok, évek óta nagyszerű az együttműködésünk a magyarokkal. Rendben van. Ez megteremti az alapot a párbeszédre, de az alapvető elvekben nincs kompromisszum. Maga az a tény, hogy a jogállamiság ügyében nincs közöttünk egyetértés, nem akadályozza, hogy másban jó legyen az együttműködés. De legyen egyértelmű: még taktikai okokból sem hunyunk szemet a jogállamisági kérdések felett.

 
Clément Beaune a Klubrádióban
 
 

HM: Van egyfajta csalódottság a magyar ellenzéki körökben, amiért az Európai Unió késve vagy csak lassan reagált olyan kérdésekben, mint a sajtószabadság ügye, a menekültpolitika, a jogállamiság kérdése Magyarországon. Meglehet, maga az EU sem készült fel olyan helyzetre, hogy mondjuk egy ország 2004-ben csatlakozik, majd elindul visszafelé és leépíti a jogállami normákat. Ha jobban megvizsgáljuk a mostani magyarországi helyzetet, akkor azt látjuk, hogy az ország a jelenlegi állapotában egyszerűen nem lenne képes belépni az EU-ba, nem képes teljesíteni a jogállami normákat. Mi a véleménye minderről?

CB: Úgy hiszem, önnek teljesen igaza van. Az Európai Unió nem volt felkészülve ezekre a problémákra. Igen ellentmondásos a helyzet: rendkívül magas követelményeket állítunk a belépni szándékozó országok elé, segítjük őket abban, hogy meg tudják ugrani a szintet. Erre irányulnak a csatlakozási tárgyalások. Hosszú-hosszú listákat adunk át nekik arról, hogy mi mindennek kell megfelelniük. És ha már bent vannak az EU-ban, akkor úgy fest, hogy – talán kicsit naivan – azt gondoltuk, innen már minden rendben lesz. Innen már csak pozitív változások jöhetnek, nem lesz visszalépés. Most már látjuk, ez bizony nem így van. Van visszalépés Magyarországon, Lengyelországban és másutt is. Elkötelezett európai politikusként úgy gondolom, erősebb eszközökre lesz szükségünk ezzel szemben. Szükségünk van olyan belső eljárásokra, amelyekkel el tudjuk kerülni az ilyen helyzeteket. Az elmúlt két-három évben a szélesebb értelemben vett jogállamisági kérdések a felszínre kerültek és számomra nagyon fontos, hogy ezekre megfelelő válaszokat találjunk. Sokan azt gondolták, hogy múló nehézségekről van szó. Ma már látom, a jogállamisági kérdések alapvető, strukturális problémává lettek az Európai Unióban. Épp ezért nagyon fontos, hogy beszéljünk róla, de emellett szükségünk van megfelelő válaszlépésekre is. Pénzügyi feltételeket kell támasztani, bírósági döntésekre van szükség ahhoz, hogy az érintett tagállam visszatérjen az alapszerződésben vállalt normákhoz. A politikai nyomásra is szükség van természetesen, ezeket az eszközöket együttesen is alkalmaznunk kell. Egyszerűen nem feledkezhetünk meg a sajtószabadság, az emberi jogok, a jogállamiság kérdéseiről.

HM: Mit gondol az európai „pénzcsapok” elzárásról? Ha jobban megvizsgáljuk, akkor bizonyos mértékig az európai adófizetők finanszírozzák a magyar oligarchák meggazdagodását éppúgy, mint az antidemokratikus rezsimet. Mit fog mondani a francia adófizetőknek, ha önnek szegezik a kérdést, hogy minek finanszírozni egy autokratikus rezsimet, méghozzá olyat, amely belülről bomlasztja az Európai Uniót?

CB: Tudja, ezeket a vitákat minden áldott nap le kell folytatnom Franciaországban. Nevezetesen azt, hogy igenis létezik európai szolidaritás, még pénzügyi téren is. Mindez része, szélesebb értelemben a politikai szolidaritásnak, ami pedig közös érdekünk. Pár nap múlva a parlamentben fogok beszámolni arról, hogy újabb pár milliárd euróval többet kell befizetnünk a közös büdzsébe, mint amennyit abból Franciaország visszakap. Hiszen segítenünk kell a nehézségekkel küzdő, szegényebb államokat. Nagyon nehéz dolgom lesz azonban, ha azzal kell szembesülnöm, hogy egyes országok, mondhatnám itt Magyarországot is, nem tartják be a játékszabályokat, nem tartják kötelezőnek az alapszerződésben foglalt elveket. Ez nem fog menni. Nem kötünk elvtelen kompromisszumot, hogy némi pénzért cserébe behunyjuk a szemünket, ha az alapelvekről van szó. Őszintén hiszek az európai szolidaritás eszméjében, de fontos hangsúlyozni: ez nem egy egyirányú utca, ez számomra elvi kérdés.

 
Hardy Mihály az interjú közben
 

HM: De vajon vannak-e a kezükben olyan kényszerítő eszközök, amelyek csak a kormányt, és nem a magyar népet büntetik?

CB: Ez bizony kemény dió, ez a diplomáciában gyakran okoz fejtörést. Emiatt aztán ki is zárom a dialógusból az olyan szavakat, mint a Huxit vagy a Polexit, a magyar vagy a lengyel kilépés. Nem hiszem, hogy reális forgatókönyv, egyiknek sem szabad megtörténnie. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármit elfogadunk, hogy meg lehet szegni a klub szabályait. Ezért gondolom, hogy a jogi eljárások, a pénzügyi megszorítások csak elégnek bizonyulnak. Persze, ha a végletekig viszik a dolgot, akkor ezt bizony az utca embere is megérezheti, az önkormányzatokon is csattanhat az ostor. Nagyon kényes egyensúlyról van szó, hogy meddig mehetünk el, mikortól okozunk kárt az egyszerű embereknek és mikor alkalmazunk megszorításokat a kormányok ellen. Lépésről-lépésre kell itt haladnunk, növelve a nyomást. A semmittevés azonban számunkra nem opció.

HM: Clément Beaune, köszönöm, hogy időt szakított ránk és meglátogatta a Klubrádiót!

CB: Köszönöm szépen!

 

Az interjú videós formában is elérhető a Klubrádió YouTube csatornáján, ahol egyes anyagaink videós formában is elérhetők. Ha feliratkozik a csatornára, nem marad le róluk. Kattinton az alábbi gombra, és ha be van jelentkezve Google-fiókjával, máris feliratkozott.

FELIRATKOZOM:

Az interjút a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Klubrádió