Fleck: Közjogi és politikai anomália, hogy a köztársasági elnök egy nappal is túléli Orbán hatalmát

Az információs kárpótlásunk szempontjából nyilván fontosak a kegyelmi ügy részletei, de azt azért eddig is tudtuk, hogy egy autokratikus rendszerben folyamatosan történik politikai nyomásgyakorlás. Jogunk van megtudni, hogy K. Endre kegyelméért Orbán Viktor, az ő családtagja vagy valaki a közvetlen politikai környezetéből járt közben, de abból a szempontból szinte mindegy, hogy maga a NER cselekedett, a köztársasági elnök és mindenki, aki aláírta a NER része volt. Ilyen döntés Orbán Viktor, a hatalmi központ akarata nélkül nem születhetett volna meg – mondta Fleck Zoltán a Reggeli személyben.

A jogszociológus, egyetemi tanár szerint a kegyelmi ügynél sokkal súlyosabb például, ami a Szőlő utcáról és annak mentén a gyerekvédelemről kiderült és annak nagyobb a tétje is. A sajtó közreműködésének köszönhetően kiderült, hogy rendőrtisztek, nyomozók, állami hivatalnokok, minisztériumi emberek, olyanok, akiknek be kellett volna avatkozniuk ezt nem tették meg, pedig egészen nyilvánvalóan évekig zajlott ez a dolog. Nagyon szeretném, ha egyszer egy, a kedd reggelihez hasonló sajtótájékoztatón részletesen bemutatnák, hogy kik a felelősek, és közben elindulnának a büntetőeljárások – mondta Fleck, aki szerint a jelenlegi köztársasági elnök súlyos mulasztásai között szerepel, hogy nem szólalt meg az ügyben.

Egy köztársasági elnöknek az a dolga, hogy mondjon valami olyasmit, amivel az állam morális hangját jeleníti meg, de hát nem lehetett az állam morális hangja, mert nem volt erre autonómiája és morális tartása sem. Őszintén szólva egyszerűen anomáliának, közjogi és politikai anomáliának  mondható, hogy a köztársaság elnök akár egy nappal is túléli Orbán Viktor hatalmát, mert az a helyzet, hogy szisztematikusan és tudatosan nem teljesítette a jogi kötelezettségét, az alkotmányos kötelezettségét, a köztársaság elnöki pozícióból következő kötelezettségét – jelentette ki Fleck. Olyan törvényeket engedett át, amelyek nyilvánvalóan alkotmányellenesek voltak, amelyek szembementek az Európai Unió szabályaival és a magyar társadalom érdekeit és jogait is súlyosan sértették. Így nem nagyon értem sem a köztársasági elnök, sem az alkotmánybírák indokait, hogy miért is ne lenne jogi indok a távozásukra, hogyne lenne, nem teljesítették a kötelezettségeiket – magyarázta a jogszociológus, aki szerint, ha ez valóban rendszerváltás, akkor annak az a sajátos következménye, hogy meg kell nevezni a felelősöket és le kell vonni a konzekvenciákat.

Elképesztő, hogy ezek a szereplők most agresszívan visszautsítják, hogy nekik bármilyen felelősségük lenne. Az egyik lehetőség, hogy nem tudták, hogy milyen rendszerben működnek, és akkor azért alkalmatlanok, mert nem néztek körül, minden kontextus nélkül végezték a munkájukat, bár a jogszabályokból, amiket vizsgáltak, kellett volna tudniuk, hogy mi is ez. A másik, hogy szándékosan segítették ezt az autokratikus hatalmat – mondta Fleck. Ha azt a nagyon megalapozott állítást tesszük, hogy az Orbán-rendszer egy olyan típusú autokrácia volt, amely visszaélt a hatalommal, és leépítette a közjogi korlátokat, akkor azok az alkotmánybírák, akik ezt a funkciót elvállalták egy ilyen rendszerben, nem tekinthetők egy jogállamban működhető alkotmánybíróság további tagjainak, mert alkalmatlanokká váltak azzal, hogy segítették ezt a rendszert működni – magyarázta a jogszociológus.

Amellett, hogy nemcsak politikai, hanem jogi indokai is vannak a köztársasági elnök, az alkotmánybírák és más, méltatlanná vált közhatalmat gyakorló közjogi méltóságok lecserélésének, meg kell találni ennek a jogi útját – hangsúlyozta Fleck, aki szerint érdemes két lépcsőben gondolkodni: egyrészt létre kell jönnie egy stabil alkotmányozási folyamatnak, de ez hosszabb időt vesz igénybe, másrészt a jogállam helyreállítása érdekében sürgősen meg kell szabadulni ezektől a szereplőktől, akik kollektíven és egyesével is felelősek.

Erős jogi indokokkal megtámasztva lehet őket elküldeni és közben világossá kell tenni, hogy az ehhez szükséges jogszabályalkotás – legyen az akár Alaptörvény-módosítás –, csupán ideiglenes megoldás – magyarázta a jogszociológus, aki úgy látja ezeket a lépéseket össze kell kötni azzal, hogy a parlament elfogad egy határozatot arról, hogy új alkotmány születik majd, amihez határidőt is rendel.

Fleck Zoltánnal arról is beszélgettünk, hogyan élt vissza a joggal a "primitív" orbáni hatalom, hogyan kellene változtatni az alkotmánybírák jelölésén, hogy miért lehet az, hogy az ügyészség és a rendőrség megtáltosodott a választások óta, vagy, hogy hogyan kell elképzelni a társadalmi vitát az alkotmányról. A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)