Fleck: Közjogi és politikai anomália, hogy a köztársasági elnök akár egy nappal is túlélheti Orbán hatalmát

Az információs "kárpótlásunk" szempontjából nyilván fontosak a kegyelmi ügy részletei, de azt azért eddig is tudtuk, hogy egy autokratikus rendszerben folyamatosan történik politikai nyomásgyakorlás. Jogunk van megtudni, hogy K. Endre kegyelméért Orbán Viktor, az ő családtagja vagy valaki a közvetlen politikai környezetéből járt közben, de abból a szempontból szinte mindegy, hogy maga a NER cselekedett, vagy a köztársasági elnök, de mindenki, aki aláírta a NER része volt. Ilyen döntés Orbán Viktor, a hatalmi központ akarata nélkül nem születhetett volna meg – mondta Fleck Zoltán a Reggeli személyben.

A jogszociológus, egyetemi tanár szerint a kegyelmi ügynél sokkal súlyosabb például, ami a Szőlő utcáról és annak mentén a gyerekvédelemről kiderült. Annak nagyobb a tétje is. A sajtó közreműködésének köszönhetően kiderült, hogy rendőrtisztek, nyomozók, állami hivatalnokok, minisztériumi emberek, olyanok, akiknek be kellett volna avatkozniuk, nem tették meg, noha egészen nyilvánvalóan évekig zajlott ez a folyamat. Nagyon szeretném, ha egyszer egy, a kedd reggelihez hasonló sajtótájékoztatón, részletesen bemutatnák, hogy kik a felelősek, és közben elindulnának a büntetőeljárások – mondta Fleck, aki szerint a jelenlegi köztársasági elnök súlyos mulasztásai között szerepel, hogy nem szólalt meg ebben az ügyben sem.

Egy köztársasági elnöknek az a dolga, hogy mondjon valami olyasmit, amivel az állam morális hangját jeleníti meg, de hát nem lehetett az állam morális hangja, mert nem volt erre autonómiája és morális tartása sem. Őszintén szólva egyszerűen anomáliának, közjogi és politikai furcsaságnak mondható, hogy a köztársaság elnök akár egy nappal is túléli Orbán Viktor hatalmát, mert  szisztematikusan és tudatosan nem teljesítette a jogi kötelezettségét, a köztársaság elnöki pozícióból következő alkotmányos kötelezettségét – jelentette ki Fleck. Olyan törvényeket engedett át, amelyek nyilvánvalóan alkotmányellenesek voltak, amelyek szembementek az Európai Unió szabályaival és a magyar társadalom érdekeit és jogait is súlyosan sértették. Így nem nagyon értem sem a köztársasági elnök, sem az alkotmánybírák indokait, hogy miért is ne lenne jogi indok a távozásukra? Hogyne volna, hiszen egyikük sem teljesítette a kötelezettségeit – magyarázta a jogszociológus, aki szerint, ha ez valóban rendszerváltás, akkor annak az a sajátos következménye, hogy meg kell nevezni a felelősöket és le kell vonni a konzekvenciákat.

Elképesztő, hogy ezek a szereplők most agresszívan visszautasítják, hogy nekik bármilyen felelősségük volna. Az egyik lehetőség, hogy nem tudták, milyen rendszerben működnek – és akkor azért alkalmatlanok. Mert nem néztek körül, az összefüggések ismerete nélkül végezték a munkájukat, bár a jogszabályokból, amiket vizsgáltak, kellett volna látniuk mindezt. A másik, hogy szándékosan segítették ezt az autokratikus hatalmat – mondta Fleck. Ha azt a nagyon megalapozott állítást tesszük, hogy az Orbán-rendszer egy olyan típusú autokrácia volt, amely visszaélt a hatalommal és leépítette a közjogi korlátokat, akkor azok az alkotmánybírák, akik ezt a funkciót elvállalták egy ilyen rendszerben, nem folytathatják egy jogállamban működő alkotmánybíróság tagjaként, mert alkalmatlanokká váltak azzal, hogy segítették a korábbi rendszert működni – magyarázta a jogszociológus.

Amellett, hogy nemcsak politikai, hanem jogi indokai is vannak a köztársasági elnök, az alkotmánybírák és más, méltatlanná vált közhatalmat gyakorló közjogi méltóságok lecserélésének, meg kell találni ennek a jogi útját – hangsúlyozta Fleck, aki szerint érdemes két lépcsőben gondolkodni: egyrészt létre kell jönnie egy stabil alkotmányozási folyamatnak, de ez hosszabb időt vesz igénybe, másrészt a jogállam helyreállítása érdekében sürgősen meg kell szabadulni ezektől a szereplőktől, akik kollektíven és egyesével is felelősek.

Erős jogi indokokkal megtámasztva lehet őket elküldeni és közben világossá kell tenni, hogy az ehhez szükséges jogszabályalkotás – legyen az akár Alaptörvény-módosítás –, csupán ideiglenes megoldás – magyarázta a jogszociológus, aki úgy látja, ezeket a lépéseket össze kell kötni azzal, hogy a parlament elfogad egy határozatot arról, hogy új alkotmány születik majd, amihez határidőt is rendelnek.

Fleck Zoltánnal arról is beszélgettünk, hogyan élt vissza a joggal a "primitív" orbáni hatalom, hogyan kellene változtatni az alkotmánybírák jelölésén, hogy miért lehet az, hogy az ügyészség és a rendőrség megtáltosodott a választások óta, vagy, hogy hogyan kell elképzelni a társadalmi vitát az alkotmányról. A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)