Vörös Imre: Alkotmányt sértett, megfosztható tisztségétől Sulyok Tamás

Vörös Imre szerint Sulyok Tamás esetében az lehet a tisztségtől való megfosztás alapja, hogy bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt. Úgy véli, ez nem feltétlenül egy konkrét paragrafus közvetlen megszegését jelenti, hanem azt is, ha valaki tevőlegesen vagy mulasztással hozzájárul ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne a jogállami keretek között történjen.

A jogász szerint az Alaptörvény egyik alapelve kimondja, hogy a közhatalom nem összpontosulhat kizárólagosan egyetlen kézben, és ezzel szemben fel kell lépni. Vörös úgy látja, hogy Sulyok Tamás nem tett eleget ennek a kötelezettségének, amikor nem emelte fel a szavát például a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése, a pedofilok és a melegek összemosása vagy más vitatott esetek kapcsán.

Hozzátette: a köztársasági elnöknek külön felelőssége is van, hiszen az Alaptörvény szerint őrködnie kell az államszervezet demokratikus működése felett. Ha ezt a szerepét nem tölti be aktívan, az szerinte felvetheti az alkotmánysértés lehetőségét.

 

Vörös Imre szerint akkor sem „áll meg a történet”, ha egy esetleges eljárás végén az Alkotmánybíróság másként döntene, hisz a végső szót ez a testület mondja ki.  Úgy fogalmazott: az Alaptörvényben rögzített eljárás ettől még érvényben marad, és világosan meghatározza, hogyan lehet megfosztani tisztségétől a köztársasági elnököt. Elmagyarázta, hogy az eljárást az Országgyűlés indítja el kétharmados többséggel, ezt követően pedig az Alkotmánybíróság folytatja le. Ugyanakkor már az eljárás megindításáról szóló parlamenti döntésnek is azonnali következménye van: a köztársasági elnököt felfüggesztik jogkörei gyakorlásában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az államfő a továbbiakban nem élhet a hatásköreivel, és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke veszi át – még azelőtt, hogy az Alkotmánybíróság végleges döntést hozna.

Vörös hangsúlyozta: nem egy automatikus, politikai döntésről van szó, hanem egy jogilag alátámasztandó folyamatról. Az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell, miben látja az alkotmánysértést, és ehhez az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell.

Vörös Imre szerint a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki, és amelyek eltávolodtak a jogállami működéstől. Úgy véli, ezek a rendelkezések eleve nem tekinthetők legitim jogállami normáknak, ezért nem is az a kérdés, hogy megsérthetők-e, hanem az, hogy mielőbb ki kell őket iktatni. Ilyen például a Költségvetési Tanács, amely a 2010 utáni átalakításokkal az Alaptörvényben már vétójogot kapott, és összetétele is megváltozott. A tanács háromtagú – az Állami Számvevőszék elnöke, a jegybank vezetője és egy, a köztársasági elnök által delegált tag alkotja –, és akár két fővel is határozatképes. Ez azt jelenti, hogy akár két ember is megakadályozhatja a költségvetés elfogadását.

 

A jogász arra is rámutatott, hogy az Alaptörvény egy másik rendelkezése értelmében, ha meghatározott időn belül nincs elfogadott költségvetés, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést. Így a két szabály együtt olyan helyzetet teremthet, amelyben a költségvetési tanács döntése közvetve akár a parlament feloszlatásához is vezethet.

Vörös Imre szerint ez a konstrukció komoly kockázatot jelent, mert lehetőséget ad arra, hogy a politikai folyamatokat intézményi eszközökkel befolyásolják. Úgy fogalmazott: elméletben akár az is előállhat, hogy a parlamentet addig oszlatják fel, amíg nem a kívánt összetételű törvényhozás alakul ki.

Az alkotmányjogász  felidézte, hogy már 2019-ben készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amelyből eltávolította az ilyen típusú taposóaknákat. Álláspontja szerint egy ilyen, megtisztított szöveg alkalmasabb lehetne arra, hogy kiindulópontja legyen egy jogállami rendszer újjáépítésének. Vörös Imre szerint egy rendkívüli politikai és gazdasági helyzetben nem engedhető meg, hogy az ország működése heteket csússzon egy ilyen döntés miatt, miközben például az Európai Unióval tárgyalások zajlanak. Túlzott óvatosságnak tartja arra hivatkozva érintetlenül hagyni ezeket a szabályokat, hogy azok az Alaptörvény részei. Szerinte éppen az a probléma, hogy ezek a rendelkezések a jogállamiságot korlátozzák, ezért nem indokolt a változatlan fenntartásuk.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)