Halmai: Félre lehet tenni a fideszes alaptörvényt, de azt forradalomnak nevezik

Nemrégiben a Megbeszéljükben Örkény Antal szociológus professzor vetette fel: ha egy új politikai erő, például a Tisza Párt kétharmados többséghez jutna, akkor az első lépésként visszahozhatná az 1989-es alkotmányt, amelynek szerinte jelentős történeti és demokratikus legitimitása van. Ez a lépés megnyugtató üzenet lehetne azok számára, akik tartanak attól, hogy egy új politikai vezető a kétharmados többség birtokában újra tekintélyelvű rendszert épít. A javaslat látszólag technikai természetű, de Halmai Gábor alkotmányjogász szerint éppen hogy nem az.

Halmai szerint, ha valaki a jelenlegi alaptörvényt félre akarja állítani kétharmad nélkül, az forradalmat csinál. Mint mondta:

"az alaptörvénynek nevezett mai alkotmány ezer sebből vérzik, és én az elsők között voltam, aki ezt kritizálta, és a mai napig is kritizálom, de formálisan, korrekt eljárás keretében a 89-es alkotmány szabályai szerint fogadták el. (...) Ez egy egyoldalúan alkotott alkotmány, egyetlen ellenzéki képviselő sem szavazta meg, ez nem vet jó fényt erre az alaptörvényre, de ettől ez formailag még a szabályok szerint született, hiszen a szabályok azt mondják, hogy a képviselők kétharmada kell, hogy megszavazza, azt nem mondja, hogy azok között kell legyen ellenzéki képviselő is. Szóval ez egy formailag helyes alkotmány. Ezt félretenni lehet, de azt forradalomnak nevezik."

Az alkotmányozás lehetősége tehát alapvetően attól függ, lesz-e kétharmados többség. Ha igen, akkor technikailag valóban leváltható az alaptörvény, és létrejöhet egy új alkotmány. Ha nem, akkor marad az a kérdés, hogy miként lehet mégis politikai és jogi változást elérni. Vannak olyan alkotmányjogászok - például Vörös Imre -, akik szerint feles többséggel is lehetne új alkotmányt elfogadni – Halmai ezt nevezte "forradalomnak". Vannak mások – mint például Jakab András – akik ragaszkodnak ahhoz, hogy csak a jelenlegi alaptörvény által meghatározott módon, tehát kétharmaddal lehet alkotmányozni. És vannak olyan köztes álláspontok, amelyeket Halmai maga is képvisel.

A jogász szerint elfogadható lehet az a gondolat, hogy bizonyos rendkívüli helyzetekben, ahol az alkotmányos rendszer maga vált a demokrácia akadályává, indokolt lehet ideiglenes kivételt tenni az eljárási szabályok alól. Ehhez azonban nagyon szigorú feltételek kellenek: világos cél, átmenetiség, és mindenekelőtt széles körű politikai egyezség.

"Kivételes helyzet alatt tartalmi értelemben azt értjük, hogy ha egy hatalom visszaélve a jogállamiság elveivel valóban egy autokratikus egyeduralmi egypártrendszerű szisztémát dolgozott ki és tartott fenn Magyarországon 15 évig, akkor muszáj lennie bizonyos megoldásnak arra, hogy ezt a helyzetet megoldjuk, és ne kelljen várni arra, hogy valaki még egyszer kétharmadot szerez. Itt nagyon szoros, kivételes szabályokat érdemes alkotni, csak nagyon kivételesen, ideiglenesen és az arányosság feltételeit mindenképpen szem előtt tartva lehet beavatkozni azért, hogy azokat a bizonyos enklávékat, amik egy kiépülő liberális demokráciában még továbbra is az autokratikus múltat képviselik. Ilyen mondjuk az Alkotmánybíróság, ami ugye lényegében 2013 óta a Fidesz által választott lojális tagokból áll, vagy ilyen a köztársasági elnök, aki nyilvánvalóan egy pártkatona. Ahhoz hogy ezeket valahogy semlegesíteni lehessen, erre lehet kivételes szabályokat alkotni" - fogalmazott az alkotmányjogász.

Halmai ebben a tekintetben a rendszerváltás kerekasztalát hozza példaként: ott is egy formálisan illegitim tárgyalás adott utólagos felhatalmazást a demokratikus átmenethez.

„Azt mondanám, hogy meg kéne próbálni egy alkotmányozó gyűlést kialakítani. Először meg kell állapodni abban, hogy szükség van egy új alkotmányra, és abban is, hogy ez az új alkotmány kiküszöböli az autokratikus berendezkedés legfontosabb akadályait”

– mondja Halmai.

Szerinte ez nem elsősorban jogi kérdés, hanem politikai. Egy új kormány akkor tud érdemi változást hozni, ha képes tárgyalóasztalhoz ültetni azokat is, akik ma a rendszer részei. Ez lehetetlennek tűnik, de – mint emlékeztet – 1988-ban sem gondolta senki, hogy a pártállam képviselői le fognak ülni tárgyalni az ellenzékkel. Halmai szerint még az is elképzelhető, hogy a mai hatalom egy része épp a felelősségre vonás elkerülése miatt válik alkuképessé.

Úgy fogalmazott: "Nem tudjuk, hogy a mai Fidesz, a vereségnek a valószínű bekövetkezése esetére milyen stratégiát fog kialakítani. Lehet, hogy ők is szeretnének valahogy elkerülni mondjuk a börtönt".

Lengyelországot hozta fel példának: ott a Jog és Igazságosság (PiS) által kiépített rendszer lebontása is csak úgy képzelhető el, ha legalább részleges politikai megállapodás születik az új kormány és a korábbi hatalom között. Ugyanez lehet szükséges Magyarországon is, ahol nemcsak a kormány és az ellenzék, hanem az ellenzék különböző frakciói között is konszenzusra van szükség.

Korábban Fleck Zoltán jogszociológus is nyilatkozott rádiónknak a témában. Azt mondta, akárki is az ellenzék, aki megnyeri a jövő évi választást, tudatni kell a választóival, hogy azzal a szándékkal indul a választáson, hogy lecserélje az alaptörvényt és egy új kiindulópontot hozzon létre. A jogszociológus egyúttal fontosnak tartja, hogy az alkotmányozási folyamatba be kell vonni a lehető legszélesebb társadalmi csoportokat, beleértve a Fidesz választóit.

A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)