Halmai: Be kell vonni az embereket az alkotmányozásba
18/02/2026 08:40
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
Optimális esetben, ha kétharmados többségbe kerül a mostani ellenzék, akkor alkotmányozni kell, és egyszerű többség esetén is ki kell tűzni az alkotmányozás folyamatát, de amíg emögé nem sikerül konszenzust építeni, addig együtt kell élni az Alaptörvénnyel – véli Halmai Gábor. Az alkotmányjogász a Megbeszéljükben elmondta, szerinte a '89-es alkotmánnyal az volt a baj, hogy az az elité volt, az elmúlt 16 év azonban mindenkinek bebizonyíthatta, hogy nem mindegy mi van azon a papíron.
Ha kétharmadot szerez a mostani ellenzék, akkor természetszerűen új alkotmányt kellene létrehozni, olyat, amely biztosítja a hatalommegosztást, garantálja az alapvető jogokat – mondta Halmai, akit a cikk kapcsán a Megbeszéljükben kérdeztünk, hozzátéve, ez az optimális eset. Úgy véli, ebben a helyzetben is alaposabb alkotmányozásra lenne szükség, mint ami '89-ben volt.
Az az alkotmány többé-kevésbé megfelelt minden alkotmányossági követelménynek, csak éppen az elit terméke volt, nem az állampolgárok bevonásával készült. Kielégített szép elveket, de nem biztos, hogy kielégítette azokat az elvárásokat, amelyeket a választópolgárok megfogalmaztak volna. Lehet, hogy nem foglalkoztak ezzel annyira, ugyanakkor az elmúlt 16 év mindenki számára bebizonyíthatta, nem mindegy mi van azon a papíron – mondta Halmai.
Széles tömegek bevonására van szükség, persze nem a szöveg megfogalmazásába, de az alternatívák eldöntésébe igen. Például, hogy elnöki rendszer vagy a parlamentáris a jobb, hogy egy- vagy kétkamarás legyen a parlament, hogy milyen ereje legyen az alkotmánybíróságnak. Ezeket a kérdéseket le lehet fordítani a választópolgárok nyelvére, hogy az emberek és a különféle társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervezetek hozzá tudjanak szólni és dönteni tudjanak – magyarázta az alkotmányjogász.
Ha nincs kétharmad, de többségbe kerül a mostani ellenzék, akkor is ki kell tűzni egy alkotmányozási folyamatot és meg kell próbálni konszenzust teremteni hozzá – mondta Halmai, hozzátéve, hogy a köztes időben viszont együtt kell élni a jelenlegi Alaptörvénnyel és fokozatonként változtatni.
Halmait az interjú első felében egy másik, az Élet és Irodalomban megjelent írás kapcsán is kérdeztük. Az Andrew Ryderrel, az ELTE Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatójával közösen jegyzett cikk Orbán és Trump kapcsolatáról, illetve a demokrácia magyarországi és egyesült államokbeli hanyatlásáról szól.
Halmai szerint bár a sokak által a demokrácia egyik bölcsőjének tartott Egyesült Államokban Trump második elnökségének kezdete óta olyan, a demokráciát, a jogállamiságot garantáló intézmények tűnnek illuzórikusnak, amelyek 250 éve állják a sarat, a keretek nem változtak meg alapjaiban. Az, hogy valójában mennyire gyengült meg az intézményrendszer a félidős választások, illetve a mostani elnökség ideje után derül ki.
Az alkotmányjogász beszélt Trump, akár bírósági döntéseken is keresztül gázoló rendeleteiről és arról is, mennyire megjelentek a bizniszérdekei politikájában. A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026. február 17., kedd 16:47
Riporter: Bolgár György
