Fleck: Nagy az esélye egy alkotmányos válságnak
7/01/2026 19:31
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
A választások után könnyen előállhat egy olyan helyzet, hogy a választáson győztes, politikai legitimációval rendelkező erő az Alaptörvény szerkezete és intézményei mellett nem tud kormányozni, például nem tud törvényeket elfogadni, akinek viszont de facto, hatalmilag a kezében van az alkotmányos közjogi berendezkedés, annak nincs választói felhatalmazása. Az ilyen patthelyzetet gyakran új választások kiírásával oldják fel és az emberek büntetni szokták azt az erőt, amelyik nem tudott kormányozni, a hatalom épp erre játszhat – mutatott rá Fleck Zoltán a Reggeli gyorsban. A jogszociológus szerint ha a demokratikus erők nem szereznek kétharmadot, akkor sem szabad lemondani a demokratikus rend helyreállításáról, de a megoldás ebben az esetben kívül esik a szokásos parlamenti döntéshozatalon.
A NER közjogi berendezkedése eleve a politikai szándéknek van alávetve és állandóan instabil helyzetben van, bármikor megváltoztatható volt eddig is. Így, hogy van rá esély, hogy a demokratikus erők kapnak felhatalmazást a választásokon, a hatalom szándéka az, hogy bezárodjanak a közjogi lehetőségek – mondta Fleck, aki szerint mivel nyitott állapotban van a közjogi berendezkedés, nem lehet előre felkészülni arra, hogy mi lehet a megoldás.
Az viszont látszik, hogy a közjogi csapdából csak jogon kívüli eszközzel lehet majd kijönni. Nem a pozitív szabályokban lehet megtalálni az ellenszert, hanem a jogállami elvek és értékek rendszerében – ezekre kell hivatkozni – mondta Fleck.
Bizonytalanságot okozhat – főleg a hatalom, de a demokratikus erők oldalán is – hogy a fontos állami intézmények élén ülő, a Fidesz embereiként számon tartott szereplők hogyan viselkednének egy kormányváltás esetén, lehet, hogy az egzisztenciális biztonságuk vagy más megfontolások arra indítják őket, hogy ne maradjanak lojálisak a veszteshez, illetve konstruktívan működjenek az új kormány mellett. Ha azt látja az autokratikus hatalom központja, hogy akár jelentős arányú vereséget szenvedhet, akkor ki fog találni mindenféle dolgot, amivel megpróbálja sakkban tartani ezeket a szereplőket vagy átalakítani a hatáskörüket – magyarázta Fleck.
A jogszociológus felhívta a figyelmet, hogy ha a Fidesz elveszíti a választást, alkotmányos vagy egyéb szempontból sem lehet arra számítani, hogy "tiszta lappal" lehet kezdeni, mint például 1989-ben. Akkor az MSZMP hajlandó volt lemondani a hatalomról, most nem látszik, hogy a Fidesz kompromisszumot kötne, ráadásul teljesen más a hatalom szerkezete. Az üres lap 2026-ban alkotmányos forradalmat jelentene. Csakhogy A jelenlegi Alaptörvényt a ország egy része elfogadja, egy másik része szerint pedig semmibe kéne venni, tehát nagyon nagy az esélye annak, hogy súlyos alkotmányos válság jön – mondta Fleck.
Ez ugye jelentkezhet úgy, hogy a választáson győztes, politikai legitimációval rendelkező erő az Alaptörvény szerkezete és intézményei mellett nem tud kormányozni, például nem tud törvényeket elfogadni, akinek viszont de facto, hatalmilag a kezében van az alkotmányos közjogi berendezkedés, annak nincs választói felhatalmazása. Ezt a patthelyzetet általában úgy lehet feloldani, hogy új választásokat kell kiírni. Valószínűleg erre játszik a NER tervezőgárdája, hiszen egy új választáson általában az emberek büntetik azt a szereplőt, amelyik képtelen kormányozni – magyarázta a jogszociológus. Persze a győztes demokratikus erő megpróbálhatja semlegesíteni valamilyen módon ezt az Alaptörvényt és intézményes berendezkedését.
Ha egy intézményrendszert eleve arra terveztek, hogy aláássa a jogállamiságot, és igazolható, hogy ennek megváltoztatása nem csupán a kormányzás hatékonyságát segíteni elé, hanem a jogállam helyreállítását, akkor annak van legitimitása, akkor is, ha nincs meg a kétharmados felhatalmazás – véli a jogszociológus, aki újra hagnsúlyozta, hogy ezek a változtatások kívül esnek a szokásos parlamenti döntéshozatalon. Attól nem áll meg az élet, ha nincs kétharmada a demokratikus erőknek, ebben az esetben sem szabad lemondani a demokratikus rend visszaállításáról – tette hozzá.
A választók mindenesetre annyit tudnak befolyásolni, hogy a változásra szavaznak, ha ezzel sikerül kétharmadot elérnie a demokratikus erőknek, azzal jobban járunk, az egy könnyebb helyzet. A másik oldalon nagyon fontos, hogy a kormányzásra készülő erő világosítsa fel a választókat, hogyha arra készül, hogy megváltoztatja az alkotmányos berendezkedést – hogy ennek tudatában adhassák le az emberek a szavazatukat.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026. január 7., szerda 6:50
Riporter: Dési János
