Róna Péter: Ha olyan helyzetbe hozzuk Magyar Pétert, mint amibe hoztuk Orbánt, akkor korrumpálódni fog

Az Oxfordi Egyetem professzora abból indult ki, hogy Magyarországnak jelenleg nincs valódi alkotmánya. Megfogalmazása szerint az Alaptörvény sem keletkezésében, sem tartalmában nem felel meg az alkotmány, mint olyan általánosan elfogadott követelményeinek. „Egy alkotmánynak az a dolga, hogy korlátozza a hatalmat és biztosítsa a szabadságjogokat az állampolgároknak” – mondta, hozzátéve: az alkotmánynak azt az intézményi berendezkedést is rögzítenie kell, amely ezt a két célt szolgálja.

Róna hangsúlyozta: az európai politikai és jogfilozófiai gondolkodás Platón óta abból indul ki, hogy az ember nem képes ellenállni a korlátlan hatalom csábításának. „Ezért a hatalmat valahogy korlátozni kell, és ennek a feladata az alkotmánynak” – fogalmazott. Szerinte ehhez elengedhetetlen, hogy a korlátot a politika fölött álló erő hozza létre, mégpedig a társadalom, az észszerűség, a ráció alapján.

Ezeket az alaptételeket Róna szerint a magyar Alaptörvény minden szempontból elbukja. Mint mondta, a jelenlegi szabályozás nem a hatalom korlátozására jött létre, hanem éppen ellenkezőleg: arra, hogy korlátlan hatalmat biztosítson. „Kizárja a lehetőséget, hogy a politika fölött bármiféle erős nemzeti hagyomány, vagy történelmi háttér irányt mutasson a politikának arra vonatkozólag, hogy hogyan kell megfogalmazni és hogyan kell alkalmazni az alkotmányt.”

Az egyik legsúlyosabb problémának azt nevezte, hogy az alkotmányozást magára a hatalomra bízták. „Aki az alkotmányozást az Országgyűlésre, tehát a hatalomra bízza, az a kecskére bízza a káposztát” – fogalmazott, hozzátéve: az elmúlt harminc év egyik alapvető tévedése volt, hogy a jogrendszer egészét a mindenkori politikai többség kezébe adták.

Róna Péter külön kitért arra is, mi történne egy esetleges kormányváltás után. Leszögezte: nem tartaná kívánatosnak, ha bármely párt – így a Tisza Párt is – kétharmados többséget szerezne. „Én nagyon nem szeretném, hogyha a Tisza Párt, vagy akármelyik párt kétharmados többséget szerezne. Mert a hatalom korrumpál. És a kétharmados többség abszolút hatalmat jelent, ami abszolút korrumpál. Tehát bármennyire is derék és jószándékú ember Magyar Péter, bármennyire is intelligens és felkészült, a hatalom az ember természeténél fogva nem ismer határt. Tehát ha olyan helyzetbe hozzuk őt, mint ahogy hoztuk Orbán Viktort, akkor el fog korrumpálódni” fogalmazott az egyetemi tanár.

Arra a kérdésre, hogy miként lehetne lebontani az Orbán-kormány által kialakított rendszert kétharmad nélkül, Róna Péter az Alaptörvény egyik belső ellentmondására hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett: az Alaptörvény kimondja, hogy az Országgyűlés Magyarország legfőbb népképviseleti szerve, vagyis a szuverenitás hordozója. „Olyan nincs, hogy egy jogszerűen megválasztott országgyűlés ne lenne szuverén” – mondta, hozzátéve: nem lehet különbséget tenni kétharmados és egyszerű többséggel működő parlament között ebből a szempontból.

 

Szerinte ezt az ellentmondást csak úgy lehet feloldani, ha a kétharmados rendelkezéseket törlik, vagy figyelmen kívül hagyják. Úgy véli, ha az Alkotmánybíróság vagy a köztársasági elnök ezt vitatná, kötelességük lenne megmagyarázni, miként egyeztethető össze a kétharmados szabály az Országgyűlés szuverenitásával. Róna szerint, ha erre nincs meggyőző, a társadalom számára is elfogadható válasz, akkor egy új kormány jogosan folytathatná az egyszerű többségen alapuló törvénykezést. A „puccs” vádját visszautasította: „Az a puccs, amelyik nem fogadja el az Országgyűlés szuverenitását. Maga a kétharmadosdi az” -fogalmazott.

Úgy fogalmazott: a kétharmados szabály a rendszerváltás egyik legsúlyosabb öröksége, amelynek nincs helye egy demokratikus alkotmányban. „A kétharmadnak vagy így, vagy úgy mennie kell” – jelentette ki, és hozzátette: ezt akkor is meg kell tenni, ha egy új kormány éppen kétharmados többséggel jutna hatalomra.

Róna Péter szerint azonban a kétharmad eltörlése csak az első lépés. Úgy véli, „az Alaptörvény nem több egy sarkalatos törvénynél, amelyet a Fidesz saját Szervezeti Működési Szabályzataként használ”. Egy valódi alkotmány megalkotásához viszont a nemzet aktív részvételére van szükség és népszavazások sorára lenne szükség alapvető alkotmányos kérdésekben. „Az alkotmányt nem egy elit rakja össze, majd odadobja a nemzetnek” – fogalmazott.

Megjegyezte, hogy „ez a brutális arrogancia, ami fűti ezt az alaptörvényt és az elődjét is - és a rendszerváltás óta ez ott van minden politikai erő gondolkodásában -, megnyilvánul az alaptörvény nyolcadik cikkelyében - egyedülállóan Európában -, ami kizárja a nemzetet az alkotmányozásból. Azt mondja, hogy alkotmányozási kérdésekben nem lehet népszavazást tartani. Ilyen nincs egy demokratikus szellemiségű országban. Hát minden hatalom forrása a nép, a nemzet. Ezt már 1848-ban mi magyarok saját magunk számára és mindenki számára is világossá tettük” - hangoztatta.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)