„Vásároljon
Reggeli gyors

Ez így nem jó, másfajta középiskolai felvételi kellene – mondja a szakértő

20/01/2020 14:33

| Szerző: Klubrádió

Nem a tudásról, hanem a stresszkezelésről szól a jelenlegi középfokú felvételi, amit idén hetvenezer gyerek írt meg. Torz képet ad a diákokról a kétszer negyvenöt perces teszt, pedig lehetne másképp is – erről beszélt Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő.

2020. január 20. Reggeli gyors-részlet/Interjú Gyurkó Szilviával (20.01.20.)
08:34
00:00

Szombaton írták az általános iskolások a központi középfokú felvételi vizsgát, amely kapcsán az egyik rendre felvetődő kérdés, mennyire képes egy ilyen teszt felmérni a diákok valódi tudását.

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő nem tartja jónak a jelenlegi módszert. Szerinte a központi felvételi igazából – „ha nagyon őszinték akarunk lenni magunkhoz” – nem a gyerekek tudását méri, hanem azt, mennyire képesek kezelni a stresszt. Ehhez a fajta terheléshez pedig, ami a felvételi helyzetben éri őket, valójában semmiféle felkészítést nem kapnak a diákok, így a stressz miatt rosszabbul tudják előhívni a tudásukat,.Ezért is érzik szülők és gyerekek minden évben nehéznek a felvételit.

Torz felvétel

Gyurkó Szilvia hangsúlyozta, a nyomást növeli a gyerekeken, hogy a középfokú felvételire, amire hónapok óta készültek, azzal engedik el a szülők a gyerekeket, hogy majd azon múlik, bekerülnek-e a jó iskolába. Tehát nem csak arról van szó, hogy egy rövidebb, limitált időben kell jól teljesíteniük, hanem az elmúlt hosszabb időszak terhe is rajuk van.

Sokan lényegévben már az egyetemi felvételijüket írják, mert majdani középiskolájuktól függ, hogyan tudnak tovább menni. Eközben a mostani középfokú felvételi csak egy olyan pillanatfelvétel, ami torzít, nem mutatja a gyerek valódi tudását. Szemben a hosszabb távú, követéses vizsgálatokkal, amelyekre külföldön lehet példákat találni.

Középiskolák központi írásbeli felvételi vizsgái
 
Archív/ MTI Fotó: Rosta Tibor
 

Lehet őket terhelni, csak nem így

Gyurkó Szilvia szerint azzal önmagában semmi gond nincs, ha a gyerekeket terhelésnek teszik ki, de ezt ésszel kell tenni, meg kell adni nekik azokat a képességeket, amelyekkel kezelni tudják a stresszt. Nagyon fontos lecke lehet ugyanis az életre, hogy egy interjú-, illetve teljesítményhelyzetben hogyan tud reagálni valaki,

A baj az, hogy a felnőttek úgy tesznek, mintha a felvételi csak a tudásról szólna, miközben a gyerekek úgy érzik, ebben ennek van a legkevesebb része.

A családok anyagi helyzetét is méri

Ráadásul a tudástesztnek szánt felvételi elsősorban nem azt nézi, mit tudnak a gyerekek, hanem azt, mit nem, mert így könnyebb szelektálni köztük. Szintén messzebbre vezető kérdés Gyurkó Szilvia szerint, hogy a felvételi nem csak a tudást, illetve a stressztűrő képességet méri, hanem azt is, egy-egy családnak mennyi pénze van a különórákra, középiskolai előkészítőkre. A családok anyagi, társadalmi helyzete nagyban meghatározza, a diákok iskolai esélyeit, továbbtanulását, ami szerinte nyilván súlyosan diszkriminatív jelenség.

Nagyon jó lenne tehát újratervezni a felvételi rendszerét, de ez még csak tüneti kezelést jelentene, valójában az egész oktatási rendszer kellene átgondolni, amibe az is beletartozik, milyen iskolatípusokra van szükség. Ugyanis nem minden gyereknek a kognitiv intelligenciához kapcsolódó tudása a legerősebb, hanem például a művészeti vagy társas intelligenciájához kötődő ismeretei, képességei. Nagyon fontos lenne ezért, hogy iskolatípusok szerint is jól lehessen szelektálni, a felvételi a gyerekek szükségleteire reagáljon, így a megfelelő helyekre kerüljenek.

 
 Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő
Facebook
 

Milyen életre tanítjuk őket?

Gyurkó Szilvia szerint fontos gyermekjogi kérdések is felvetődnek, miután a felnőttek figyelmen kívül hagyják, hogy a diákok milyen sokat túlmunkáznak. Hiába írja elő a gyermekjogi egyezmény, hogy joguk van a megfelelő mennyiségű pihenésre, a felvételire készülő általános iskolások már november óta nagyon komoly terhelést kapnak.

Olyan életre tanítjuk ezzel őket, ami arról szól, hogy természetes a túlmunka, és nem biztosított a munka és magánélet egyensúlya, amivel aztán felnőttként is küzdeni fognak.

Hetvenezer felvételiző

A január 18-ai írásbeli felvételin a kilencedik évfolyamra, a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba, valamint az Arany János tehetséggondozó programba jelentkező diákoknak kellett részt venniük. A kilencedik évfolyamra felvételizők írásbelijére az országban több mint 57 ezren jelentkeztek; a hat évfolyamos gimnáziumi írásbelin több mint 9300-an, a nyolc évfolyamoson közel 5800-an vettek részt. A tanulók magyar nyelvből és matematikából vizsgáztak kétszer 45 percben.

Központi írásbeli vizsgát csak a gimnáziumok és a szakgimnáziumok írhatnak elő. A 2019/2020-as tanév felvételi eljárásában 434 középiskola, az intézmények 64 százaléka, határozta meg, hogy a hozzájuk jelentkezők előzetesen részt vegyenek a központi írásbeliken.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Reggeli gyors/Interjú Gyurkó Szilviával
2020. január 20., hétfő 08.15
riporter: Szénási Sándor