Erdélyi és magyarországi értelmiségiek Orbán tusványosi beszédéről

Négy romániai magyar vezető értelmiségi a Pluralizmus Erdélyben csoport nevében indított petíciót, amelyben Orbán Viktor beszédének hangneme ellen tiltakoznak. A kezdeményezők szerint ilyen tartalomnak és beszédmódnak nincs mit keresnie az erdélyi magyar nyilvánosságban, amely évszázadok óta az etnikai, vallási tolerancia színhelyeként gondol saját magára. Továbbá felróják az amúgy kormányon levő RMDSZ-nek és „az erdélyi magyar média túlnyomó részének”, hogy cinkosan hallgatnak. A csoport tagjai egyébként már az áprilisi választások előtt is felemelték a szavukat a külhoni szavazatok átláthatóságáért. Egyikük Eckstein-Kovács Péter romániai magyar jogász, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek volt liberális nézeteiről ismert politikusa, egykori kisebbségügyi minisztere, aki szerint Erdélyben nem vert akkora nagy hullámokat Orbán beszéde az emberek körében - maximum azt hiányolták, hogy nemigen esett szó erdélyi kérdésekről. Az erdélyi magyarokat kevésbé érdekli a nagypolitika, nagyjából tudják, hogyan áll Orbán a háború kérdéséhez. Ahol téma volt a beszéd, az a politikum, mind a román pártok, mint a romániai magyar politikában is, ahogy az ottani értelmiségi körökben is. Ritka az, hogy egy miniszterelnök nyíltan rasszista beszédet tartson egy nyilvános eseményen. 

Egyes pletykák szerint - melyek kiszivárogtak, de senki nem cáfolta őket - a román külügyminiszter előzetesen arra kérte Szijjártót, hogy ne legyen szó Tusványoson az erdélyi autonómia kérdéséről. Bogdan Aurescu román külügyminiszter kérése az lehetett inkább Eckstein-Kovács szerint, hogy Tusványos hangvétele ne sértse Romániát vagy a románokat, külön az autonómiáról nem volt szó. És ezt Orbánék be is tartották, mert Romániáról sem beszéltek különösebben, nemcsak az erdélyi magyarokat érintő kérdésekről. De egy fajelméleti fejtegetésekkel teli beszéd mindenkit érint és sokakat sért - Eckstein-Kovács mégis úgy látja, nem lesz emiatt jelentős tiltakozás Erdélyben sem, mert kevert fajúakról beszélt Orbán. Ugyanakkor - főleg értelmiségi körökben -  született egy petíció, amit már legalább 600-an aláírtak, ennek volt visszhangja helyben. Várták, hogy Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök is megszólaljon a kérdésben, de ő csak olyan magyarázatot adott, hogy személyesen ismeri Orbánt, aki nem rasszista szerinte. A román pártok szintén reagáltak, magyarázatot kérnek az RMDSZ-től, hogy miért nem határolódnak el, Eckstein-Kovács szerint ez a beszéd nem maradhat következmény nélkül.

Az RMDSZ tehát hallgat, de az legalább kellő cinizmussal érthető, hogy egy haveri párt, millió fideszes bekötöttséggel miért nem utasítja el azt, amit az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint is szerint „mélységesen aggasztó”. Ők úgy fogalmaztak: a jobboldali nacionalista miniszterelnöknek „egyértelműen a náci faji ideológiát idézi a retorikája”, továbbá „elfogadhatatlan, hogy évtizedekkel a holokauszt lezárása után egy vezető a náci tömeggyilkosságot ilyen könnyelműen kezelje”. Hozzátették: Orbán szavai nem tükrözik azokat a közös értékeket, amelyek az Egyesült Államokat Magyarországhoz kötik. Ez csak egy a számos nemzetközi tiltakozás közül. Itthon tudósok, akadémikusok tiltakozásáról hallani – de az ellenzéki politikusok többsége egy-két kivétellel mélyen hallgat, közös fellépésről pedig véletlenül sem hallani. Ennek okairól kérdeztük Horn Gábor politológust.

Egyrészt az ellenzéki politikai pártok nagyon rossz állapotban vannak. Még nem végezték el a választások óta a gyászmunkát. Szervezetileg nézve és belső viszonyaikat tekintve nincsenek rendezett állapotban: a Jobbik és az MSZP is a létezéséért küzd. Komoly zavar van a súlyos bukás után, harci értelemben nincsenek felkészülve arra, hogy érdemileg reagáljanak arra a lehetőségre, amit Orbán az ölükbe pottyantott. A civil világ sokkal inkább reflektál a témára, akadémikusok, főtanácsadók is megszólalnak már. Magyarázható azzal is a reakció hiánya, hogy nyár van, igaz, ilyen hosszú nyári parlamenti szezon rég volt a magyar politikában. A Fidesz mindent igyekezett még átverni, és az agyonhajszolt kampány után lihegő társaságok képtelenek érdemben reagálni, az ellenzéki pártok pedig nincsenek beszélő viszonyban egymással - még ha külön-külön reagáltak is, de hiányzik a közös fellépés, ami ebben a témában adott lenne, és megszólíthatnának tömegeket, akik a forró nyárban is az utcára vonulhatnának. A rezsi- és kataügy is ilyen témák, és a futárok, illetve a Magyar Kétfarkú Kutya Párt sokkal inkább felismerték ezt, mint a magyar ellenzéki pártok. Pedig ilyenkor még inkább fontos lenne megszólítani az embereket.

Horn Gábor szerint őszig rendezni kell a sorokat. Morálisan már nem tud tovább romlani a magyar politikai helyzet, de gazdaságilag igen, amikor majd nem tudják fizetni az emberek a számláikat, amikor a megélhetési problémák még inkább érezhetők lesznek. Arra számít, hogy október-novemberre jobb állapotba kerül az ellenzék, és rosszabb állapotba az ország.

Ilyen esetekben sokan szokták felvetni, hogy kellenek új szereplők, új pártok, de Horn szerint 2024-ig nemigen fognak előtűnni csodatevők a magyar politikai színtéren: sem szándékot, sem erőforrásokat nem lát erre. "Azokkal kell számolnunk, akik vannak." Az ellenzéki pártoknak nagyon gyorsan össze kellene szedniük magukat, és valószínűleg ez a munka a háttérben folyik, csak az a baj, hogy ehhez idő kell, de most olyan helyzetben van az ország, hogy nincs erre idő.

Az idő már most is elfogyni látszik, de azokat a magas labdák, amelyeket a kormány naponta felrúg – akárcsak a demokrácia szabályait – rendre lecsapatlanok maradnak az ellenzéki pártok részéről. Pedig volna honnan tanulni: 2006-ban például a mostaninál nagyságrendekkel kisebb megszorítócsomag után Orbán Viktor radikális utcai politizálásra hívott fel. Az akkori eredményt ismerjük, de arra tippelni sem lehet, hogy az idei forró időjárás jellemezte nyarat követi-e forró közéleti ősz.