Egy születésnapos ellentmondásai
21/08/2022 08:05
| Szerző: Klubrádió
69 éve ezen a napon született és másfél éve halt meg koronavírusban Szőcs Géza költő, aki Orbán Viktor jóbarátjaként és politikai harcostársaként sok ember szemében ellentmondásos szerepet játszott, azóta is előítéletek halma övezi megítélését. Költőként ugyanakkor vitathatatlanul a huszadik század végének egyik legjelentősebb szerzője, és a szakértők szerint önmagunkat csonkítjuk meg azzal, ha erről nem veszünk tudomást, már csak amiatt is, mert olvasóként is rendkívüli szórakozásban lehet részünk, ha őt olvassuk. Kulturális tényfeltáró és ismeretterjesztő műsorunk, a Tükörfordítás e heti adásában Szőcs költészetéről és ellentmondásos személyiségéről beszélgetett a szerkesztő-műsorvezető, Pályi Márk ugyancsak klubrádiós kollégánkkal, Józsa Mártával, illetve Vári György irodalomtörténésszel, aki az akkor épp államtitkári posztot betöltő költőt leleplező újságíróból végül barátjává vált.
Szőcs Géza alakjával sokat foglalkoztunk a Klubrádió irodalmi platformjain, hiszen a valódi közszolgálatiság egyetlen magyarországi képviselőjeként el nem odázható feladatot jelent a jelentős művek megtisztítása az azokat övező előítélettől, továbbá a szerzőjük életútját kísérő ellentmondások bemutatása, feltárása. A Tükörfordítás új adása pontot tesz erre a folyamatra, a műsorban ugyanis a költő régi ismerőse, Józsa Márta kollégánk, illetve korábbi munkatársunk, a nyilvánosság elől azóta egyébiránt jó okkal visszavonult Vári György irodalomtörténész élő közelségből és a valós tényezők elhallgatása nélkül elemezték Szőcs szerepét és ellentmondásos személyét, illetve életútját. Elmondásuk szerint a neves szerző elsősoban titkolózni, konspirálni, eltűnni szeretett, erre épültek rá a különcségei.
Az eltűnési hajlam olyan szélsőséges tettekre ragadtatta őt, hogy például fejébe vette, megtéveszti Ceauşescu rettegett állambiztonsági egységét, a Securitatét, de a hajmeresztő kilengéseket produkáló magyarországi közéleti szerepvállalása is részben ezzel függhetett össze. Közben költőként már legifjabb korától kezdve egy olyan radikálisan új és szabad nyelvi közeget hozott létre, amely nem csak a neosztálinista romániai diktatúrát – és a magyarországi olvasók számára persze a puhább Kádár-rendszer agymenéseit – tudta elviselhetőbbé tenni, hanem egyéni életeinkre is felszabadító lehet, a közlés szabadságára bátoríthat bennünket: amit ő bemutatott, arra a felismerésre ösztönzi a befogadóit, hogy létezik olyan nyelv, amin elmondhatók azok az érzések, összefüggések, amelyek eddig csak bennünk feszültek. Ráadásul ez a két dolog, a szélsőségesen szabad költői nyelvhasználat és a szélsőségesen szabálytalan, provokatív és sokszor az erkölcs határait áthágó viselkedés ugyanabból táplálkozott: Szőcs Géza az élet formáival kísérletezett.
A műsorban a költő számos verse elhangzott Valcz Péter előadásában, köztük a Magyarország, a Születésnapomra vagy épp A dudás című legendás költeményei, Göndör László pedig az adás zárásaként az Indián szavak a rádióban című verset is felolvasta. A vers kapcsán Szőcs Géza a Klubrádió Belső közlés című irodalmi műsorában elmondta, hogy az indián írót, aki annak idején szót emelt érte és sokban hozzájárult, hogy ép bőrrel hagyhassa el Romániát, és akinek kiállása ihlette talán leglegendásabb költeményét, végül soha nem kereste meg. A műsorban a hét és fél évvel ezelőtt készült beszélgetés néhány másik részlete is elhangzott, mint ahogy az a nekrológ is, melyet először a költő halála után sugároztunk Reggeli gyors című műsorunkban, és amelyben Szőcs másik hajdani jóbarátja, Tamás Gáspár Miklós filozófus is megszólalt. A műsor vége felé a költő saját felolvasásában is elhangzott Árvíz a Sétatéren című verse, kakukktojásként pedig az egyik fiatalon elhunyt szakmai és személyes jóbarátja, a vajdasági költő, Sziveri János Társastervezés című verse is felhangzott Fenyvesi Ottó költő és képzőművész felolvasásában. A Sziveri-köletmény valamelyest Szőcséhez hasonló versnyelven, de karakánabbul fogalmazza meg a modernitás erkölcsiségével számot vető művész sarokkérdéseit, és erősen megkérdőjelezi az olyan moralitást, amely a valóságot elbeszélő embert gátolja még egzisztenciája megteremtésében is. A műsorvezető feltételezése szerint végül ez ösztönözhette Szőcs életstratégiáját is, Vári György irodalomtörténész viszont azt emelte ki az adásban, hogy Szőcs Gézát rendkívüli fantaszta volta a realitástól elrugaszkodott, szélsőségesen képzelgő politikai szereplővé tette, ugyanakkor a modern magyar költészet egyik legfontosabb megújítójává is e képessége miatt vált. A korábbi újságíró azt is elmesélte, hogy Szőcs a politikai visszaéléseit leleplező cikke után megkereste őt, azonban neheztelés helyett haláláig barátjává fogadta.
