„A
Megbeszéljük...

Deák Dániel: Az úgynevezett egyetemi alapítványok jogi szörnyszülöttek, és olyanok, mint a NER kicsiben

12/01/2023 19:37

| Szerző: Klubrádió/Ivánkai Márk

A KEKVA (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány) olyan intézmény, amely olyan mintha önmagának adná át a vagyont – mondta Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóprofesszora. A nemzetközi adójogász a Megbeszéljük című műsorban arról beszélt, hogy a KEKVA teljesen értelmetlen, hiszen összecsúszik az a három pozíció, amelyek elkülönítésére létre kellett volna jönnie: egyszerre gyakorolhatja az alapítói és a kedvezményezetti jogokat, ugyanakkor nem kell harmadik személy javára teljesítenie. Deák szerint a KEKVA egy olyan csepp, amelyben fel lehet ismerni a NER tengerének egész működését.

2023. január 12. Megbeszéljük részlet - 2023.01.12. Deák Dániel
14:13
00:00

2021 februárjában már világos volt, hogy az Unió a következő hét évben óriási összegeket fog fordítani egyetemi kutatási célokra. Ekkor a kormányoldal számára kérdéses volt még, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon meg tudják-e tartani a kormányt. Valószínűleg a bizonytalanság miatt alakították át alapítványi fenntartásúvá egyetemeket, ahol átláthatatlan módon lehet kezelni az uniós forrásokat – véli Deák Dániel.

A kutatóprofesszor szerint értelmetlen volt egy ilyen intézménynek a létrehozása, hiszen ott volt a Polgári Jogi Alapítvány, ami elláthatta volna az uniós források kezelésének feladatát. Csakhogy a Polgári Jogi Alapítvány nem működhet profitszerző módon, ezért egy olyan alapítványra volt szüksége a kormánynak, amelynek az az előnye, hogy nyereségszerző tevékenységet is folytathat, ugyanakkor szigorúan magánszemély, vagyis nem köteles elszámolni az államnak – tette hozzá. 

Deák szerint a KEKVA tulajdonképpen a "NER-nek a szíve". Nem azért, mert a pénzügyi súlya olyan hatalmas lenne – habár az sem elhanyagolható –, hanem azért, mert a KEKVA-ban tükröződik az egész NER-nek a működési módja: amikor egy intézmény egyik zsebéből a másikba rakja át a pénzt. 

Deák Dániel ugyanakkor nem érti, hogy a sajtó miért csak most kapta fel az alapítványi fenntartású egyetemek nem pályázhatnak többet az Erasmus és a Horizon programoknak. Hiszen december 15-én a miniszteri tanácsban már megszületett a határozat, hogy az alapítványi intézményekkel nem köt az uniós hatóság szerződést – tette hozzá. A magyar kormány tavaly szeptember óta tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, egyrészt, mert meg akar egyezni a hosszú távú költségvetés felhasználásáról – ezt csak december 22-én sikerült elfogadni a hónapok óta elhúzódó viták miatt –, másrészt a magyar kormány vállalt bizonyos teljesítéseket március 31-i határidővel, amiket a Bizottság meg fog vizsgálni – mondta Deák Dániel.

"A kondícionalitási eljárást nem úgy kell elképzelni, hogy lezárnak egy ügyet, hátradőlünk és kész, hanem ez bármikor felújítható" – emlékeztetett Deák Dániel. Hozzátette, tavaly december óta kezdődtek el a közvetlen tárgyalások, március 31-ig pedig az uniós hatóságok várják a magyar kormány teljesítését. Ha Brüsszel nem elégedett, akkor folytatódik az eljárás – nyilatkozta a kutatóprofesszor. 

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.

Megbeszéljük/Interjú Deák Dániellel
2023. január 01., csütörtök 16:45
Riporter: Bolgár György