Árvízi hajós – Szénási Sándor jegyzete
27/09/2023 18:02
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Bödőcs Tibor azt nyilatkozza a Heti Válasznak, hogy sokan árulónak tartják azért, mert a Libri nerista felvásárlása után is a kiadónál jelenteti meg új könyvét. A humoristának erre van egy józan, és még józanabb, pragmatista válasza, hogy tudniillik a Libri lenyúlásánál már kész volt a könyv, másrészt, amíg a mostani kiadói csapat marad, és hihető, hogy nem fog cenzúrázni, nincs oka váltani. Bödőcsnek teljesen igaza van, de ettől még leárulózzák.
Nehéz dolog az önfeladás nélküli alkalmazkodás, főleg akkor, ha akaratod ellenére nemcsak lakója, de foglya is leszel a saját buborékodnak, ami persze, minél kisebb a buborék, annál elkerülhetetlenebb.
Bödőcs Tibor azt nyilatkozza a Heti Válasznak, hogy sokan árulónak tartják azért, mert a Libri nerista felvásárlása után is a kiadónál jelenteti meg új könyvét. A humoristának erre van egy józan, és még józanabb, pragmatista válasza, hogy tudniillik a Libri lenyúlásánál már kész volt a könyv, másrészt, amíg a mostani kiadói csapat marad, és hihető, hogy nem fog cenzúrázni, nincs oka váltani.
Bödőcsnek teljesen igaza van, de ettől még leárulózzák.
Az ellenzéki dogmatika lényege, hogy a rendszer kritikusai, és ellenfelei soha, sehol, semmilyen szinten nem érintkeznek a hatalom által megszállt, ellopott, megbecstelenített felületekkel, legyenek azok boltok, lőterek, híroldalak, ló nélküli huszárok hazug lábnyomai a flaszteren, vagy éppen könyvkiadók, mert ezek kivétel nélkül toxikusak, így aztán megölik, elveszik a tisztességes ember tisztaságát.
Sokaknak ez a baja Puzsér Róberttel is, aki ír az Index-re, dolgozik a Klubrádiótól elvett frekvencián, és elmegy vitatkozni Tusványosra. Frekvencia ügyben persze bennem is vannak ellenérzések, viszont ő is azt mondja, hogy amíg önazonos lehet, és azt mondja, amit akar, addig mindenhova elmegy, amivel lehet vitatkozni, de elítélni csak képmutatásból lehet. Bojkottálni ugyanis addig érdemes, és lehet, amíg az elutasítással szemben vannak alternatívák, egy rendszer azonban attól lesz rendszer, hogy ezeket megszünteti. Teljesen nem tudja, de megpróbálja.
Ebből következően azok, akik bojkottról beszélnek, a valóságban – saját frazeológiájukat használva – kvázi kollaboránsok, és mások meg- és elítélése merő alakoskodás, ha tudatában vannak ennek, ha nem. Ez nagyon sajnálatos, és lehangoló tény persze, viszont szembe kell nézni vele, már ha nem akarunk saját mitológiánk rabjai lenni. Ha akarunk, az más, akkor nem szóltam.
Azzal is meg kell birkózni, hogy az élet megint és folyamatosan az éberségről szól, mert állandóan fel kell mérnünk, hogy miben állunk, és meddig, csak bokáig, vagy már szügyig, és mi az, és ki az, ami, és aki valóban semmilyen körülmények között nem vállalható. De a legnagyobb kihívás az önfeladás nélküli alkalmazkodásban az alkalmazkodás finom, és aljas sodrása, az ösztönös igazodás, az, hogy ezt a poént Tusványoson talán nem mondom el, vagy hogy a Magyar Hang-ban keményebben fogalmazok, mint az Index-en. Az embernek néha önmagára is gyanakodnia kell.
Aztán már minden egyszerű. Aztán már csak a sajátjaink sötét, zavaros vizein kell átevezni.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2023. szeptember 27-i adásában hangzott el.
