Kém-over – Hardy Mihály jegyzete

A mostani kelet-nyugati fogolycseréhez nem kellett Berlinbe menni a Kémek hídjának is nevezett Glienicker Brückére vagy a Checkpoint Charlie-hoz, elég volt az ankarai repülőtér. Igaz, nincs már Berlini fal, a határmezsgye a civilizált Nyugat és az orosz-szovjet birodalom között legalább 1600 kilométerre keletebbre tevődött. Valahová a Dnyeper folyó partjára, ahol ukrán és orosz csapatok néznek farkasszemet. És a mostani fogolycsere annyiban is más, hogy ezúttal nem kémeket cseréltek ki a másik oldal kémeire, mint annak idején Gary Powers U-2-es kémrepülőgép pilótát Rudolf Ábel szovjet ezredesre. A héten az Oroszország által túszként lefogott és megvádolt amerikai újságírót és számos emberi jogi aktivistát cseréltek ki az amerikaiak, a németek, a belgák és a szlovénok által elfogott orosz bérgyilkosokra, számítógépes hackerekre és egyéb elítélt bűnözőkre.

Érdemes itt egy pillanatra megállni és felidézni, hogy kiket is akart Oroszország visszakapni, mert hogy a KGB utódja, az FSZB sem hagy senkit az út szélén, feltéve, ha tartani tudja a száját. Ha nem, óhatatlanul kiesik majd egy kilencedik emeleti ablakból. Vagyim Kraszikov például éppen életfogytiglani börtönbüntetését töltötte, amiért Berlinben a nyílt utcán fejbelőtt egy emigrációban élő csecsen-grúz vezetőt. Egy másik oroszt, Vlagyiszlav Kljusint Svájcban fogtak el és adták ki az Egyesült Államoknak, ahol 93 millió dolláros banki sikkasztást bizonyítottak rá az orosz katonai hírszerzés, a GRU kötelékékbe tartozó kémre.

Emlékszünk még a Szergej Viktorovics Szkripalra, akit lányával együtt „Novicsok” nevű idegméreggel akart elpusztítani az orosz hírszerzés Nagy-Brittaniában vagy Alekszander Litvinyenkóra, a volt orosz kémre, aki átállt és később egy radioaktív sugárzó anyaggal, polóniummal tették el láb alól. Az elkövetők gyorsan visszatértek Oroszországba, és volt, akiből Putyin pártjában csináltak parlamenti képviselőt – egyfajta jutalmul.

A mostani fogolycserét évek óta tartó titkos tárgyalások előzték meg, amik sokszor megfeneklettek: Például amikor kiderült, hogy az egyik értékes orosz fogoly, akit szintén szerettek volna Nyugatra juttatni, Alekszej Navalnij hirtelen meghalt egy sarkvidéki börtönkolóniában. A mostani sikeres fogolycserében végül számos orosz ellenzéki aktivista szabadult ki, köztük a legismertebb Vlagyimir Kara-Murza, aki mindvégig Oroszország Ukrajnát ért agressziója ellen foglalt állást.

Mindez akár egy netflixes kémfilm forgatókönyve is lehetne, ha nem ez lenne a rideg valóság. Oroszország pontosan olyan terrorista-tússzedő államként viselkedik, mint Irán vagy Észak-Korea, mint a Hamasz vagy a Hezbollah. Csak azért zárt börtönbe amerikai és más állampolgárokat, hogy azokat aztán tárgyalási alapként használhassa fel a saját bérgyilkosai és fegyverkereskedői kiszabadítására.

Ennek a kiterjedt nemzetközi tapasztalatnak, mondhatni a tényeknek a tükrében kell a héten bejelentett újabb magyar intézkedésre tekinteni. Nevezetesen, hogy ún. nemzeti kártyát és ezzel szabad schengeni mozgást kaphatnak orosz és belarusz állampolgárok Magyarország kormányától. Hogy erre – állítólag – a Paks II. projekt szakembereinek beutaztatásához van szükség – nyilvánvaló humbug. A diplomáciai védettséggel megtámogatott orosz kémbank ügye sem ült el még egészen, máris itt van az újabb, a teljes schengeni rendszer megtorpedózását célzó magyar tervezet. Amire logikus és törvényes válasz lenne, ha Ausztria, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország visszaállítaná a teljes határellenőrzést a magyar határon. És amíg a tízórás sorokban vesztegelnénk a kilépésre várva, elgondolkodhatnánk azon: vajon mennyit ért Orbán Viktor ígérete arról, hogy támogatjuk Románia csatlakozását a schengeni rendszerhez?!

Hardy Mihály jegyzete az augusztus 3-i Hetes stúdióban hangzott el.