Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.
Közpénzről és lojalitásról - Kárpáti Iván jegyzete
Ez a logika a NER igazi arca. A közpénzt a Fidesz nem közösségi erőforrásnak tekinti, hanem politikai tulajdonnak. Aki részesül belőle, az tartozik valamivel.
Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.
Nem ők szülték – Józsa Márta jegyzete
Pintér Sándor, a Nemzeti Együttcinizmus Rendszerének belügyminisztere minapi parlamenti szereplésével minden bizonnyal beírta magát a legnagyobbak közé. Bizonyos értelemben …
Korunk jogara – Dési János jegyzete
Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.
Szegény Manci; cica-adó tönkretette a családomat – Selmeci János jegyzete
Mancika életét Magyar Péter tette tönkre.
Hálaadás Moszkvában - Hardy Mihály jegyzete
Vajon miféle politikai hálaadás hajtja Orbán Viktort holnap Moszkvába, hogy azzal a Vlagyimir Putyinnal találkozzon, akit háborús bűnösként egyelőre messze elkerül minden, magára valamit is adó európai vezető?
Kutyaélet - Szénási Sándor jegyzete
A lényeg, hogy Rogánék rájöttek, mi a Tisza végső célja. Hogy kínjukban, vagy boldogságukban, hogy végre eszükbe jutott valami ütős, nem sejtjük. De ez jött ki: az ebadó a cél, mi más?
Narancs piramis – Kárpáti Iván jegyzete
30/07/2024 18:04
| Szerző: Kárpáti Iván
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Nem foglalkoztak vele, de a Fidesz vezére levezette a maga módján azt is, hogy miért lapátolták ki az állami pénzt 1000 milliárdos nagyságrendben a családnak és a barátoknak. Valamiféle piramist vázolt, aminek a tetején a nagy és erős nemzeti vállalatok vannak, amik nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Aha. Beton. Azt tudunk termelni közpénzből.
Kijöttek a siralmas GDP-adatok, úgy látszik, ezen még a KSH sem tud nagyon szépíteni. Ennek kapcsán emlékezzünk meg Orbán Viktor tusnádfürdői kinyilatkoztatásának egy olyan részéről, amivel nem nagyon foglalkoztak. A világok harca-vízió fárasztóan hosszú és némileg csapongó levezetése mellett a miniszterelnök ismét megerősítette: maradunk összeszerelő nemzet. "Termelni” fogunk.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy alacsony hozzáadott értékű részmunkákat végzünk, alacsony bérekért, hatalmas állami támogatással. Aztán ha a világgazdaság éppen rossz irányba indul, vagy csak valamire éppen nincs kereslet, akkor az nálunk azonnal beüt, lásd a mai adatokat. Most éppen nem kell annyi akkumulátor, mert nem fogynak a villanyos autók, Orbán pedig erre tett fel mindent.
Lehet, hogy pár év múlva új lendületet vesz az iparág, de pont ez a lényeg, minket ez évről évre megrángathat. Szintén nem foglalkoztak vele, de a Fidesz vezére levezette a maga módján azt is, hogy miért lapátolták ki az állami pénzt 1000 milliárdos nagyságrendben a családnak és a barátoknak. Valamiféle piramist vázolt, aminek a tetején a nagy és erős nemzeti vállalatok vannak, amik nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Aha. Beton. Azt tudunk termelni közpénzből.
Nulla innováció, már régen nincsenek a világban, de legalább Európában figyelmet keltő magyar startup cégek, amikből aztán nemzetközi szinten ismert márkák lesznek. Amikor egy Bolt taxit hívunk Budapesten, akkor egy észt vállalkozás rendszerén keresztül tesszük ezt, ami már 40 országban működik, több száz városban. Ha pedig valaki használt ruhát adna el a neten szerte a világban, akkor pedig egy másik balti országból, Litvániából indult cég jóvoltából teheti ezt meg. Milliárd dolláros bizniszek, olyan helyekről, amik néhány évtizede még a Szovjetunió részei voltak és jóval kevesebben lakják, mint Magyarországot.
De nekik nincs is ilyen remek gazdasági piramisuk.
Kárpáti Iván jegyzete az Esti gyors 2024. július 30-i adásában hangzott el.
