Five ezer – Józsa Márta jegyzete
Kár, hogy a magyar nyelvet rajtunk kívül nem érti senki. Plusz: miért hiszik el sokan készséggel a nemzeti konzultációkat böngészve, hogy világunk a létező világok legjobbika? Gondolatkörök Józsa Márta jegyzetéből,
Csomag, program, akcióterv – Selmeci János jegyzete
A nyolcadik csomag, program vagy akcióterv lehetett volna pénz az oktatásra, meg az egészségügyre, hogy aztán a tanult és egészséges emberek versenyképes munkahelyeket teremtsenek magunknak, de a piaci ár tízszereséért kutató kutatóink meggyőzték a Marcit, meg hát ő is tudta, okos fiú, hogy a választási győzelmünket egy csomag, program, vagy akcióterv segíti inkább, függetlenül attól, hogy hatékony is, vagy csak van.
Előre a putyini úton! - Hardy Mihály jegyzete
Önleleplező egyébként, hogy a magyar miniszterelnök sem a SPAR vezérigazgatója, sem az osztrák Lebesmittel Zeitung ellen nem indított pert és nem kért helyreigazítást.
Így jártunk – Szénási Sándor jegyzete
Ha rossz blokkban vagyunk, melyik az a jó, ahol a magyar, nagyon nemzeti szuverenitás a blokktulajdonos birodalom szemefényét képezi?
Jó lenne egyszerű kérdésekre, egyenes válaszokat kapni
A háborúnak így vagy úgy de vége lesz, vagy legalábbis befagy. Lengyelország, a balti államok, Románia és persze Ukrajna jelentős erőt fog képviselni, hatalmas feladat hárul rájuk, hogy az orosz birodalom a mostani keretein belül maradjon. Hogyan fognak ránk nézni?
Nem érdemes csodálkozni - Dési János jegyzete
Elég nehéz megmondani, hogy valójában mire gondolt a magyar külügyminiszter, ő fogalmazott félreérthetően, vagy a hírügynökség értelmezte a saját érdekei szempontjából a nem egyértelmű szöveget.
Win-win – Józsa Márta jegyzete
A hajléktalankérdésre végső soron a palackrendelet is megoldás lehet.
Mint a moziban – Szénási Sándor jegyzete
Orbán Viktor mint főgépész ugye, azt vetít magának összevissza, amit akar.
Jeszenszky Géza: Magányosan
29/09/2023 14:08
| Szerző: Jeszenszky Géza
Látva a képeket a magyar miniszterelnök magányosságáról, amikor az EU vezetői nagy ovációval fogadják Zelenszkijt, de OV tapsolás helyett a cipőjét nézi, el kell gondolkodni azon, hogy lett ilyen magányos? Az Európai Tanács ülései szünetében ki akar vele barátságosan beszélgetni, akár semmiségekről? Már a magyar-lengyel barátságnak is vége – de biztosan nem örökre.
Az elszigeteltség sosem fényes, sosem kellemes és semmiképpen sem hasznos. Ereje mindig a közösségnek van, a magányos harcosok vereségre vannak ítélve.
A kommunista blokk, a Varsói Szerződés kényszerkoalíció volt, Budapest, Prága és Varsó megmutatta ezt az egész világnak. 1989/90-ben Magyarország, a magyarok tekintélye óriási volt, egymásnak adták a kilincset a rangos látogatók, hazánkat dicsérte a világsajtó. (Majdnem annyira, ahogy ma a világ ünnepli Ukrajnát és Zelenszkij elnököt.)
A rendszerváltozáskor Magyarországon egyetértés volt, hogy céljaink eléréséhez barátokra és szövetségesekre van szükségünk. Létrehoztuk a Visegrádi Együttműködést és célul tűztük ki a NATO és Európai Uniós tagságot. Mára hová lett nemzetközi megbecsültségünk, presztízsünk elveszett.
Látva a képeket a magyar miniszterelnök magányosságáról, amikor az EU vezetői nagy ovációval fogadják Zelenszkijt, de OV tapsolás helyett a cipőjét nézi, el kell gondolkodni azon, hogy lett ilyen magányos? Az Európai Tanács ülései szünetében ki akar vele barátságosan beszélgetni, akár semmiségekről? Már a magyar-lengyel barátságnak is vége – de biztosan nem örökre. És ezt üzeni a jövő: még nem történt jóvátehetetlen szakítás, szövetségeseinknek már fogytán a türelme, de még nem veszett el.
A Brexit csődje nyilvánvaló, az azt képviselő és végrehajtó brit konzervatívok támogatottsága a 650 tagú Alsóházban néhány tucatra csökkent. Az EP-ben magányosan üldögélnek a Fideszes képviselők. Látták-e Zelenszkij fogadtatását, vajon tapsoltak, amikor a többiek fölállva ünnepelték Ukrajna elnökét – vagy talán be sem mentek meghallgatni?
