Köszönjük, hogy támogatják a Klubrádiót
Publicisztika
Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete

Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.

Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Publicisztika

Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete

Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.

Korunk jogara – Dési János jegyzete
Publicisztika

Korunk jogara – Dési János jegyzete

Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.

Jeszenszky Géza: Magányosan

29/09/2023 14:08

| Szerző: Jeszenszky Géza

Látva a képeket a magyar miniszterelnök magányosságáról, amikor az EU vezetői nagy ovációval fogadják Zelenszkijt, de OV tapsolás helyett a cipőjét nézi, el kell gondolkodni azon, hogy lett ilyen magányos? Az Európai Tanács ülései szünetében ki akar vele barátságosan beszélgetni, akár semmiségekről? Már a magyar-lengyel barátságnak is vége – de biztosan nem örökre.

Az elszigeteltség sosem fényes, sosem kellemes és semmiképpen sem hasznos. Ereje mindig a közösségnek van, a magányos harcosok vereségre vannak ítélve.

A kommunista blokk, a Varsói Szerződés kényszerkoalíció volt, Budapest, Prága és Varsó megmutatta ezt az egész világnak. 1989/90-ben Magyarország, a magyarok tekintélye óriási volt, egymásnak adták a kilincset a rangos látogatók, hazánkat dicsérte a világsajtó. (Majdnem annyira, ahogy ma a világ ünnepli Ukrajnát és Zelenszkij elnököt.)

A rendszerváltozáskor Magyarországon egyetértés volt, hogy céljaink eléréséhez barátokra és szövetségesekre van szükségünk. Létrehoztuk a Visegrádi Együttműködést és célul tűztük ki a NATO és Európai Uniós tagságot. Mára hová lett nemzetközi megbecsültségünk, presztízsünk elveszett.

Látva a képeket a magyar miniszterelnök magányosságáról, amikor az EU vezetői nagy ovációval fogadják Zelenszkijt, de OV tapsolás helyett a cipőjét nézi, el kell gondolkodni azon, hogy lett ilyen magányos? Az Európai Tanács ülései szünetében ki akar vele barátságosan beszélgetni, akár semmiségekről? Már a magyar-lengyel barátságnak is vége – de biztosan nem örökre. És ezt üzeni a jövő: még nem történt jóvátehetetlen szakítás, szövetségeseinknek már fogytán a türelme, de még nem veszett el.

Orbán, Zelenszkij, Brüsszelben
 
Orbán és Zelenszkij Brüsszelben
 

A Brexit csődje nyilvánvaló, az azt képviselő és végrehajtó brit konzervatívok támogatottsága a 650 tagú Alsóházban néhány tucatra csökkent. Az EP-ben magányosan üldögélnek a Fideszes képviselők. Látták-e Zelenszkij fogadtatását, vajon tapsoltak, amikor a többiek fölállva ünnepelték Ukrajna elnökét – vagy talán be sem mentek meghallgatni?

SZABADSÁG KLUB KOMMENT GOMB