Szijjártó után szabadon: avagy hova menjen dolgozni a többi fideszes? – HR-tanácsok Selmeci János jegyzetében
publicA Fidesz állapotát látva hamarosan nem csak Szijjártó Péternek lesz szüksége új állásra. De hova menjenek dolgozni a fideszesek? Orbánból FIFA-elnök, Gulyásból jogvédő lehet.
Szijjártó elvtárs – Hardy Mihály jegyzete
Abban – gondolom – megegyezhetünk, hogy ilyen állást, mint amit most Szijjártó Péter kapott, nem egyetlen hét alatt lehet tető alá hozni. Már csak azért sem, mert ennek az állásnak az elfoglalása előtt a jelöltnek át kell esnie a kommunista Kína kommunista titkosszolgálatának igencsak alapos átvilágításán. És átment.
Mi lesz tegnap? - Szénási Sándor jegyzete
Az omerta töredezik. Persze kérdés, hogy csak a pereme válik le, vagy a vizsgálat eljut a közepéig, ahol egészen nyilvánvalóan Orbán ül. A TEK leváltott vezetője, akit hétrendbeli, sanyargatással elkövetett jogtalan fogvatartással vádolnak, most azt vallotta, hogy Farkas Örstől, Rogán államtitkárától hallott arról, hogy az aranykonvojra felfigyeltek az általa felügyelt polgári titkosszolgálatok, és pénzmosásra gyanakodnak.
Parlamenti vonulások - Kárpáti Iván jegyzete
Lassan a parlamenti tudósításokban külön rovatot kellene nyitni: „Közlekedési hírek.” A jobb oldali folyosón torlódás, a bal oldalon akadálymentes a kijárat, a büfé felé zavartalan a forgalom.
Pénzzel kitömött senkik – Dési János jegyzete
Orbán János Dénes, bár minden lehető és lehetetlen díjat megkapott, mi tagadás, vacak műveket írt. De tegyük fel, hogy jókat írt. A probléma nem az alkotások esztétikai minőségével van, hanem azzal, hogy Orbán János Dénes egy szemérmetlen tolvaj, aki ellopta kollégái elől a pénzt. Azt a pénzt amúgy, amit eredeti célja szerint egy fideszes irodalmi világ felépítésére kellett volna - szintén szemérmetlenül és pofátlanul - elkölteni. De fideszes művészet pénzért sem virágzott ki.
A száradó Ipoly partján – Józsa Márta jegyzete
A hétvégén átsétáltunk az Ipoly folyó hídján Szlovákiába, a torkolatvidéken. Amióta az eszem tudom, nyaranta egymást érték a kenu- és kajaktúrázók, most egyet sem láttunk. Nem tudom, lehet-e még evezni a folyón, egy ideig iszapban gyalogolva végül át is lehet úszni északi szomszédunkhoz, pár méter az egész. (...) 16 év alatt lebetonozott, egykor élő környezetünket szemlélve: az Ipolyra, és számos más környezeti értékünkre szerencsére nem vetette rá gyilkos tekintetét a bukott rendszer.
A burokban születettek – Szénási Sándor jegyzete
A Fidesz nevű szakadt burokban, légszomjban ott maradt egy kisebbség, amelynek a világát a csütörtöki, Sándor-palota előtti tüntetés hivatott összeragasztózni. A régi, avíttas szövegek maradtak, kiegészülve egy-két új dologgal, például a megvert Fidesz áldozati szerepével … A befoltozandó fideszes valóság másik új szereplője természetesen a menesztendő köztársasági elnök lesz, bár nem problémamentesen …
Gulyás Gergő Strasbourgban sír – Selmeci János jegyzete
Hol volt eddig az a jogász lángelme, az alapvető emberi jogok harcosa, akinek a Holdról is lehetett hallani az alkotmányos demokráciáért dobbanó szívét? Hol volt a kisebbségi jogokért küzdő politikus, aki saját gyermekeiként gondol a fékekre és ellensúlyokra, nyusziját Sólyom Lászlóról, kutyáit pedig azokról az alkotmánybírákról nevezi el, akik gátat szabnak az állami önkénynek? Hol volt a jogállamért aggódó Gulyás Gergely?
Hó, ember – Józsa Márta jegyzete
10/12/2023 11:50
| Szerző: Józsa Márta
Nem akkor ismerszik meg a hatalom ereje, amikor dől a lé Brüsszelből vagy Moszkvából és Pekingből, hanem akkor, amikor valamit meg kellene oldani.
Nem tudom, hányan tették meg, aki a végállomásig ment annak lett volna rá bőven ideje. Ránéztem a honlapra, ott arról tájékoztatnak például, hogy náluk is járt a Mikulás. Mármint a BKK-nál. A havazás miatt közlekedési zűrzavart úgyis mindenki észleli, aki utazik, aki pedig otthon maradt, annak fölösleges végső soron minden ilyesféle információ. Holott azért az is közhely, hogy az információ hatalmas érték, és a boldogabb társadalmakban ez is elvárás.
Lehet tovább gondolni a dolgokat, olvasom, hogy több település áram nélkül maradt, a havat sem tudják elkotorni az utakról, és akadt olyan falu is, ahol azért nem sikerül megtisztítani az utcákat, mert eltört az egyetlen hókotró lapátja. Tudni lehet persze, hogy ilyesmi akár Norvégiában is előfordulhat, egy kis leállás nem a világ, és különben is vannak még erőforrások, sok helyen a börtönök lakóit vezényelték ki az utcákra tisztogatni. Régebben mintha a katonákat vetették volna be ilyenkor, de ma már úgy vélem, nincs kit, miután ott is folyik a tisztogatás. Pontos adatot nem tudni, mert mint mindent ezt a számot is titkosították, de több száz katonát rúghattak ki, majd megtiltották nekik, hogy közhivatalt láthassanak el. Maximum elmehetnek havat lapátolni, ha jut rá pénz.
De nem jut, mert az önkormányzatok folyamatos kivéreztetése legalább olyan kedves elfoglaltsága a kormánynak, mint a repülőtérvásárlás, akkumulátorgyár-telepítés és oly sok egyéb tevékenység, amelynek értelmét nem tudni, nem is sejteni, de az biztos, hogy nem a hóhullásban trolizó egyszerű állampolgár javára szolgál. Aki azon tűnődik a latyakban, hogy nem akkor ismerszik meg a hatalom ereje, amikor dől a lé Brüsszelből vagy Moszkvából és Pekingből, hanem akkor, amikor valamit meg kellene oldani. Nem is olyan dolgot, csak egy kis időjárás okozta kalamajkát. Vagy azt, hogy nem álljon ennyi éhező ember sorba az ingyen káposztáért. És ne alázzanak meg tanártól katonáig mindenkit, aki semmi mást nem szeretne mit a szakmájából megélni. Értem én, hogy egy hivatás ennyit ér ma a hatalmasok szemében. És csak bízni tudok abban, hogy a dolgok rendje szerint a hatalom sorsa is az, hogy előbb-utóbb elolvad, mint tavasszal a hóember.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen című műsor 2023. december 7-i adásában hangzott el.
