Olaj, háború és kampány – Kárpáti Iván jegyzete
Van egy különös képessége a magyar miniszterelnöknek: képes egymástól teljesen független dolgokat egyetlen történetté gyúrni. Olyan ez, mint amikor a konyhában a hűtő teljes tartalmát beleöntjük egy lábosba, aztán reménykedünk, hogy valami ehető lesz belőle. Most éppen az olajjal történik ugyanez.
Ellenségkép - Dési János jegyzete
Nem új dolog ez, az emberiség egy tekintélyes hányada halt bele abba mindig is a történelem folyamán, hogy ellenséget képeztek neki, hogy ihajja. Néha a boszorkányok, máskor az ördög, maga Lucifer, a Kokorász, az illuminátusok, a szabadkőművesek, a pomogácsok, a zsidók, esetleg a biciklisták.
Délibábok - Józsa Márta jegyzete
Lehet a nyugati országokban „GDP, meg növekedés”, de a valóságos életben Magyarország jobb helyzetben van. És milyen igaza van az idézett felkent személynek, hazánk úgynevezett kormányfőjének, valóban jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Csak, ne adj’ isten, nehogy már holnapra véreb legyen a verébből. Egyetértek amúgy a felkent vezető által szervírozott politikai termékkel, valóban, édes hazánk páratlan túlélő képességekkel rendelkezik, ilyen például a fata morgana, mindközönségesen a délibáb gyakori jelenléte, és annak politikai hasznosulása.
Orosz troll-kolhoz Budapesten – Hardy Mihály jegyzete
Az oroszok megszervezhetnek egy idegen zászlós titkos műveletet, afféle ukránnak látszó provokációt közvetlenül a választások előtt, hogy aztán a halálra rémült magyar szavazók tömegesen adják le voksukat a biztos megmentőnek látszó Fideszre és vezérkarára. … Elég csak zűrzavart kelteni a fejekben, ráijeszteni néhány „hol van apa?” AI-videóval a választóra és máris eltüntethető a Tisza előnye.
Menj haza fiatal! – Selmeci János jegyzete
Kedves fiatalok, menjetek haza, és rettegjetek. A magyar kormány adókedvezménnyel, olcsó lakáshitellel és az országot folyamatos háborús pszichózisban tartó nyomasztással járul hozzá a jólétetekhez, ha túl sok a stressz, csak nyugodtan szokjatok rá a dohányzásra, az majd segít, amikor a kiváló diplomáciai képességeinknek hála magyar és ukrán emberek esetleg tényleg agyonverik egymást valahol, de mi emiatt megnyerjük a választást.
Állatmesék - Józsa Márta jegyzete
Két ismeretlen tíz vaddisznót engedett szabadon azok közül az állatok közül, melyeket azért zártak be, hogy nyugi legyen.
A kérdés - Szénási Sándor jegyzete
Bár a Tisza vezet, csak egy kisebbség hiszi, hogy kormányra is juthat. Részint persze azért gondolják ezt, mert tudják, hogy O.V. a hatalomért mindenre képes, de talán azért is, mert gyanakodnak a honfitársaikra, tán magukra is, hogy bepánikolva visszahátrálnak a régi rossz reflexekhez.
Orbán az ukrán elnökválasztáson indul - Kárpáti Iván jegyzete
Kevesebb mint hat hét van hátra a választásokig, és az embernek az az érzése, hogy nem is Magyarországon kampányolunk. Mintha hirtelen áthelyezték volna a szavazóköröket Kijevbe, és a tét az lenne, hogy ki győzi le Volodimir Zelenszkijt.
Fleck Zoltán: Rendkívüli és természetes
6/04/2023 08:00
| Szerző: Fleck Zoltán
Arra a kérdésre, hogy mi szüksége van ennek a kormánynak egy olyan biankó felhatalmazásra, mint a veszélyhelyzet meghosszabbítása, nem lehet úgy válaszolni, hogy nem tesszük zárójelbe a racionális gondolkodást. Ez ugyanis a félelemkeltéshez és a kormányzat saját félelmeinek oldásához szükséges. Egyre erőszakosabb eszközökre van szüksége, mert egyre többet veszíthet.
Fleck Zoltán debütáló írása a Szabadság Klub szerzőjeként.
Az Orbán-rezsimben semmi nem az, aminek látszik. Másként: ellepi a hazugság. Ha elfedni nem is tudja a lényeget. Most éppen megint a kormányzás mikéntjéről szóló közjogi szabályok speciális szabályairól van szó, az úgynevezett veszélyhelyzet meghosszabbításáról, ami a rendkívüli jogrend egyik fajtája. Nem untatnám az olvasókat a tavaly november óta új és ijesztő szabályozás részleteivel, erről Bárándy Péter, Vörös Imre és Mészáros Gábor alaposan beszámolt az érdeklődőknek, írásaik elérhetőek. Elég két dolgot tudnunk: egyrészt, hogy a kormány (értsd: Orbán Viktor) olyan felhatalmazást kapott magától, amelynek segítségével rövid úton erővel (akár fegyveres erővel is) elhallgattathat bármilyen rendszerellenes tevékenységet. A jog nyelvén: az alkotmányos rend megdöntése érdekében történő szervezkedést. Különösebb jogászi érzék nélkül is észrevehető, e szervezkedésnek nem kell erőszakosnak lennie, elég ha két-három magyar összehajol. Másrészt, hogy valójában semmilyen tényleges ok nincs semmilyen rendkívüli helyzet megállapítására. Tehát a valóság és a hatalom egyszemélyi gyakorlásának nincsenek korlátai. Beszéljünk most már világosan és egyszerűen: önkényuralom.
Nem észrevehetetlenül és nem is lassan, hanem tudatosan és módszeresen úgy alakították a kormányzást, hogy ez a természetes állapot. Ehhez kellene alkalmazkodnunk. Arra a kérdésre, hogy mi szüksége van ennek a kormánynak egy ilyen biankó felhatalmazásra nem lehet úgy válaszolni, hogy nem tesszük zárójelbe a racionális gondolkodást. Ez ugyanis a félelemkeltéshez és a kormányzat saját félelmeinek oldásához szükséges. Egyre erőszakosabb eszközökre van szüksége, mert egyre többet veszíthet. Annál jobb, minél többen gondolják úgy, hogy a NER elutasításával sincs más lehetőség ebben az országban, mint amit Orbán kitalált, vagyis az autokratikus hatalom önkényére.
A rendkívüli jogrend, a kormány teljes felhatalmazása szükségtelennek tűnik egy olyan közjogi állapotban, ahol nincs parlamentarizmus, nincs alkotmánybíráskodás és semmilyen alkotmányos akadálya a kormányfő akaratának. Bármi megtehető lenne a formálisan még alkotmánybíróságnak, ombudsmannak, országgyűlésnek, stb. nevezett intézmények asszisztálásával is. Ahogy rendben végezte is a parlament szabadságpusztító küldetését a főnök parancsai szerint a járvány miatti rendkívüli helyzetben is a kormány felhatalmazása mellett. A felhatalmazás teljessége fenyegetés, puska a falra akasztva, minden autokratikus rezsim lételemének, a félelemnek jogias megfogalmazása. Ma már minden valószínűség szerint a sajátjaitól is félnie kell, a pénzek megcsappanásával aligha tudja majd megfelelően etetni őket. Mindenki másnak legalább annyira kell félnie, ezt követeli ennek a hatalomnak a logikája.
De vegyük észre, ez volt az Orbán-rezsim fejlődési iránya a kezdetektől fogva. Nem igaz, hogy nem látszott a legelején, pontosan tudhatták volna a rá szavazók 2010-ben is, hogy olyannak adnak felhatalmazást, aki nem tud demokratikus körülmények között kormányozni. Olyan politikus, aki nem tűri hatalma korlátait. Ennek a rezsimnek ilyen a természete, nagyon hasonlít bármely modern diktatúrára. Ezért dőreség abban bízni, hogy egy lépést is hajlandó lesz a jogállam irányába lépni. Nincs az a pénz, ezt lehetetlen kívánni tőle. Az Európai Unió jogállami feltételrendszere, az úgynevezett mérföldkövek, amiknek a teljesítéséhez kötötték a kifizetéseket, csak Orbán nélkül lennének teljesíthetőek. Azok az ő személyes korlátaiba ütköznek. Félreértések elkerülése végett érdemes tisztázni, hogy azok a pénzek nem járnak Magyarországnak, az Európai Bizottság és a Parlament döntése az Unió Alapszerződéséből következik. Érdemes azt is tisztázni, hogy egy lépéssel sem kerültek közelebb a teljesítésekhez, semmi alapja nincs az ennek ellentmondó állításoknak. Azok legfeljebb a kedélyek időleges hűtésére alkalmasak. A rezsimnek változnia kell majd, mert kicsúszik lába alól hatalmának egyik legfőbb biztosítéka, az ingyenpénz. Egészen pontosan lehet látni, hogy milyen irányba fog elmozdulni; az autokratikus eszközök keményedése felé. Cselekvési lehetőségeink nem teljesen szűntek meg, a maradék demokratikus erőknek gondolkozniuk kell azon, hogy milyen lépések kivihetőek egy keményedő autokráciával szemben. De addig is, rendkívüli kormányzás ide vagy oda, félni bizonyosan nem kellene.
