Önbecsapás manipulált fotókkal - Selmeci János jegyzete
Vacsora után még megnézi az emailjeit, kapott egy összefoglalót a héten megjelenő közvélemény-kutatásokról. A Nézőpontnak hisz a legjobban, mert szerinte az emberek érzik, hogy ez a kormány értük dolgozik, és megoldja a problémáikat.
Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Basszus – megjött!
16/10/2023 10:12
| Szerző: Arató András/Klubrádió
Pedig lehetett volna uncsi, hiszen szinte mindenben egyetértettünk, ami nem volt nehéz, mert a könyvemről alig esett szó. Viszont – evidensen focihasonlattal próbálom érzékeltetni azt, amit, elvégre rendes magyar ember a labdarúgásban találja meg a múlt, a jelen és a jövő megismeréséhez elengedhetetlen analógiát –, szóval egy futballcsapat szurkolói sosem unatkoznak együtt, legalábbis így képzelem a felcsúti Puskás Akadémiáért szorító tömegeket.

Ne tessenek regisztrálni, mert az esemény már lezajlott. Ezért is van az, hogy ez nem egy reklám, hanem beszámoló. Ami pedig a könyvet illeti, hát az kétségtelenül elkészült, ide-oda – rádióba, boltokba – elkerült, de arról egy szerény tudósító nem tehet.
*
Ahogy eltervezve volt, szinte úgy le is zajlott, noha például amikor negyed ötkor bekukkantottam a színházterembe, ami ott van nálunk a Klubrádióban a negyediken, a berendezésből csupán a székek hiányoztak. Igaz, én csak az aula lefoglalását kértem attól, akiről feltételeztem, az ülőalkalmatosság iránti igény oly magától értetődő, mint a jegesmedve a Déli Sarkon, ő bizonyára északit hallott vagy Barrabást; gyorsan nekigyürkőztünk, Erika, Ilona, Robi, Dani és kettő darab Ági (egyikük Sugár, másikuk K. Ágnes korán érkező törzsközönség), legott elrendeztünk száz széket, mégis, ha már pogi nincs, legalább ülve ne legyen. Izzadás és ingcsere lett a konzekvencia, ezért is nem fehér ingben (mint Delon a Fekete tulipánban) vagyok látható a fotón, ami bejárta a nagyvilág fontosabb sajtótermékeit, hanem vörösben. Attila Hajdúszoboszlóról jött (amiért külön meghatódtam) bő félóra késéssel Lázár dohányzás-, lézer- és közlekedési miniszter áldásos közreműködésének köszönhetően, antréja nyíltszíni tapsot váltott ki, Gábor Gyuri pedig idő előtt húzott el a Spinozába előadni, talán Othellót, Jagót esetleg Dezdemónát játszta, vagy mindegyiket.
Zolinak és Janinak mindig volt hajlama a deviáns magatartásra, most is pont a megbeszélt időpontban érkeztek.
Pataki Judit megnyitotta a világraszólót, egyrészt ő azonosan egyenlő az Ab Ovo kiadóval, másrészt megjelenésével kompenzálta valamelyest a női szereplő keresésének sikertelensége miatt keletkezett nyomasztó hiátust.
Nem lehetett oly nagyon unalmas a diskurzusunk. E merész feltételezés abból merítkezik, hogy Gyuri kivételével senki sem távozott a másfél órás program vége előtt, és még meg is vásároltak számos példányt a könyvből.
Pedig lehetett volna uncsi, hiszen szinte mindenben egyetértettünk, ami nem volt nehéz, mert a könyvemről alig esett szó. Viszont – evidensen focihasonlattal próbálom érzékeltetni azt, amit, elvégre rendes magyar ember a labdarúgásban találja meg a múlt, a jelen és a jövő megismeréséhez elengedhetetlen analógiát –, szóval egy futballcsapat szurkolói sosem unatkoznak együtt, legalábbis így képzelem a felcsúti Puskás Akadémiáért szorító tömegeket. Beszélgetésünk szerteágazóan érintette a lehetséges világok legjobbikának a Kárpát-medencében meghonosított egyetlen példányának sok-sok elemét, nem megfeledkezve a rest of the world-ről sem, ami szépen fejlődik a katasztrófa irányába. Fő megállapításunk, nevezhetjük akár konklúziónak, a cselekményből levonható következtetésnek az volt, van és lesz, hogy mindenkinek a maga mozgásterében kell a maximális erőfeszítést megtennie a felvirágoztatás érdekében, és akkor minimum beszarás lesz megvalósulva.
*
Vizsgálódásomat a most a nép számára rendelkezésre bocsájtott 448 oldalas (plusz borító) füzetecskémet illetően, kihasználva az elektronika áldásait, kiterjesztettem a statisztikai vetületre is, példámmal irányt mutatva az esztétika művelői számára. Ha például tudnánk, a Bezuhov, Castorp, Pierre, Hans, Jimmy (Fülig) szavak hányszor szerepelnek az adekvát művekben, sokkal többet tudnánk a szépségről.
No de hagyjuk a szakemberek feddését másra, magunk menjünk fel a padlásra.
A kötetben a "Gábor György" kifejezés a "Gábor Gyuri" mutációval együtt 18-szor fordul elő.
Az Orbán szavunk abszolút listavezető 174 említéssel, a Viktor 31, a kettő kombinációja 24, a miniszterelnök 134, a "miniszterelnök úr" kombó 1 alkalommal szerepel – utóbbi egy Márky-Zay idézetben jelenik meg. Ezek persze sajnálatosan szinte elmerülnek az összesen mintegy száztízezer szó tengerében.
Karácsonyból 40 akad, ebből 25 kis kezdőbetűvel.
Ági – e szavunk kiemelt fontossággal bír, 126-szor fordul elő a Basszusban, beleszámítva az olyan konspiratív megoldásokat is, mint például a gazdas-ági, vagy a köztársas-ági.
Ami az összegzést illeti, az 542 szereplőért, 110 ezer szóért, 790 ezer karakterért, 106 fotóért kért vételár igazán elenyésző, hiszen a kedves vevő szavanként 4, Orbánonként (mutációkkal együtt) mindössze 12 fillért fizet.
Kérjük tapasztaltabb olvasóinkat, hogy a fillér jelentését magyarázzák el az iskolarendszerünkben csak az utóbbi időkben pallérozódott ifjaknak.


