„Köszönjük
Publicisztika
Üdv itthon Szájer Józsi, és akkor legalább a buzizást hagyjuk abba – Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Üdv itthon Szájer Józsi – Selmeci János jegyzete

És nem baj, ha így volt, és nem attól lesz rosszabb hely az ország, sőt, ha létezik megbocsátás, és Szájer József közpénzért gondolkodik Európa jövőjén, attól viszont még lehet, ha a választási kampány jegyében születik egy újabb, valamilyen kisebbségi csoportot diszkrimináló törvény.

Járjatok - Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Járjatok - Szénási Sándor jegyzete

A Tiszát támogatók jelentős része szerintem nem gondolja, hogy Magyar Péter feltétlenül jó ember, hogy nincs baj az indulataival, vagy némi pökhendiséggel. Azt sem hiszik feltétlenül, hogy ez a villámgyorsan felépült alternatíva nem omolhat be, vagy a hatalom nem verheti szét.

Aki bele mer nyúlni a közösbe - Dési János jegyzete
Publicisztika

Aki bele mer nyúlni a közösbe - Dési János jegyzete

"Mint közismert, a XII. kerület, amelynek egykori emberarcú polgármestere korábban azt mondta, hogy annak a fideszesnek, aki bele mer nyúlni a közösbe és onnan lopni, le kell vágni a kezét. Mondjuk, számoljuk csak meg Mészáros Lőrinc és haverjai kezeinek a számát, hát egy nyolckezű Siva semmi hozzá képest."

Lomi – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Lomi – Józsa Márta jegyzete

"... e sokszor fesztiválhangulatúvá kiteljesedő ideiglenes kerületi szemétdomb – amelyre a külföldiek lelkesen tudnak rácsodálkozni – arra is megtaníthatná a közönséget: valóban, mennyire sok felesleges tárggyal vesszük körül magunkat – és mennyi olyan van, amit inkább az utcára hajítunk ahelyett, hogy megkeresnénk, kinek segíthetnénk velük. Mondjuk egy kidobott ajtókerettel olyasvalakinek, aki megpróbál saját erőből felújítani egy kulipintyót, de nincs pénze nyílászáróra."

Arató András: Kik azok a bxzik?

17/07/2023 11:30

| Szerző: Arató András

Nemzetünk nagyjai, államtitkárok, miniszterek, frakcióvezetők, a legkülönbözőbb intézmények urai hangsúlyozottan utasítják el „a hagyományostól eltérő családmodellnek” még a gondolatát is.

Mellékszálként vázoljuk fel az x-betű egyre terjedő használatának intellektuális hátterét. Volt az a kiemelkedő, filmtörténeti jelentőségű mű, amit a NER liofilizált Leni Riefensthalja készített, az Elkxrtuk. (Az említett hölgynek volt szakirányú tehetsége, ami ma már teljesen nélkülözhető tulajdonság a filmkészítéshez szükséges milliárdok néhányszorosának megszerzéséhez). E dokumentumjátékfilm alkotóinak azonban tehetség, jóízlés és tisztesség tekintetében nem sok lapot osztottak, ám jutott nekik előrelátó képesség. A mű címében az x, mint az sejthető, az ú betű helyébe lépett, miként Gulyás teszi azt hamarosan a Pintérébe, ami által a DVD-k elkerülik korunk szellemének fóliázó kedvét. A mű „Elkúrtuk” címmel megbukna a gyermekvédő cenzorok szigorú rostáján, mint Hadházy, a városi Vuk az ő sompolygó kérdéseivel, de hála az x tündöklésének, bátran vetíthető az óvodákban azon órákban, amikor egyébként éppen nemváltoztató műtétekkel, vagy melegpropagandával mételyezné kisdedjeink fejét a háborúpárti baloldal.

Volt július 15-én ez a Budapest Pride, ami azért jó, mert alkalmat ad arra, hogy lássuk, az állampárt kihelyezett szélsőjobboldali szerve – egyes liberálbolsik a neonáci jelzőt sem átallják reá használni - megkülönböztethesse magát a Fidesztől: „A Mi Hazánk az egyetlen párt, mely a homoszexuális propagandafelvonulás betiltását követeli, hiszen mi a mára mindenféle szexuális devianciát népszerűsítő felvonulások ügyében se Gyurcsányék támogató, se Orbánék tűrő politikáját nem fogadjuk el” – mondják a derék nemzeti legények. Az, hogy a Mi Hazánknak nincs közös halmaza a mi hazánkkal, csupán játék a nagybetűkkel. Noha a „támogató” fogalma sem teljesen világos, ám a tűrés, mint olyan, még súlyosan tisztázásra vár, legalábbis ebben a kontextusban. Például a fóliázás ebbe a körbe tartozik-e, szemben például a darálással? (Utóbbi technikai megoldás jobban megfelel a kor szellemének, hiszen a nagy történelmi elődök drasztikus hőkezeléssel oldották meg a nemkívánatos szerzők köteteinek a sorsát, ami nem környezetbarát módszer. Az újrahasznosítás lehetősége füstbe megy a látványosság oltárán).

transzparens a 2023-as Budapest Pride-on
 
transzparens a 2023-as Budapest Pride-on
Fotó: Pálinkás János / Klubrádió
 

Visszakanyarodva a másmilyenség kérdésére, aligha cáfolható, hogy az nem lehet egyirányú. Ha ő másmilyen, akkor hozzá képest meg te vagy eltérő. Nézőpont kérdése, hogy a majom van-e a ketrecben, vagy az őt bámuló homo sapiens sapiens.

Mindenek értője a gyermekvédelmi eposzi jelzővel illetett jogszabály témában (is) tudományos értékű tétellel ajándékozta meg a nagyérdeműt: hogy a homoszexualitás és a pedofília között mi az összefüggés, azt majd meglátjuk.

Nemzetünk nagyjai, államtitkárok, miniszterek, frakcióvezetők, a legkülönbözőbb intézmények urai hangsúlyozottan utasítják el „a hagyományostól eltérő családmodellnek” még a gondolatát is. Közülük számosan kénytelenek „másmilyen szexuális identitásukat” titkolni egyrészt, másrészt a rendszer álláspontját nagy hangerővel hirdetni. Őket bátran illethetjük a bxzi jelzővel. Meg azokat az überkeresztényeket, cölibátust hazudókat, akiknek az áldozatait zaklatás címén zaklat a hazai igazságszolgáltatás torzulata.

Nem a melegeket, transzneműeket, hanem a farizeusokat.

Ami pedig az x társadalmi helyzetét illeti, idegen ő a magyar nyelvben, kizárólag jövevényszavakban lelhető fel (például praxis, kontextus. Nem, Móricka, a kex nem ilyen, a szex viszont nem való az óvodába).

Idegen szavak, hm – no migration!

Címlapi fotó: Mátyus László

SZABADSÁG KLUB KOMMENT GOMB