Aki nem lép egyszerre... – Rózsa Péter jegyzete

… nem kap semmit estére. Ma estére viszont annak ellenére sem kapott semmit az eddig csakazértsem együtt nem lépő magyar kormányfő, mert ha másként tesz, kilökik a sorból. Akkor viszont csak önmagával menetelhetett volna tovább, abban pedig semmi haszon nincs, kit érdekel.

Valahogy így. Se ellenlépés se rétes. Ja, hogy ezzel végül mégiscsak az egész Magyarország járt jól, mert talán nem fogják a legnagyobb magyar ellenálló miatt még tovább csavarni az EU-s pénzcsapokat, az a legnagyobb magyar ellenállót nem érdekli. Most már csak arra koncentrál erősen, hogy itthon miként lehet győzelemként beállítani azt, hogy eredeti akarata ellenére lépett. Még szegény kormányszóvivő miniszterét is elfelejtette tájékoztatni minderről időben, így eshetett meg ezen a holdsütötte csütörtöki napon, hogy miközben a kormány sajtótájékoztatóján a szóvivő éppen azt a mondatot formázta meg a jelenlévők számára, hogy szerinte egyáltalán nem biztos, hogy lesz uniós döntés Ukrajna hosszútávú, pénzügyi támogatásáról, addig éppen ezekben a percekben emelte fel a kezét az ő főnöke, igennel szavazva korábbi nemjére. Majd néhány óra múlva megérkezett Orbán győzelmi jelentése a közösségi oldalon egy szóban: Kiharcoltuk. Amint a kisegér dübörgött együtt az elefánttal, amint átmentek a hídon. Zavar a gépezetben. Zavar a fejekben. Zavar a kormány egész külpolitikájában.

Szóval mi, az egyszerű polgárok ünnepeljük meg, hogy Orbán ezúttal nem ünnepelheti ellenállási akcióját, és nem vetül ránk még nagyobb mértékben az ő esti árnya. Mellesleg azt is ünnepelhetjük csendesen – ha egy háborúban egyáltalán lehet örömködni –, hogy az egységes döntés megerősíti Ukrajnát, ami így talán végleg el tudja tántorítani az orosz medvét, hogy idecammogjon megint egykori birodalma szerencsétlen országaiba. Ő, a nagy ellenálló pedig nem tehet mást, mint együtt ünnepli velünk önmagát, hogy az uniós közösséggel hónapok óta szembe helyezkedés végül az együtt lépésbe torkollott.

Minek kellett ez az egész cirkusz? Gyaníthatóan semmi más értelme nem volt, mint bármi áron a figyelem középpontjában tartani becses személyét, ami majd bevonzza a többi, számára becses személyt, nevezetesen Ficot, Melonit, és még a többi jobboldali európai politikai vezetőt, akikkel önálló erőközpontot hozhatna létre az EU Parlamentjében. Nem vette észre, hogy erre senkinek sincs szüksége azon az áron, hogy közben az egész közösség működését összezavarják, lassítsák, védtelenné tegyék, és az orosz agresszort ezzel megerősítsék.

Orbán elvétette a fókuszt. Túlságosan önmaga fényében látta a jövőt. Valami történt ma, hogy észlelte, rossz a nézésirány és a lépésritmus. Kellene a rétes. Estére. Egyébként jó reggelt!

Rózsa Péter jegyzete a 2024. február 1-jei Esti gyorsban hangzott el.