Az év utolsó napjára kicsit felforgattuk a szokásos műsorrendünket, megmutatjuk, hogyan.

Hiller István volt oktatási miniszter szerint visszafordítható az az alapítványi forma, amelyet több egyetemnél, köztük az SZFE-n is bevezetett a kormány – ha az ellenzék győzni tud 2022-ben a választáson. Ugyanis a fenntartói jogok kerültek az alapítványokhoz, a tulajdonosi jogok továbbra is az államnál vannak.

Az Orbán-kormány válságkezelési gyakorlata messze elmarad a kívánatostól, hiszen a nagy, kormányközeli cégek vezteségeit pótolja a kormány ahelyett, hogy az adófizetők jövedelmének megsegítésével tartaná életben a belföldi keresletet, Bokros Lajos szerint. A volt pénzügyminiszter azt is hozzátette, hogy a kormány túlárazott beruházásai, soha nem fognak megtérülni, és a működtetésük időszakában a folyamatosan az adófizetők pénzére szorulnak.

Magyar György ügyvéd, az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) alapítója azt mondta, nem izgulnak amiatt, hogy esetleg kormányoldalról meghekkelnék az előválasztást.

Az év utolsó Dobszerdájában Cserna-Szabó András íróval beszélgetett Váradi Júlia.

Vakcinaigazolást kapnak azok, akik megkapták a védőoltást. Zeller Júlia, a TASZ magánszféra projektének szakértője szerint nem zárható ki az, hogy hátrányosan különböztetik majd meg azokat, akik még, vagy egyáltalán nem oltatják be magukat. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy adatvédelmi szempontból az egészségügyi információk „extrán védett kategóriába” tartoznak, így az egészségügyi dolgozókon kívül mások különleges jogosítványok híján nem férhetnek hozzá. Más kérdés, hogy a munkáltatók mennyireveszik komolyan az adatvédelmet.

A dpa szerint az afgán hegyekben rejtőző fegyvereseket sem az oroszok, sem az amerikaiak nem tudták megtörni, és az is kérdés, hogy a NATO jövő évre tervezett csapatkivonásai milyen hatást váltanak ki. Az egyetlen esélyt a békekötésre az afgán kormány és a tálibok között a Katarban folyó tárgyalások jelentik. A Russia Today cikke szerint Törökország nem akar várni az orosz vakcina beszállítására, licensz alapján inkább maga állítaná elő az oltóanyagot. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

Kövér László szerint „Brüsszelből és a tengerentúlról” akarnak majd beleszólni a 2022-es magyar országgyűlési választásokba, de Tóth Zoltán szerint ettől nem kell tartani.

Az ellenzéki együttműködést "széles koalícióként" jellemezte Ungár Péter. Az LMP elnökségi tagja szerint egy hat pártot tömörítő koalícióban nem is lenne helyes, ha azonos értékrend mentén gondolkodnának, mert az egyetlen pártot jelentene. Szerinte egy demokratikus berendezkedésű közösségben, ahol működik a belső kontrol, jó kompromisszumokat kötve eredményes politikát lehet folytatni.

2020 a pandémia árnyékéban: Kunetz Zsombor mentőorvos, egészségügyi rendszerfejlesztő szerint a koronavírus-járvány bebizonyította, hogy a NER az elmúlt tíz évben kialakította azt a struktúrát az egészségügyben, amely tökéletesen alkalmatlan a gyors, megfelelő reakciók meghozatalára. Úgy fogalmazott: a NER kiirtotta a szakértelem nagy részét a magyar egészségügyből, ennek látjuk a kárát és isszuk a levét.

A világjárvány kiváló táptalajt ad az összeesküvés-elméleteknek. Sík Endre szociológus szerint ezek híveire jellemző, hogy igazából nem is próbálnak tájékozódni az adott konteót életre hívó témában, hiszen a valóságról szóló információk csak zavart okoznának a szép, kerek, és alternatív történetben. Az összeesküvés-elméletekhez más tekintetben sem szükségesek lényegi, új információk, mert azok bevált sémákat követnek, egy újabb elbeszélés összerakásához úgymond elég csak a korábbiak díszleteit megváltoztatni. Társadalmi jelentőségüket pedig főleg potenciális veszélyességük adja – nagy gondot okozhat, ha a konteók terjesztői meghatározott csoportok ellen próbálják hergelni a többséget. A Társadalomtudományi Kutatóközpont külsős kutatója arról is beszélt, az oltásokat övező bizalmatlanságot szerinte csak a szakemberek tudják eloszlatni.

A Reuters szerint a magyar kormány olyan lépésre készül, amire uniós tagállam részéről még nem volt példa: kísérletet kíván folytatni az orosz oltóanyaggal, és esetleg annak gyártását is tervezi. Ez újabb súrlódást eredményez Brüsszellel. A Politico hosszú cikket szentel annak, hogy az oltásügy átpolitizálódott Magyarországon, és ez szkeptizicmust váltott ki jelentősen csökken azok aránya, akik biztosan beadatnák az oltást. Ha aláássák az emberek hajlandóságát önmaguk beoltatására, akkor annak a politikai következményeit Orbán szenvedheti el – idézte a Politico Krekó Péter elemzőt.